TERVEZET
Bejegyezte Ukrajna Miniszteri Kabinetje
D. SHMYHAL miniszterelnök
2023. november 24.
UKRAJNA TÖRVÉNYE
„Ukrajna egyes törvényeinek módosításáról az Európa Tanács és szervei a nemzeti kisebbségek (közösségek) jogairól szóló, egyes területeken tett szakértői véleményének figyelembe vételével”
Ukrajna Verhovna Radája elhatározta:
Módosításokat kell eszközölni Ukrajna következő jogszabályaiban:
az „Ukrajna helyi önkormányzatairól” című törvénye (Vidomosztyi Verhovna Rada, 1997. évi 24. szám, 170. o., módosított szöveg) 32. cikkelyének „b. pontja” a következő tartalmú 12. ponttal egészül ki:
„12) a törvény által meghatározott keretek között biztosítja az Ukrajna megfelelő nemzeti kisebbségei (közösségei) nyelvhasználatának jogát azokon a településeken, amelyeket hagyományosan Ukrajna nemzeti kisebbségeihez (közösségeihez) tartozó személyek laknak, és ahol ezek a személyek a lakosság jelentős részét alkotják.”.
Ukrajna „A könyvkiadásról” szóló törvényében (Vidomosti Verkhovnoi Rady Ukrayiny, 1997, N. 32, 206. o., módosított szöveg):
a 8. cikkben:
a harmadik rész a következőképpen módosul:
„Az állam ösztönzi a kiadói tevékenységet, a kiadói termékek előállítását és terjesztését az államnyelven és az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvein, különösképpen a nemzeti kisebbségek (közösségek) jogainak gyakorlására létrehozott szakosodott könyvesboltokon keresztül.”
a cikk harmadik részét követő új szakasz kiegészítése a következő tartalmú új résszel:
„Annak, hogy a kiadói termékek forgalmazója az „Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről)” szóló törvénye értelmében az ukrajnai nemzeti kisebbségek (közösségek) jogainak gyakorlására létrehozott szakosodott könyvesboltnak minősüljön, előfeltétele, hogy kínálatában az adott nemzeti kisebbség (közösség) kultúrájával, nyelvével, történelmével és egyéb érdekeivel kapcsolatos, a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek igényeinek és érdekeinek kielégítésére létrehozott kiadói termékek, nyomtatott sajtótermékek választéka kell rendelkezésre állnia, ennek aránya nem kevesebb, mint 50 százalék, mint a mindennapi könyvértékesítéssel foglalkozó boltokban forgalmazott mennyiség”.
Ebben a tekintetben a negyedik részt ötödik résznek kell tekinteni;
a 13. cikk első részben:
A negyedik bekezdés a következőképpen módosul:
„az „Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről)” szóló törvényével összhangban a szakkönyvtermékek értékesítéséről szóló tájékoztatás (a nemzeti kisebbségek (közösségek) jogainak biztosítása céljából történő kiadói termékek értékesítése esetén)”;
a tizenegyedik bekezdés a következőképpen módosul:
„a kiadói tevékenység típusa(i), a szakosodott könyvesbolt létesítéséről szóló információ „Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről)” szóló törvényével összhangban (a nemzeti kisebbségek (közösségek) jogainak biztosítása céljából történő kiadói termékek értékesítése esetén)”
Ukrajna „A felsőoktatásról” című törvényének (Ukrajna Legfelsőbb Rada Közlönye, 2014, N. 37-38. szám, 2004. o.; 2020, 24. szám, 170. o.) 48. cikkelye a következő tartalmú negyedik résszel egészül ki:
„4. A magántulajdonban lévő felsőoktatási intézményeknek jogukban áll szabadon megválasztani az oktatás nyelvét, amely az Európai Unió hivatalos nyelve, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ilyen intézményekben tanuló személyek az államnyelvet külön szaktantárgyként tanulják”.
