Mindegyik erős történelmi magyar kötődéssel rendelkezik.
Az ukrán kormány a kulturális tárca kezdeményezésére öt, országos jelentőségű kárpátaljai műemléket vett fel az ukrán ingatlan műemlékek állami nyilvántartása listájára.
A nyilvántartásba vétel a gyakorlatban erősebb állami védelmet, szigorúbb engedélyezési rendet és – elvben – jobb esélyt jelenthet a helyreállítási és megőrzési programokba való bekerülésre. A kulturális minisztérium korábbi, hasonló döntésekről szóló tájékoztatásai szerint a lépés célja a védett objektumok megőrzésének és népszerűsítésének erősítése.
A most kiemelt védelmet kapó öt objektum mindegyike több szálon kapcsolódik a történeti Magyarországhoz, magyar királyokhoz, erdélyi fejedelmekhez vagy a korszak magyar főnemesi világához:
- 1) A Gróf-udvar komplexuma (Beregszász)
A források grófi udvar néven említik a 17. századi palotaegyüttest, amelyet leggyakrabban Bethlen-kastélynak neveznek a források. Az épület elődje valószínűleg a XVI. században készült udvarháznak. Amikor 1625-ben Bethlen Gábor, majd Rákóczi György a várost megszállva Erdélyhez csatolták Beregszászt, ez az épület volt az uradalom központja. Ezt a szerepet töltötte be a Schönborn grófok alatt is, akik az épületet a XIX. század elején a mai formára átalakították.
- 2) Munkácsi vár
Ukrajna egyik legismertebb erődje, vulkáni hegyen épült. A védelmi építészet kiemelkedő emléke és a város szimbóluma; A vár magyar államiságtörténeti szempontból is fontos emlékhely: a hivatalos turisztikai leírás szerint a 19. században a Szent Koronát is őrizték itt átmenetileg. A vár több korszakban is a Magyar Királyság és Erdély politikai-történeti térképén mozgott; a szakirodalmi összefoglalók „nemzeti jelentőségű” építészeti emlékként tartják számon.
- 3) Nevickei vár
13–16. századi erődítmény az Ung folyó fölött. Kárpátalja középkori erődítési építészetének egyedülálló példája; a részben romos erődítmény történetét a középkori magyar királyi hatalommal is összekapcsolják: a források szerint a vár a 14. század elején Károly Róbert (Anjou) király elleni helyi fegyveres fellépés egyik bázisa volt.
- 4) Teleki-kastély és parkegyüttese (Dolha (Dovhe) településen)
A Teleki család neve a magyar arisztokrácia és politikai elit történetében is jól ismert; a helyi kastély-erőd az ismert leírások szerint a Teleki grófok építkezése volt a 18. században.
- 5) Az ungvári vár komplexuma
14–18. századi erődítmény-együttes, amely megőrizte történeti alaprajzát és építészeti egységét. Az ungvári vár történetében szintén markáns a magyar kötődés. Károly Róbert magyar király 1312-ben a Drugeth testvéreknek adományozta a várat, amely a család birtokában évszázadokig maradt.
Mint köztudott, Kárpátalja évszázadokon át a történeti Magyarország részeként, majd több államalakulat keretében élt tovább, így természetes, hogy a régió ikonikus épített öröksége – várak, udvarházak, kastélyok – magyar királyokhoz, erdélyi fejedelmekhez és magyar főnemesi családokhoz is kötődik.
