Marta Kos felkereste az Ungvári Dayka Gábor Líceumot is
Kárpátalján kezdte háromnapos ukrajnai munkalátogatását Marta Kos, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa. Az EU-küldöttség azért érkezett, hogy ellenőrizze az ukrán jogszabályok európai jogszabályokkal való összehangolását, ami megelőzi az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló tárgyalási klaszterek megnyitását. Kos elmondta: „Kárpátalján kezdem háromnapos ukrajnai látogatásomat, és nagyon szimbolikus, hogy itt vagyok – ma befejeztük az ukrán jogszabályok átvilágításának folyamatát.”
KISZó-összeállítás
Marta Kos kárpátaljai látogatásáról Viktor Mikita, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője több bejegyzést is posztolt közösségi oldalán. Kárpátalja korábbi kormányzója közölte, a tárgyalások napirendjén szerepelt a nemzeti közösségeket érintő jogszabályok végrehajtása, a nemzetközi közlekedés, a logisztikai infrastruktúra fejlesztése és más témák. Hozzátette: ezek a regionális komponensek hozzájárulnak Ukrajna európai integrációs folyamatának lezárásához.
Az EU-s bővítési biztos, valamint Katarina Mathernová, az Európai Unió ukrajnai nagykövete Ungváron ellátogatott a magyar tannyelvű Dayka Gábor Líceumba és az Ungvári 4. Számú Líceumba, ahol a szlovák a tanítás nyelve. A látogatás célja az volt, hogy megismerkedjenek az oktatási folyamat szervezésével, a gyerekek nyelvtanulásával, és a különböző kultúrák egymás mellett élésével az intézményekben.
Mikita Facebok-bejegyzésében emlékeztetett arra, hogy Ukrajna Európa élvonalába tartozik az ilyen típusú iskolák számát tekintve, és Kárpátalja ezen a téren különösen jó példa: a régióban több mint 120 olyan intézmény működik, amelyekben anyanyelvükön tanulhatnak a kisebbségek.
„Ezekben a tanintézményekben a pedagógusok és a diákok az államnyelv mellett szabadon használhatják a nemzeti közösség nyelvét, emellett más európai uniós országok nyelveit is tanulják. Az iskolák működése megfelel az ukrán jogszabályoknak és az uniós követelményeknek”
– írta. Hozzátette: a program lehetőséget teremt arra is, hogy a tanulók az érettségit követően anyanyelvükön folytassák tanulmányaikat szakiskolai vagy felsőoktatási intézményekben.
A Marta Kos vezette delegáció az ungvári vasútállomáson megtekintette a nemrég átadott 22 kilométer hosszúságú, európai szabványú vasútvonalat, amely Ungvárt és Csapot köti össze. Az új összeköttetés Budapesttel, Bécscsel, Pozsonnyal és más uniós városokkal teremt közvetlen kapcsolatot. Az augusztus elején elindított új járatokat eddig több mint 2000 utas használta. Az új vasútvonal javítja a határokon átnyúló kapcsolatokat, a kereskedelmet és a beruházásokat, utat nyitva Ukrajna további integrációjának az EU közlekedési hálózatába.
A megyei közigazgatás épületében tartott sajtótájékoztatón Kos kiemelte: szimbolikus, hogy látogatását éppen Kárpátalján kezdi, mivel most zárult le az ukrán joganyag teljes körű összevetése az Európai Unió jogszabályaival – számolt be az ukrán nyelvű híroldalunk, a Kiszo.news helyszíni tudósítója.
„Kevesebb mint egy év alatt több mint 100 ezer oldalnyi ukrán jogszabályt tanulmányoztunk át, és összehasonlítottuk azokat a vonatkozó uniós jogszabályokkal. Ez gyors és komoly munka volt, amelynek eredményeit a következő napokban Kijevben is részletesen bemutatják”
– mondta az uniós biztos, hangsúlyozva, Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak egyik kulcsfontosságú eleme a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása.
„Ma két iskolát is felkerestem – egy szlovákot és egy magyart. Ezek a kérdések az első klaszterhez tartoznak, amellyel a tárgyalások nyílnak, és ugyanakkor az utolsóhoz is, amellyel zárulnak. Fontos, hogy Ukrajna megfelelő cselekvési tervet dolgozzon ki, és mi készek vagyunk ebben támogatni” – fogalmazott.
Kos szerint Ukrajna elvégezte a házi feladatát, és nagyon reméli, hogy a közeljövőben meg tudják nyitni a tárgyalásokat az első klaszterről.