Ukrajna „Az oktatásról” szóló törvénye (Ukrajna Verhovna Rada Közlönye, 2017, 38-39. szám, 380. o., módosított szöveg):
A 7. cikk első részének első bekezdése a következőképpen módosul:
„1. Az oktatási intézményekben az oktatási folyamat nyelve az államnyelv. Azokban az osztályokban (csoportokban), amelyekben az Európai Unió hivatalos nyelvének számító nemzeti kisebbségek nyelvén folyik az oktatás, az oktatási folyamatban az államnyelv mellett az adott nemzeti kisebbség nyelvének használatához való jog is biztosított.”
A XII. szakasz „Záró- és átmeneti rendelkezések” 3. bekezdésének 19. albekezdése a következőképpen módosul:
„19) azon ukrajnai nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek, akiknek nyelve az Európai Unió hivatalos nyelve, és akik 2018. szeptember 1-je előtt kezdték meg az általános középfokú oktatásban való részvételt az adott nemzeti kisebbség nyelvén, a teljes általános középfokú oktatás befejezéséig az e törvény hatálybalépése előtt fennálló szabályoknak megfelelően folytatják az ilyen oktatást.”
5. Ukrajna „Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról” című törvényében (Ukrajna Legfelsőbb Rada Közlönye, 2019, 21. szám, 81. o., módosított szöveg):
A 18. cikk ötödik része a következőképpen módosul:
„5. Az az Ukrajna őshonos népei és nemzeti kisebbségei jogainak gyakorlására vonatkozó eljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek mellett megengedett a választási kampányanyagok terjesztése az adott ukrajnai őshonos népek és nemzeti kisebbségek nyelvén.”;
A 21. cikk első része a következőképpen módosul:
„1. Az oktatási intézményekben az oktatási folyamat nyelve az államnyelv. Azokban az osztályokban (csoportokban), amelyekben az Európai Unió hivatalos nyelveinek számító nemzeti kisebbségek nyelvén folyik az oktatás, az oktatási folyamatban az államnyelv mellett az adott nemzeti kisebbség nyelvének használatához való jog is biztosított.”;
A 26. cikk negyedik részének második bekezdésében a „az állami és/vagy helyi költségvetések terhére” szövegrészt el kell hagyni;
a IX. szakasz „Záró- és átmeneti rendelkezések” 3. pontjának második bekezdése a következőképpen módosul:
„Azok az ukrajnai nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek, akiknek nyelve az Európai Unió hivatalos nyelve, és akik 2018. szeptember 1-je előtt kezdték meg az általános középfokú oktatást az adott ukrajnai nemzeti kisebbség nyelvén, a teljes általános középfokú oktatás befejezéséig továbbra is részesülnek ilyen oktatásban az e törvény hatálybalépése előtt fennálló szabályoknak megfelelően.”.
6. Ukrajna „A teljes általános középfokú oktatásról” szóló törvényében (Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának Közlönye, 2020, 31. szám, 226. o., módosított szöveg).
az 5. cikkben:
Az első rész a következőképpen módosul:
„1. Az oktatási folyamat nyelve az általános középfokú oktatási intézményekben az államnyelv. Azokban az osztályokban (csoportokban), amelyekben az Európai Unió hivatalos nyelveinek számító nemzeti kisebbségek nyelvén folyik az oktatás, az oktatási folyamatban az államnyelv mellett az adott nemzeti kisebbség nyelvének használatához való jog is biztosított.”
