A Nagydobronyi Középiskola – mai nevén Nagydobronyi Líceum – immáron 22 éve ad otthont a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett Kazinczy szépkiejtési versenynek, amely már régóta nem csupán egy vetélkedő, hanem a szép és helyes magyar beszéd ünnepe is. Az ünnepi hangulatot már a megmérettetés kezdetén megalapozzák a vendéglátó iskola növendékei, akik ezúttal is szívet-lelket melengető zenés-verses összeállításban vallottak a szülőföld szeretetéről, a megmaradás, az összetartozás, az anyanyelv megtartó erejéről. S mindezt a dobronyi viseletbe öltözött hagyományápolók néptáncbemutatója színesítette.
A megjelenteket Uszkai Valéria magyartanár, az intézmény szervezőpedagógusa köszöntötte, aki az anyanyelv megtartó erejének fontosságát hangsúlyozva abbéli örömének adott hangot, hogy sok pedagógus és diák tartja fontosnak az anyanyelv megőrzését és továbbadását, ápolását és helyes használatát.
Anyanyelvünket, szép magyar nyelvünket is ünnepeljük ma, hisz annak révén él a nemzet múlt – jelen – jövő síkján, kezdte ünnepi köszöntőjét Szántó Edit, az Anyanyelvápolók Kárpátaljai Szövetségének elnöke, a Kazinczy szépkiejtési verseny egyik elindítója. Ahogy Kányádi írja: „Egyetlen batyunk, botunk, fegyverünk az anyanyelv”. Batyu, melyet őseink hoztak magukkal, s mi visszük tovább. A bot, amire támaszkodhatunk, és amivel védekezni is lehet, és a fegyverrel is védekezünk, mondta. A nyelv olyan, „mint az igazi, az édesanyánk „sütte” kenyér. Az a kenyér, amiért minden nap fohászkodunk, az a kenyér, ami nélkül nem tudunk meglenni, nem tudunk élni” – ahogy Wacha Imre nyelvtudós fogalmazta meg. Szántó Edit arról is szólt, hogy soha nem látott veszélybe került édes anyanyelvünk, minden eszközzel igyekeznek korlátozni használatát, ezért résen kell lennünk, vigyáznunk kell anyanyelvünkre, mert ha elvész, mi is elveszünk mint nemzet. Az anyanyelv a nemzeti közösség egyik legfőbb összetartója, mondta. Az Anyanyelvápolók Kárpátaljai Szövetségének elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy törekednünk kell mindenkor az igényes, szép beszédre. „Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek, és áhítattal ejtsétek a szót, a nyelv ma néktek végső menedéktek (…) E drága nyelvet porrá ne törjétek, ne nyúljon hozzá avatatlanul senki (…) Úgy beszéljen ma ki-ki magyarul, mintha imádkozna” – intett Reményik Sándor szavaival.
A diákokat hallgatva úgy érezte az ember, hogy mindez az „ige” már korábban jó földbe hullt, hogy a versenyre érkezőket felkészítő pedagógusok szorgalmasan vetik a magot. Az előadások többségéből áradt az anyanyelv szeretete, féltése. Úgy tűnt, a fiatalok értik és érzik nyelvünk értékeit, szépségeit, ami a mai világban a leghatalmasabb erő a tömérdek silányság, durvaság közepette.
Idén két korcsoportban 22 tanuló érkezett a döntőbe Ungvártól Munkácson és Beregszászon át egészen Viskig. A szabályoknak megfelelően először a szabadon választott szöveget olvasták fel, majd a második fordulóban az itt kapott, ismeretlen szöveget kellett megfelelően értelmezve, odafigyelve a tartalmi és szerkezeti viszonyokra, és azoknak megfelelő hangsúlyokat és hanglejtést alkalmazva kifejezően tolmácsolni a szöveget. A középiskolások korcsoportjában ez még egy harmadik – írásbeli – fordulóval is kiegészült, melynek során a Beszélni nehéz! jelölésrendszerét felhasználva kellett jelölni egy szövegrészlet helyes(nek vélt) kiejtését.
Nos, idén sem volt könnyű a zsűri dolga. A Györke Magdolna nyelvész, nyugalmazott egyetemi tanár, Szántó Edit, az Anyanyelvápolók Kárpátaljai Szövetségének elnöke, Braun Éva, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet módszerésze és e sorok írója alkotta bíráló bizottság a következő döntést hozta: a 7–9. osztályosok korcsoportjában első helyen Hidi András, a Nagydobronyi Líceum tanulója végzett (felkészítő tanára Katona-Mironova Berta). Második lett Snicer Hanna, a Nagygejőci Gimnáziumból (felkészítő Györke Eleonóra), a harmadik helyezett pedig Pinte Fruzsina, a Nagydobronyi Református Líceum diákja (felkészítő Kriczky Krisztina). Különdíjban részesült Nyisztor Szebasztián (felkészítő tanára Dancs Éva) és Bacsi Tibor (felkészítője Szeles Emma) – mindketten a Viski Kölcsey Ferenc Líceumból érkeztek.
A 10–11. osztályosok között Béres József, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézet diákja bizonyult a legjobbnak (felkészítő tanára Kudlotyák Krisztina). A második helyen Ráti Zsófia, a Kárpátaljai Magyar Líceum (Kisgejőc) tanulója végzett (felkészítő Perduk Ibolya), a harmadik pedig Mónus Petra lett (Beregszászi Kossuth Lajos Líceum, felkészítő Huszti-Kacsur Andrea). Különdíjban részesült Bálint Fanni (Nagydobronyi Líceum, felkészítő tanára Katona-Mironova Berta) és Gogola Mária (II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézet, felkészítő Király Katalin). Ennek a kategóriának a legjobb öt versenyzője áprilisban a Győrben megrendezésre kerülő Kárpát-medencei döntőben képviselik Kárpátalját.
Minden résztvevőnek gratulálunk és további szép sikereket kívánunk az anyanyelvápolás terén.
Kovács Erzsébet
