Rákóczi 350: Történelem és emlékezet az ungvári vár falai között

 II. Rákóczi Ferenc és az ungvári vár: történelem és emlékezet címmel tartottak múltidéző programot az ungvári várban található Lehoczky Tivadar Megyei Honismereti Múzeumban a fejedelem születésének 350. évfordulója alkalmából. Az eseményen előadások hangzottak el a szabadságharcos fejedelem életéről, valamint az ungvári vár történelmi szerepéről.

Szabó Sándor

A program egyik legünnepibb pillanata a Rákóczi-mellszobor leleplezése volt, amelyet Magyarország Ungvári Főkonzulátusa ajándékozott a múzeumnak. Az alkotást a Keszthelyen élő szobrászművész, Turi-Török Tibor készítette.

Az eseményt Olga Sumovszka, a múzeum igazgatója nyitotta meg, aki beszédében kiemelte II. Rákóczi Ferenc rendkívüli jelentőségét Kárpátalja és az ungvári vár történetében. Hangsúlyozta, hogy az ilyen alkalmak lehetőséget adnak arra, hogy a régió történelmét új nézőpontokból is megismerjük. Köszönetet mondott a magyar konzulátusnak a folyamatos együttműködésért és támogatásért, valamint külön kiemelte a múzeum történeti és helytörténeti osztályának tudományos munkáját, amely hosszú évek óta kutatja a térség múltját. Mint fogalmazott, a kultúra hidakat épít, és az ilyen események egyfajta diplomáciai küldetést is betöltenek.

Albertné Simon Edina ungvári magyar konzul beszédében kiemelte: II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából Magyarországon is nagyszabású kulturális programsorozat indult. A „Rákóczi 350 – A szabadság fejedelme” emlékév célja, hogy felidézze a fejedelem életútját, a szabadságharc eseményeit, valamint bemutassa a máig élő hagyományokat.

Hangsúlyozta: a nagyságos fejedelem emléke Kárpátalján is élő és erős. Mélyen hívő keresztény történelmi személyiség volt, aki szoros szálakkal kötődött a térséghez, és első győzelmeit is itt aratta. Nemcsak a magyarság, hanem Kárpátalja valamennyi népének, sőt minden szabadságszerető embernek hőse. Bár életét küzdelmek és tragédiák kísérték, éppen ezek alapozták meg történelmi küldetését. A szabadságharc bukása ellenére erkölcsi győzelmet aratott, példát mutatva kitartásból és felelősségvállalásból.

A mellszobor felavatása – mint fogalmazott – nemcsak külsőségeiben, hanem lelki értelemben is ünnep: Rákóczi nem csupán történelmi hős és államférfi, hanem olyan példa, amely ma is irányt mutathat – fogalmazott Albertné Simon Edina.

Halina Lompart, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás művelődési főosztályának helyettes vezetője felszólalásában hangsúlyozta az ilyen rendezvények jelentőségét, amelyek hozzájárulnak a Magyarországgal való kulturális kapcsolatok erősítéséhez. Kiemelte, hogy a múzeum vezetése felelősségteljes munkával gondoskodik a régió történelmi emlékezetének ápolásáról.

Ruszin Valéria, a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeum történeti és helytörténeti osztályának vezetője előadásában arra is rámutatott, hogy nem véletlenül március 27-én tartották a megemlékezést, hiszen II. Rákóczi Ferenc ezen a napon született Borsiban. Bemutatta a fejedelem családfáját, hangsúlyozva előkelő származását, valamint azt, hogy életútja számos ponton kapcsolódik Kárpátaljához. Kiemelte Borsi, Munkács, a munkácsi vár és a beregszentmiklósi várkastély jelentőségét, továbbá azt, hogy a térség nemcsak Rákóczi életének, hanem a szabadságharcnak is fontos helyszíne és hátországa volt. Előadásában arra is kitért, hogy Bercsényi Miklós jelentős befolyást gyakorolt a fejedelemre, a régió lakossága pedig számottevő támogatást nyújtott a kuruc mozgalomnak.

A tudományos előadások sorát folytatva dr. Zubánics László  arra is felhívta a figyelmet, hogy II. Rákóczi Ferenc személyisége az évszázadok során részben mitizálódott. Mint hangsúlyozta, a 19. századi magyar nemzeti emlékezet és történetírás jelentős szerepet játszott abban, hogy a fejedelem a szabadság és a függetlenség eszméjének egyik legfontosabb jelképévé vált. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a korszak valósága jóval összetettebb volt: a szabadságharc társadalmi támogatottsága nem volt mindenütt egységes, a kuruc–labanc szembenállás pedig nem értelmezhető egyszerű fekete-fehér ellentétként. Az előadó szerint Rákóczi történelmi jelentőségét éppen az adja, hogy valós politikai és katonai vezetőként, komoly személyes áldozatvállalás mellett állt egy nagyszabású Habsburg-ellenes mozgalom élére, miközben alakját az utókor fokozatosan nemzeti szimbólummá emelte.

A történelmi személyiség és Ungvár kapcsolatát Mihajlo Dzsahman osztályvezető kutató ismertette. Előadásában az ungvári vár történeti fejlődéséről is szólt, kiemelve, hogy a korabeli ábrázolások fontos forrásként segítenek rekonstruálni, miként nézhetett ki a vár II. Rákóczi Ferenc korában.

Az esemény hangulatát zenei program is gazdagította: Schreiner Sándor tárogatóművész Rákóczi-kori dallamokat adott elő, amelyek segítettek a jelenlévőknek érzelmileg is átélni a korszak hangulatát, a küzdelem, a remény és az elkötelezettség világát. Rámutatott, hogy a vár egyes korai ábrázolásai nemcsak művészeti emlékek, hanem fontos történeti források is, mivel segítségükkel nyomon követhető az épületegyüttes változása. Bemutatta azt a rekonstrukciót is, amely szerint az ungvári vár a 17. század második felében és a 18. század elején már jórészt magán viselte azokat az alapvető jegyeket, amelyek ma is meghatározzák arculatát.

A rendezvény kötetlen légkörben zárult: a résztvevőket hagyományos magyar süteménnyel az alkalomhoz illően Rákóczi-túróssal kínálták, amely jelképesen is összekapcsolta az esemény történelmi tematikáját a magyar gasztronómiai hagyományokkal. Ugyanis, mint elhangzott, a desszertnek semmi köze a fejedelemhez. Rákóczi Jánosnak, a 20. század első felében élt és dolgozott szakácsmesternek és cukrásznak az alkotása volt ez a páratlan édesség, mely az 1958-as brüsszeli világkiállításon vált nemzetközileg is ismertté.

A helyszínválasztás különösen találó volt: az ungvári vár falai között nemcsak a történelem szelleme érzékelhető, hanem maga II. Rákóczi Ferenc is kötődik a helyhez, aki a szabadságharc alatt gyakran tartózkodott a várban, itt fogadta a Lengyelországból, Franciaországból és Oroszországból érkező követeket. A múzeum állandó kiállításában külön helyet is kapott, ami tovább erősíti jelentőségét a régió történelmében.

Az eseményen készített rövid videós összeállításunk:

Forrás:

KISZó/Fotók: Szabó Sándor