a hatodik részben:
az (1)-(3) bekezdés a következőképpen módosul:
„6. Azok az ukrajnai nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek, akiknek nyelvei az Európai Unió hivatalos nyelvei, és akik gyakorolják az adott nyelven való tanulás jogát az állami, önkormányzati vagy vállalati oktatási intézményekben, a következő jogokat kaphatják meg:
az általános középfokú oktatás biztosítását a nemzeti kisebbségek megfelelő nyelvein, kivéve az ukrán nyelv, az ukrán irodalom és Ukrajna történelmének tanulmányozásával kapcsolatos tantárgyakat (integrált tantárgyak), amelyeket az államnyelven oktatnak;
a szakközépiskolai oktatást a nemzeti kisebbségek megfelelő nyelvein, kivéve az ukrán nyelv, az ukrán irodalom, Ukrajna történelme és Ukrajna védelme tanulmányozásához kapcsolódó, államnyelven oktatott tantárgyakat (integrált kurzusok).”;
az ötödik bekezdés a „nyelvi környezet sajátosságai” szavak után a „valamint e rész második és harmadik bekezdésének rendelkezései” szavakkal egészül ki.
7. Ukrajna 2022. december 13-i 2827-IX. számú, „Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről)” szóló (a 2023. szeptember 21-i 3389-IX. számú ukrán törvénnyel módosított) törvényében.
1) Az 1. cikk a következőképpen módosul:
„1. cikk A fogalmak meghatározása
1. Az ezen törvényben a fogalmak a következő jelentéssel bírnak:
1) Ukrajna nemzeti kisebbsége (közössége) (a továbbiakban: nemzeti kisebbség (közösség)) Ukrajna állampolgárainak olyan állandó csoportja, amely nem ukrán nemzetiségű, Ukrajna területén, nemzetközileg elismert határain belül lakik, közös etnikai, kulturális, történelmi, nyelvi és/vagy vallási jellemzőkkel rendelkezik, tudatában van hovatartozásának, és kifejezi nyelvi, kulturális, vallási identitásának megőrzésére és fejlesztésére irányuló szándékát.
A nemzeti kisebbségek (közösségek) az ukrán társadalom elválaszthatatlan, integrált és szerves részei;
2) az a település, ahol Ukrajna valamely nemzeti kisebbségéhez (közösségéhez) tartozó személyek hagyományosan laknak – olyan falu, nagyközség, város –, ahol az ukrán nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személyek a vonatkozó időszakokra kapcsolatos hivatalos állami statisztikai adatok szerint az elmúlt 100 évben folyamatosan tartózkodtak;
A településen való folyamatos lakhely követelménye nem vonatkozik a deportált vagy népirtás által nemzeti alapon érintett személyekre, valamint azokra a személyekre, akik lakóhelyüket fegyveres konfliktus vagy ideiglenes megszállás következtében hagyták el;
3) az a település, ahol a nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személyek a lakosság jelentős részét teszik ki – olyan falu, nagyközség, város –, ahol az érintett nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személyek a hivatalos állami statisztikai adatok szerint az ilyen adatok gyűjtésének vagy átvételének időpontjában az összlakosság több mint 15 százalékát teszik ki.”
2) a 10. cikkben:
A harmadik rész a következőképpen módosul:
„3. A nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személyek által vagy a nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személyek számára szervezett és lebonyolított kulturális, művészeti, szórakoztató vagy látványos rendezvényeket az adott nemzeti kisebbség (közösség) nyelvén lehet lebonyolítani. Az ilyen rendezvény felvezető (összekötő) szövege az adott nemzeti kisebbség (közösség) nyelvén is biztosítható Az ilyen rendezvény legalább 20 látogatójának (nézőjének) kérésére a szervező köteles biztosítani a kísérőszöveg szinkron- és konferansz tolmácsolását az államnyelvre, ha az ilyen kérés legkésőbb 72 órával a rendezvény előtt beérkezik.”.
az ötödik rész harmadik bekezdésének második mondata a következőképpen módosul: „Az állam támogatja a szakkönyvszaküzletek fejlesztését célzó intézkedéseket a nemzeti kisebbségek kulturális igényeinek és érdekeinek kielégítése érdekében.”
A kilencedik rész a következő szöveggel egészül ki:
„9. A hagyományosan nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek által lakott településeken, amelyekben az ilyen személyek a lakosság jelentős részét teszik ki, megengedett a választási kampányanyagok terjesztése – Ukrajna elnökválasztása, Ukrajna népképviselőinek választása és a helyi választások során – az adott nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvén.”.
