A magyar oktatás jövőjéről tárgyaltak június 5-én a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek vezetői az ukrán oktatási miniszterrel és szakmai testületének tagjaival kedden Kijevben. Lilija Hrinevics örömét fejezte ki a találkozó összehívása miatt és konstruktívnak nevezte a megbeszélést, amely a gyerekek érdekében történik.
– Az, hogy itt összegyűltünk, demonstrálja, hogy hajlandóak vagyunk együttműködni és közös megoldást találni, amely a gyerekeink jogainak megvédéséhez, illetve az államunk, benne a nemzeti közösségek fejlődéséhez is elengedhetetlenek – olvashatóak az oktatási miniszter szavai Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának hivatalos oldalán közzétett beszámolóban.
A megbeszélésen jelen lévő dr. Zubánics László a Kárpáti Igaz Szónak adott nyilatkozatában elmondta: bizakodásra adott okot a megbeszélés, de nincs arra garancia, hogy az elhangzott ígéretek meg is valósulnak, és kézzelfogható változások fognak bekövetkezni.
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke leszögezte: olyan törvénymódosítást szeretnénk, amiben kiterjesztik az őshonos népekre vonatkozó jogszabályokat a nemzeti kisebbségekre is. Hiszen a krími tatároknak biztosítva van az anyanyelvi oktatás a középiskola végéig. Jó hír, hogy a magánintézményekre nem vonatkozik a 7. cikkely, tehát ott megengedett az anyanyelvi oktatás. Viszont az iskola elvégzéséig a tanulók kötelesek elsajátítani az államnyelvet az állami standartnak megfelelő szinten (B1, középfok).
– A minisztérium habár benyújtotta a javaslatot a 2023-ig való halasztásról, nincsenek meggyőződve arról, hogy a parlament ezt elfogadná, illetve a törvényben bármiféle módosítást eszközölnének – tette hozzá a politikus. – Ha nem fogadják el a prolongálást, az azt jelenti, hogy fokozatosan elkezdik megvalósítani a törvényben leírtakat, öt év múlva pedig alkalmazzák is azt, vagyis ötödik osztálytól a gyerekek csak százalékarányosan tanulhatnának az anyanyelvükön. Azt viszont, hogy milyen tantárgyakat fognak ukránul oktatni, részben az oktatási intézmény fogja meghatározni, természetesen úgy, hogy elérje azt a százalékszintet, amennyi megkövetelt. Egyeztettünk a román kisebbséggel is, és a következő munkamegbeszélésen közösen fogunk lépni. Nagyobb színtérre kell vinni a dolgot, mivel a minisztériumnak érdemben nincs döntési hatalma, csakis a parlament határozhat a törvénymódosításról.
Tompa Tibor, a Magyarok Kijevi Egyesületének alelnöke (aki az UMDSZ delegáltja a minisztérium mellett működő társadalmi tanácsnak) a találkozót értékelve a KISZó-nak úgy fogalmazott: figyelembe véve a mai ukrán társadalom állapotát, maximum arra számíthatunk, hogy 2023-ig nem fogják teljes mértékben bevezetni az oktatási törvény 7. cikkét.
– Mit eredményezett az összejövetel?
– Nem változott semmi, sőt a Minisztérium azt akarja, hogy értsük meg az álláspontjukat és fogadjuk el azt, mert ők a mi gyerekeinknek akarnak jót. Viszont tudjuk, hogy hová vezet a jó szándékkal kikövezett út… Sajnos nem menekülnek meg a magyar iskolák. A mai ukrán társadalom szókincséből hiányzik a magyar iskola megnevezés. Én ezt szóvá is tettem a találkozón, de a miniszter asszony csak magyar osztályokban gondolkodik, szerinte ez elegendő. Nincs szó az úgynevezett kisebbségi nyelveken működő iskolákról.
Sajnos az én meglátásom az, hogy az igazi magyar oktatás a jövőben csak és kizárólag a magán és felekezeti iskolákban lesz lehetséges. A minisztérium által ajánlott „korcsrendszer”, a százalékarányos oktatás, szerintem nem felel meg a magyar oktatás státuszának.
Amint arról már írtunk, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője emlékeztetett arra, hogy már a parlament előtt van az a módosító javaslat, amellyel 2023-ig kitolnák a tavaly elfogadott jogszabály nyelvi cikkének bevezetését. Ígéretet kaptak a tárcától arra, hogy a bevezetésig fennmaradó időben kárpátaljai magyar szakemberekkel közösen próbálnak olyan mechanizmust kidolgozni, amely megfelel a magyar kisebbség elvárásainak is – számolt be az MTI. – Ez magában foglalja az ukrán nyelv oktatásában új módszertan, illetve új ellenőrzési és értékelési rendszer kidolgozását a nem ukrán anyanyelvű diákok számára.
Brenzovics László hozzáfűzte: ígéretet kaptak arra, hogy a különböző szakbizottságokba meghívást kapnak a kárpátaljai magyarság képviselői.
– Megtörtént az első lépés, de még messze vagyunk a megoldástól. Még sok munka és egyeztetés vár a két félre, több részletkérdést még át kell tárgyalnunk. Megnyugtató viszont, hogy most végighallgattak bennünket, és nem egymás melletti elbeszélés folyt – állapította meg Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke.
A megbeszélés előtt a Szvoboda párt tiltakozó gyűlést szervezett az épület elé. A párt helyi szervezete azt nehezményezte, hogy a kormányzat „szemet huny a magyar szeparatizmus felett Kárpátalján”. A 20-30 főből álló gyülekezetnek biztató beszédet is tartott az egyik lelkes tag, ám a két órás megbeszélés végére, már nem volt ott senki. A párt tagjai jelezték, részt kívánnak venni a megbeszélésen, ezért arra inkább a miniszter asszony dolgozószobájában került sor, zárt ajtók mögött, ahol a meghívott vendégeken kívül nem volt jelen senki más. Így a sajtó egyetlen képviselője sem.
Forrás: kiszo.net
