Az ukrán oktatási ombudsman szerint a légkör, a túlterhelés és a karrierkilátások is döntőek.
A fiatal pedagógusok megtartása nem oldható meg pusztán béremeléssel – erre figyelmeztetett Nagyija Lescsik ukrán oktatási ombudsman, aki szerint a pályakezdő tanárok motivációját legalább ennyire meghatározza a tantestületi légkör, a szülőkkel való viszony, a túlterhelés és az, hogy látnak-e maguk előtt valódi szakmai jövőképet. A kérdés különösen érzékeny egy olyan oktatási rendszerben, ahol a fiatal tanárok aránya évek óta csökken.
Lescsik a „Tanárnak lenni. A szakmai út kezdete” fórumon arról beszélt, hogy a fizetés kétségtelenül fontos, de nem ez az egyetlen tényező, amely eldönti, hogy egy fiatal tanár marad-e a pályán. A nyilatkozat több ponton egybecseng az oktatási ombudsman hivatalának korábbi, fiatal pedagógusokkal készült interjúsorozatával is, amely szerint a kezdők gyakran életkori diszkriminációt, bizalmatlanságot és bizonytalanságot tapasztalnak a munkahelyükön. A hivatal egyik összefoglalója szerint a fiatal tanárok sokszor eleve „védtelennek” érzik magukat a kollégákkal, a szülőkkel és az intézményi elvárásokkal szemben.
A problémát súlyosbítja, hogy az ukrán iskolákban a fiatal pedagógusok aránya évek óta zsugorodik.
Az oktatási ombudsman hivatalos anyaga szerint a 30 év alatti tanárok aránya 2018-ban még 14 százalék volt, 2023-ra viszont 10 százalékra csökkent. Ez már önmagában is arra utal, hogy a rendszer nem tud elég vonzó belépési környezetet kínálni az új generációnak.
Lescsik külön kitért arra is, hogy a pályakezdő tanárok helyzetét a szülőkkel való kapcsolat is megnehezíti. A hivatal korábbi interjúi szerint a fiatal pedagógusok sokszor nemcsak attól tartanak, hogyan boldogulnak a gyerekekkel, hanem attól is, hogyan kezelik a szülői elvárásokat, a szkepticizmust vagy a személyes határok megsértését. A frontközeli térségekből megszólaló tanárok arról is beszéltek, hogy a szülők rossz pszichés állapota a gyerekeken keresztül a pedagógus–szülő kommunikációt is megterheli.
A túlterhelés szintén kulcstényező. Lescsik szerint a fiatal tanárok azért, hogy
„valamennyire tisztességes” fizetést érjenek el, gyakran a normán felüli óraszámot vállalják, miközben adminisztráció, jelentésírás, rendezvényszervezés és más járulékos feladatok terhelik őket.
Az ombudsman egy kevésbé látványos, de stratégiailag fontos pontra is rámutatott: a karrierperspektíva hiányára. Szerinte ha a legtöbb közösségben nem írnak ki nyílt pályázatot az intézményvezetői posztokra, a fiatal tanárok könnyen arra a következtetésre juthatnak, hogy az iskolában nincs számukra valódi előrelépési út. Ez nemcsak a pályán maradást gyengíti, hanem az intézmények megújulását is fékezi.