A tizenegyedik rész a következőképpen módosul:
„11. A hagyományosan nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek által lakott településeken, ahol ezek a személyek a lakosság jelentős részét teszik ki, megengedett a belső és külső reklámok terjesztése az adott nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvén, az államnyelven történő kötelező dublírozással. Az államnyelven történő dublírozás szövegének meg kell egyeznie a reklám tartalmával és nem lehet kisebb betűtípussal, mint a nemzeti kisebbség (közösség) nyelvén a megfelelő szöveg.
A feliratok megduplázására vonatkozó követelmények nem kötelezőek az áruk nevére, a jogilag védett védjegyekre (áruk és szolgáltatások védjegyei) és a kereskedelmi nevekre.
A nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvén is lehet reklámokat közzétenni a hangzó és helyi audiovizuális médiában, míg az audiovizuális médiában az ilyen reklámokat az államnyelven kell feliratozni.
A szellemi tulajdonjogok tárgyait Ukrajna „A reklámozásról” szóló törvénye 6. cikkének második részében meghatározott feltételeknek megfelelően kell reklámozni.”
A cikket a tizenharmadik résszel a következőképpen kell kiegészíteni:
„13. A nemzeti kisebbségek (közösség) nyelvének használatához való jogot az ukrán parlament emberi jogi biztosa védi.
Az ukrán parlament emberi jogi biztosa az emberi és polgári jogok és szabadságjogok ukrajnai betartásának és védelmének helyzetéről szóló éves jelentésében külön jelentést tesz a nemzeti kisebbség (közösség) nyelvhasználati jogának védelme terén a jogszabályok betartásának helyzetéről.”;
a 19. cikkben:
Az első rész a következőképpen módosul:
„1. A Krími Autonóm Köztársaság Minisztertanácsa, a megyei, a kijevi és a szevasztopoli városi állami közigazgatás a nemzeti kisebbségek (közösségek) társadalmi szervezeteinek kezdeményezésére létrehozza az érintett közigazgatási-területi egység Nemzeti Kisebbségek (Közösségek) Központját (a továbbiakban: Nemzeti Kisebbségek (Közösségek) Központja), amely biztosítja a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek kulturális igényeinek kielégítéséhez szükséges intézményi és technikai feltételeket az egyenlőség és az inkluzív hozzáférés alapján. A Nemzeti Kisebbségek (Közösségek) Központjának létrehozására és működésére vonatkozó eljárást a nemzeti kisebbségek (közösségek) területén az állami politika kialakítását és végrehajtását biztosító központi végrehajtó szerv határozza meg.”
a cikket a második rész után egy új harmadik résszel egészíti ki a következőképpen
„3. A Nemzeti Kisebbségek (Közösségek) Központjának fő feladatai a következők:
1) a kultúrák fejlesztését és a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak gyakorlását biztosító intézkedések és programok kidolgozása és végrehajtása;
2) módszertani, információs és szervezési segítségnyújtás egyenlő feltételek mellett a nemzeti kisebbségek (közösségek) közhasznú egyesületeinek, nemzeti kulturális társaságoknak a kulturális és művészeti rendezvények (fesztiválok, versenyek, koncertek, nemzeti kultúrák napjai, népművészeti bemutatók, iparművészeti és képzőművészeti kiállítások stb.) szervezésében és lebonyolításában;)
3) a nemzeti kisebbségek (közösségek) ukrán társadalomba való integrálását célzó rendszeres tájékoztató, kulturális és oktatási rendezvények tartása;
4) rendezvények szervezése és lebonyolítása azon nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek emlékének megörökítésére, akik részt vettek Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának védelmében, az Orosz Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agressziójával szembeni ellenállásban, Ukrajna függetlenségének harcosaiban, jelentős mértékben hozzájárultak az ukrán állam, a tudomány, az irodalom, a kultúra és a művészet fejlődéséhez;
5) a nemzeti kisebbségek (közösségek) közhasznú egyesületeinek támogatása az ifjúsági és gyermekprojektek megvalósításában, amelyek célja a különböző etnikai származású emberek iránti toleráns hozzáállás, a kölcsönös tisztelet és együttműködés előmozdítása Ukrajna valamennyi polgára között, etnikai, nyelvi, kulturális vagy vallási identitástól függetlenül;
6) a nemzeti kisebbségek (közösségek) történelméhez kapcsolódó emléknapok megünneplésére szolgáló ünnepélyes rendezvények megtartása;
7) a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek kulturális igényeinek kielégítését célzó egyéb funkciók.”
