November 27-én ukrajnai és európai szakértők „A nemzeti közösségek jogainak védelmére irányuló intézkedési terv – az első lépésektől a valódi változásokig” címmel Kijevben egész napos konferencia keretében elemezték azokat a gyakorlati lépéseket, amelyeket az EU-integráció keretében Ukrajna az elmúlt időszakban megvalósított. Az Etnopolitikai és a Vallásszabadság Kérdéseivel Foglalkozó Állami Szolgálat, az EU- és Eu-atlanti integráció kérdéseivel foglalkozó miniszterelnök-helyettesi hivatal által szervezett, az Európai Unió és az Európa Tanács támogatásával megvalósult szakmai fórum egyik nóvuma többek között a kisebbségi jogok helyi gyakorlati megvalósításának kérdése volt, éppen ezért annak munkájába bekapcsolták a megyei katonai közigazgatási hivatalok illetékes elnökhelyetteseit, illetve nemzetiségi struktúráinak vezetőit is.
A hibrid formában megvalósult tanácskozás elején Tarasz Kacska, Ukrajna EU- és Eu-atlanti integráció kérdéseivel foglalkozó miniszterelnök-helyettese, Olekszandr Kornijenko, a Legfelsőbb Tanács első elnökhelyettese, Gediminas Navickas, az Európai Unió ukrajnai delegációjának helyettes vezetője, Thorsten Afflerbach, az Európa Tanács inkluzív és antidiszkriminációs programok osztályának vezetője, Dmitro Lubinec, a Legfelsőbb Tanács emberjogi biztosa és Viktor Jelenszkij, Etnopolitikai és a Vallásszabadság Kérdéseivel Foglalkozó Állami Szolgálatának vezetője elemezték a 2025-ös esztendő eredményeit, illetve kitértek a problémás kérdésekre, illetve a kisebbségi jogok biztosítása terén fennálló további feladatokra is. A nap folyamán hét panelbeszélgetés keretében vitatták meg többek között az EU-hoz az 1. tárgyalási klaszter megnyitásához előkészített „Cselekvési terv” fontosabb részleteit, illetve azok megvalósítási fázisát.
Az esti órákban megtartotta soros ülését az Ukrajnai Nemzeti Kisebbségek Társadalmi Szervezeteinek Tanácsa is, amelynek napirendjén a Szervezési és Működési Szabályzatának megfelelően a tisztújítás szerepelt. A hatályos SZMSZ alapján a tanács titkárát a tanács egész időtartamára kell megválasztani, míg az elnök és az alelnök megbízatása 1 évre szól. Mivel a korábbi vezetés mandátuma lejárt, ezért titkos szavazás keretében megválasztották a Tanács új elnökét és alelnökét. A 3-3 jelöltből többségi szavazással elnökké Hacsaturjan Tigrant (örmény közösség), alelnökévé Zubánics Lászlót (magyar közösség) választották. A Tanács következő munkaülését decemberben tartja meg.
Milyen feladatokat lát el a kisebbségi tanács alelnöke? – kérdeztük dr. Zubánics Lászlót, az UMDSZ elnökét.
A Szervezési és Működési Szabályzat szerint az alelnök a Tanács elnökének távollétében gyakorolja az elnök hatáskörét, ellenőrzi az ukrán nemzeti jogszabályok és a jelen szabályzat betartását, biztosítja a nők és férfiak egyenlő jogait és lehetőségeit a Tanács tevékenységében, a Tanács elnökének megbízásából képviseli a Tanácsot a végrehajtó hatóságokkal, a helyi önkormányzatokkal, a gazdasági szervezetekkel, intézményekkel, szervezetekkel, polgári társulásokkal, a médiával és egyes szakértőkkel való kapcsolatokban, a Tanács elnökének megbízásából megvizsgálja és a Tanács elé terjeszti a Tanács és különböző szervezeteinek működési rendjének tökéletesítésére irányuló javaslatokat, a Tanács elnökének megbízásából vagy a Tanács határozata alapján egyéb hatásköröket is gyakorol.
Természetesen az adott nemzeti közösség képviselőjeként ugyanazok a jogok megilletik, mint a Tanács többi tagját. Jelenlegi elsőrendű feladatunk, hogy összegyűjtsük és a tanácsi megvitatásra előkészítsük a nyár folyamán az SZMSZ-hez előkészített különböző módosítási javaslatokat. Ugyancsak jóvá kell hagynunk az Etnopolitikai és a Vallásszabadság Kérdéseivel Foglalkozó Állami Szolgálat által az idei évben a „Cselekvési terv” megvalósítására vonatkozó beszámolóját. Megbízást kaptunk arra is, hogy több törvényjavaslatot is véleményezzünk, többek között azokat is, amelyeket Ukrajna a Magyarország által korábban benyújtott 11 pontra válaszul előkészített. Ugyancsak megvitatásra vár a Legfelsőbb Tanácshoz benyújtott Döntési javaslat-tervezet a szovjet katonai adminisztráció által 1944 és 1946 között a kárpátaljai magyarok és németek ellen elkövetett repressziók elismeréséről és elítéléséről. Ez utóbbi (a többi nemzeti közösség képviselőivel szemben elkövetett hasonló cselekedetekkel) szintén szerepel a Cselekvési tervben, illetve ez év márciusában a javaslat-tervezet bejegyzésre is került a parlamentben.
Hogyan zajlik az ilyen javaslatok véleményeztetése, megvitatása egy-egy nemzeti kisebbség (közösség) szintjén?
A többi nemzeti közösség szintjén (még) nincsenek ilyen jellegű tapasztalataim, csupán arról tudok beszámolni, hogy zajlik ez az ukrajnai magyar közösségben. Bármilyen, a közösségűnket érintő kérdéssel kapcsolatban széles körű konzultációt folytatok minden civil és szakmai szervezettel, s közös konszolidált álláspontot alakítunk ki, illetve képviselünk ezekkel kapcsolatban. Ezt eddig is fontosnak tartottam, s ehhez tartom magam a jövőben is. Meglátásom szerint ez azért is lehet döntő fontosságú, mivel az európai intézmények szintjén akkor tudunk eredményeket elérni, ha mind a Kijevbe, Budapestre és Brüsszelbe eljutott állásfoglalásaink következetesen logikusan egy irányba mutatnak. Ezt támasztották alá azok a hivatalos találkozóink, amelyeket többek között Christophe Kamppal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségügyi főbiztosával, illetve az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelmét Szolgáló Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának küldöttségével folytattunk.
Köszönöm a tájékoztatást!
