A keresztény tudományos diákköri konferenciák kezdeményezőinek már a kezdetek kezdetén az volt a legfőbb célja, hogy a keresztény szemlélet jelen legyen a tudomány területén, s hogy a tudomány nyisson az egyházi élet irányába. Többek között felmutassa azokat az eredményeket, amelyeket a vidékünkön működő történelmi egyházak jeles képviselőinek az elmúlt évszázadok alatt sikerült elérniük, hangzott el az Ortutay Elemér Keresztény Tudományos Diákköri Konferencián, amelyet immár kilencedik alkalommal sikerült megtartani. A rendezvénynek az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium adott otthont. A nyolc pályázó online formában tartotta meg előadását, míg a zsűri a helyszínen értékelt. A munka két szekcióban – matematika és természettudományok, valamint bölcsészet és társadalomtudomány – zajlott.
Marosi István, a Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója megnyitó beszédében azt hangsúlyozta, hogy még ha egyesek nem is kívánnak arról tudomást venni, az Isten és az egyház mégis jelen van életünkben, a Mindenható határozza meg azt, hogy mi történik velünk. Ennek tudatosítása, benne a görögkatolikus lelkület bemutatása a mostani megmérettetés célja. A másik pedig a közösségépítés, amire ebben az egyre inkább atomizálódó világban nagy szükségünk van.
Az emberi életnek különböző állomásai vannak, ezekben egy szinte mindig közös: mégpedig a teljesítmény. Hogy helytálljunk ott, ahová az Isten küldött bennünket, mutatott rá Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Magyar Esperesi Kerületének helynöke. Az Úristen azért küldött bennünket, mert célja van az életünkkel, és ezt a küldetést teljesítik most azok a diákok, akik ma megmérettetik magukat. Sok sikert mindehhez!
Miközben kutatjuk az űrt, legyen időnk a magunk megismerésére, felfedezésére is, emlékeztetett rá Erdei Péter, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja. Csernicskó István, a társrendező II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora köszöntőjében azt kívánta, hogy fiataljaink tanulmányaik, kutatásaik során találjanak olyan témákat, amelyek kidolgozása révén még inkább megismerhetőbbé válik a világ.
A nap folyamán számos érdekes pályamunka került bemutatásra. A bölcsészet és társadalomtudományi szekcióban elhangzott előadások főként vidékünk történelmének kevésbé ismert fejezeteivel foglalkoztak. Az egyik például azzal, hogy Máramaros vármegyének miként alakult a népessége a XIX. század második felében és a XX. század elején, hogy ekkortájt az itteni lakosságot mennyire tizedelték meg az időről időre felbukkanó járványok: a kolera, a tífusz vagy éppen a himlő. Megtudhattuk, hogy miként zajlottak a képviselőválasztások Bereg vármegyében a kiegyezés körüli időkben, s azt is, hogy a Magyar Norma elnevezésű szegénygondozó szervezet milyen karitatív tevékenységet fejtett ki a visszacsatolás utáni években Beregszászon. Emellett bepillantást nyerhettünk abba is, hogy valamely idegennyelv tanulásakor a nyelvi készségek miként fejleszthetők a távoktatás során.