Ennek megfelelően a harmadik és a negyedik rész a negyedik, illetve az ötödik résznek minősül;
4)az V. szakasz „Záró és átmeneti rendelkezések” 3. pontja 2. alpontja a következőképpen módosul:
„2) a törléstől vagy megszűnéstől számított öt év elteltével e törvény 10. cikke második, harmadik, negyedik, ötödik, kilencedik, tizenegyedik és tizenharmadik részének rendelkezései nem alkalmazandók az Ukrajna Legfelsőbb Radája által agresszor vagy megszálló államként elismert állam állami (hivatalos) nyelvére.”.
8. Ukrajna 2022. december 13-i 2849 IX. sz. törvénye „A médiáról”:
A 40. cikkben:
Az első rész a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„3) az ukrajnai őshonos népek és nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvén sugárzó televíziós műsorszolgáltatók esetében – területi kategóriától függetlenül – a műsorok (vagy azok részeinek) teljes időtartamának legalább 30 százalékát.”.
a második részben:
„az (1) bekezdés szerinti” szavak és számok helyébe az „az (1) és (3) bekezdés szerinti” szavak és számok lépnek;
a (3) bekezdéssel rendelkező rész a következőképpen egészül ki:
„3) az ukrajnai őshonos népek és nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvén sugárzó televíziós műsorszolgáltatók esetében – a területi kategóriától függetlenül – a műsorok (vagy azok részeinek) teljes időtartamának legalább 30 százalékát.”
A harmadik rész a (4) bekezdéssel egészül ki a következőképpen:
„4) az ukrajnai őshonos népek és nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvén sugárzó rádióadók számára a műsorok heti terjedelmének legalább 30 százalékát – beleértve a hír- és elemző blokkokat, szórakoztató műsorokat (a műsorvezetők, a rádióműsorok bemondói által) – államnyelven biztosítani.”
az ötödik rész az „őshonos népek nyelvein” szavak után a „és a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvein” szavakkal egészül ki;
a nyolcadik rész negyedik bekezdése az „őshonos népek nyelvein” szavak után a „és a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvein” szavakkal egészül ki;
2) A X. szakasz „Záró- és átmeneti rendelkezések” a 91. bekezdéssel egészül ki a következőképpen:
„91. Megállapítjuk, hogy az Ukrajnában a hadiállapot idejére, amelyet Ukrajna elnökének 2022. február 24-i 64/2022. sz. rendelete „A hadiállapot bevezetéséről Ukrajnában”, amelyet „Ukrajna elnökének „A hadiállapot bevezetéséről Ukrajnában” szóló rendelet jóváhagyásáról” szóló 2022. február 24-i 2102-IX. sz. törvény hagyott jóvá, és a visszavonásától vagy megszüntetésétől számított öt éven belül az első rész 3. pontjának, a második rész 3. pontjának, a harmadik rész 4. pontjának, valamint a 40. cikk ötödik és nyolcadik pontjának rendelkezései nem vonatkoznak az Ukrajna Legfelsőbb Rada által agresszor államnak vagy megszálló államnak elismert állam állami (hivatalos) nyelvére. „.
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ukrajna Verhovna Radajanak elnöke
