Miután az illetékes európai grémiumok pozitív döntést hoztak Ukrajna Európai Uniós tagjelölti státusának megadásával kapcsolatban, az Európai Bizottság ajánlásai (azon belül is a 7. pont, azaz a kisebbségi jogok biztosításának ügye) kapcsán az elmúlt hetekben-hónapokban számos ukrajnai minisztériumi és parlamenti szintű értekezletre került sor ebben a kérdésben.
Július végén Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelsőbb Tanács elnöke az EU-tagjelölti státussal kapcsolatban kijelölt feladatokról beszámolva az Espreso TV-nek adott interjújában elmondta, hogy érdemi vita várható a parlamentben a média, illetve a kisebbségi törvény elfogadása kapcsán (a médiatörvény első olvasatra már beterjesztésre is került). Augusztus elején Olga Sztefanisina, EU-integrációért felelős miniszterelnök-helyettes az Ukrinform-nak nyilatkozva elmondta: Ukrajna 70 százalékban teljesítette azon kötelezettségvállalásait, amelyeket az EU-val kötött társulási szerződésben vállalt, s az idei év végéig igyekezik eleget tenni azoknak a feltételeknek, amelyeket az Európai Bizottság a tagjelölti státus kapcsán megfogalmazott.
A külügyi tárca szócsövének tartott Jevropejszka Pravda augusztus utolsó hetében több anyagot is szánt az EU-s kritériumok teljesítésének. Ebben kiemelt szerepet szánnak az előkészületben lévő kisebbségi törvénynek is. Az augusztus 22-i Út az EU-ba. Mit kell tennie Ukrajnának, hogy megkezdjék a tagságról szóló tárgyalásokat című írásban Szerhij Szidorenko szerint Ukrajna a 7 kritérium teljesítése kapcsán viszonylag jól áll. Egy 1-től 10-ig terjedő skálán a nemzeti kisebbségekről szóló törvények elfogadása 5 pontot kapott (azaz a feladatokat 50 százalékban már teljesítették). De mint vannak egyéb reformok, amelyek végrehajtása várhatóan nagyon sokáig fog tartani. Az egyik ilyen a nemzeti kisebbségekről szóló törvény, amelynek elfogadása nélkül Magyarország (és valószínűleg nem csak Magyarország) nem járul hozzá Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdéséhez. A kormány jelenleg ennek a törvénynek a kidolgozásán dolgozik, a dokumentum parlamenti bejegyzésére még nem került sor. Ezután a törvénynek át kell mennie a Velencei Bizottság „szűrőjén” is, amely meghallgatja az ukrajnai nemzeti kisebbségek véleményét, és biztosan talál majd „foltot” a dokumentumon. Akkor (valószínűleg a második olvasat előtt) az EB álláspontját figyelembe véve módosítani kell majd a beterjesztett törvényt. Ezen uniós előírás bármiféle megkerülésére tett kísérlet csak muníciót ad Budapestnek, illetve a többi anyaországnak, hogy lelassítsák, vagy megakadályozzák Ukrajna továbblépését.
Mi több, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsában is elegendő támogatói szavazatot kell összegyűjteni, ami a jelenlegi (szöveg)változattal nem biztos, hogy egyszerű feladat lesz. Ennek oka, hogy a kormány – Zelenszkij elnök javaslatára – „parafrazálta” a törvény megnevezését, s a „nemzeti kisebbségekkel” foglalkozó törvényt „nemzeti közösségekről” szóló törvénynek keresztelte át. Az EU-ban nem valószínű, hogy fennakadnak rajta, hiszen számos ország alkalmazza a „nemzeti közösségek” kifejezést, mi több, Szlovéniában az alkotmányba is bekerült (itt az olaszokat és a magyarokat illeti meg ez a státus). Azonban az ukrajnai jogalkalmazásban ismeretlen ez a fogalom, s a képviselők között szép számmal lesznek olyanok, akik megkérdőjelezik egy ilyen „átnevezés”jogszerűségét és keresztülvitelét. Az Európai Szolidaritás valószínűleg ellenezni fogja.
A témával kapcsolatban augusztus 31-én Olga Sztefanisina miniszterelnök-helyettes ismét megszólalt, s többek között kifejtette, / hogy a kormány egy kisebbségi kerettörvény elfogadását tervezi. A miniszterelnök-helyettes 2023-at reális időpontnak tekinti a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez az EU-val, és azt jósolja, hogy Ukrajna három éven belül teljesíteni tudja a tagsági feltételeket.
Részlet az interjúból:
– A nemzeti kisebbségekről szóló törvénytervezet jelenleg is létezik, amit valamilyen okból kifolyólag „nemzeti közösségek” névre kereszteltek. Az EU elvárja, hogy Ukrajna megbékéljen a kisebbségekkel. Vár-e valamilyen lépést a magyaroktól?
– A nemzeti kisebbségek és nyelveik kérdése nagyon érzékeny az EU-val folytatott tárgyalásokon, és nem csak Ukrajna számára. Ön többek között felhozta Bulgária és Észak-Macedónia példáját. A kisebbségekkel közösen dolgozunk ezen a törvényen, de egyértelmű, hogy nincsenek tökéletes törvények, mindig lesznek ajánlások, és még ha végrehajtják is azokat, a vita nem minden esetben fog véget érni. Ezért most szeretnénk elfogadni a kerettörvényt, majd a vitát átvinni egy kormányzati platformra, ahol az egyes kisebbségek érdekeit figyelembe vevő állami programot alakítunk ki.
– Ennek a törvénynek át kell mennie a Velencei Bizottságon, esetleg kétszer is. Ez nem írja felül a terveinket?
– A Velencei Bizottság következő ülése októberben lesz. A bizottság készen áll ezen fontos törvények azonnali vizsgálatára. De abból indulunk ki, hogy a Velencei Bizottságnak már megvan az első álláspontja (ajánlásai) a nemzeti kisebbségek jogait érintő egyéb jogszabályokról (oktatási törvények).
– Megakadályozza-e Magyarország az EU-csatlakozásunkat, amíg a kisebbségével kapcsolatos valamennyi kérdés a Budapest által kívánt változatban meg nem oldódik?
– Remélem nem, de nem zárjuk ki ennek lehetőséget. A többi kisebbség képviselőinek nagy része és az adott országok politikai elitje konstruktívabban áll a kérdéshez. De a kérdés valóban nagyon kényes, még most, egy teljes körű háború körülményei között is. De mi készen állunk a párbeszédre. Látjuk más országok tapasztalatait, és megértjük, hogy vannak olyan kérdések, amelyek kompromisszumokat igényelnek – bár ezeknek a nemzeti érdekeket kell szolgálniuk.
Forrás: UMDSZ-sajtószolgálat