„Kárpátalja igazi európai régió, ahol ukránok, magyarok, szlovákok, románok és más közösségek élnek együtt. A nemzeti kisebbségek ügye minden EU-tagország számára fontos. Ha Ukrajna csatlakozik, Európa közös otthonunk lesz” – mondta Marta Kos. Hozzátette: megtiszteltetésnek és felelősségnek érzi, hogy segítheti Ukrajnát az EU-tagság felé vezető úton.
„Az ukrán nép bebizonyította, hogy Európa része akar lenni”
– fogalmazott a biztos.
Viktor Mikita nyilatkozatában rámutatott arra, Kárpátalja lakossága évszázadok óta békében él együtt különböző nyelvek és vallások sokszínűségében. Mint fogalmazott, az itt élő gyermekek nemcsak anyanyelvükön és az államnyelven képesek kommunikálni, de magas szinten angolul is beszélnek, ami szerinte jól mutatja a nyitottságot és az európai szellemiséget. „Mi már most az Európai Unió részének érezzük magunkat” – tette hozzá a megye korábbi kormányzója.
A tisztviselő köszönetet mondott az Európai Bizottságnak, amiért gyors ütemben sikerült lezárni az ukrán joganyag átfogó szűrését és összevetését az uniós előírásokkal. Mikita kiemelte: Ukrajna elvégezte a szükséges házi feladatot, annak ellenére, hogy az ország háborúban áll, és a front több mint ezer kilométer hosszan húzódik. „A fegyveres erőinknek köszönhetően ma itt, Kárpátalján beszélhetünk az európai útról” – jegyezte meg.
A politikus meggyőződése szerint a nemzeti kisebbségek képviselői az államigazgatásban és a rendvédelmi szervekben is jelen vannak, és minden eszközzel rendelkeznek közösségeik érdekeinek képviseletére. Ugyanakkor hangsúlyozta: erre valójában soha nem volt szükség, hiszen Kárpátalján a közösségek között mindig is működött a párbeszéd és az egység.
„Bár az ellenség próbálhatja destabilizálni a régiót, Kárpátalja ma is egységes, és azon dolgozik, hogy elérje az igazságos békét és a győzelmet a háborúban”
– zárta gondolatait Mikita.
Az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa ungvári látogatása során találkozott az Ukrán Nemzeti Kisebbségek Tanácsának képviselőivel, melynek soraiban mindkét kárpátaljai magyarságszervezet képviselteti magát. A megbeszélésen vázolták az országban élő kisebbségek jogainak megerősítése érdekében tett legújabb lépéseket, beleértve a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cselekvési tervet.
Miroszlav Bileckij a találkozóval kapcsolatban azt írta közösségi oldalán, hogy az eseményen felszólalt Vaszil Keliohlo, a tanács alelnöke, valamint Ihor Losszovszkij, az Ukrán Állami Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadság Szolgálatának vezetőhelyettese. A megbeszélés központi témája a nemzeti közösségek jogainak biztosítása volt. A megye kormányzója hozzátette: Kárpátalja mindig is multikulturális vidék volt, amely toleránsan viszonyult a különböző nemzeti közösségekhez és vallási felekezetekhez.
A rendezvényen hangsúlyozták:
Ukrajna az európai integráció útján a jogszabályokat az uniós normákhoz igazítja, és ennek része a nemzeti kisebbségekről szóló törvény végrehajtása is. Ez az egyik kulcsfontosságú, „európai integrációs” törvény, amely elengedhetetlen Ukrajna jövőbeli EU-tagságához.
Az uniós biztosnak lehetősége nyílt személyesen meggyőződni arról, hogyan épülnek a nemzetiségek közötti kapcsolatok a régióban, hogyan tanulnak, őrzik kultúrájukat és építik karrierjüket a kárpátaljai magyarok, szlovákok, románok és romák; hogyan vesznek részt a politikai folyamatokban és a régió információs életében. Emellett találkozott a különböző nemzeti kisebbségek képviselőivel is. A résztvevők kiemelték: az államnyelv védelme mellett biztosítani kell a nemzeti közösségek jogait is, hiszen a kulturális sokszínűség gazdagságot és lehetőséget jelent az ország számára.
„Fontos megérteni, mely területeken szükséges további munka, hogyan lehet egyensúlyt találni az államnyelv védelme és a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása között. Hiszen a kulturális és nyelvi sokszínűség nem akadály, hanem előny, gazdagság és lehetőség”
– írta bejegyzésében Miroszlav Bileckij kormányzó.
