Március 20-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem tartották a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) által minden évben megszervezett szakmai konferenciát a régió óvodapedagógusainak. A tanácskozás középpontjában ezúttal a technológiai innovációk és a hagyományos óvodai nevelés kapcsolatának kérdése állt. A rendezvényre Kárpátalja számos településéről érkeztek pedagógusok, intézményvezetők és szakemberek, akik a szakmai fejlődés és a tapasztalatcsere jegyében gyűltek össze.
„Az idei konferencia témáját azért választottuk, mert annyira felgyorsult körülöttünk a technikai világ és az informatikai fejlődés, hogy meg kell vizsgálnunk, hogyan hasznosítható mindez az óvodában, illetve egyáltalán szükséges-e és milyen formában beépíteni a nevelőmunkába. A kisgyermekekkel hagyományosan élő kapcsolatban dolgozunk, ezért különösen fontos megtalálni az egyensúlyt a modern eszközök és a személyes nevelés között” – emelte ki a konferencia megnyitóján Gabóda Éva, a KMPSZ óvodai módszertani csoportjának vezetője.
„Az óvoda a nevelés első lépcsőfoka, és ami ott történik, az kihat a gyermekek egész későbbi életére. Ezért tartjuk több mint húsz éve fontosnak, hogy az óvodapedagógusok számára külön szakmai találkozókat szervezzünk, ahol az aktuális kérdésekkel is foglalkozhatunk. […] Számunkra ezek az alkalmak nemcsak az előadások miatt fontosak, hanem azért is, mert találkozási lehetőséget jelentenek a kollégák számára. Ilyenkor tudunk igazán tapasztalatot cserélni, megbeszélni a gondokat és közösen keresni a megoldásokat” – fogalmazott a szekcióvezető.
„A XXI. században, amikor az életünk nagy részét képernyők előtt töltjük, az élőszavas mesemondás valódi találkozást ad. Kapcsolatot teremt a mesélő és a hallgató között, és ez a kapcsolat semmilyen technikai eszközzel nem pótolható” – emelte ki a szakmai program első előadója, Pintér Zsolt, a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetség elnöke. Előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a történetmesélés ősidők óta az egyik legerősebb nevelési eszköz, amely segít a gyermekeknek megérteni a világot és eligazodni az emberi kapcsolatokban.
A népmesemondó arról is beszélt, hogy mindig örömmel tér vissza Kárpátaljára, ahol az elmúlt években több alkalommal is tartott mesemondó foglalkozásokat és pedagógus-továbbképzéseket, mert tapasztalata szerint a térségben nagy az igény a hagyományos értékeket megőrző, ugyanakkor korszerű pedagógiai módszerek iránt.
A továbbiakban a digitális korszak kihívásai kerültek előtérbe. Dr. Berghauer Olasz Emőke, a Rákóczi Egyetem Pedagógia, Pszichológia, Tanító- és Óvodapedagógia Tanszékének docense előadásában a képernyőhasználat hatását elemezte az óvodáskorú gyermekek pszichés fejlődésére.
A mesterséges intelligencia pedagógiai alkalmazásának lehetőségeiről dr. Daróci Ádám, az egyetem Matematika és Informatika Tanszékének docense tartott előadást. Bemutatta, miként segíthetik az új digitális megoldások a foglalkozások megtervezését, a szemléltetést és a differenciált fejlesztést, ugyanakkor hangsúlyozta: a technológia csak eszköz, amely akkor válik igazán hasznossá, ha a pedagógus tudatosan és célirányosan alkalmazza.
A délutáni szekcióban Gabóda Béla, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozatának vezetője adott áttekintést az óvodai nevelés jelenlegi helyzetéről. Előadásában európai kitekintéssel beszélt az oktatási rendszerek változásáról, és hangsúlyozta, hogy a pedagógusok folyamatos továbbképzése elengedhetetlen a megváltozott társadalmi és technológiai környezetben.
Dr. Jakab Andrea, a P. Frangepán Katalin Gimnázium igazgatója a Digitális Okosjáték Óvodásoknak (DIOO) program óvodai alkalmazásának tapasztalatairól számolt be. Előadásában bemutatta, hogy a digitális okoseszközök miként segíthetik a készségfejlesztést, és hogyan illeszthetők be a mindennapi foglalkozásokba anélkül, hogy háttérbe szorítanák a hagyományos nevelési módszereket.
Az előadásokat követően gyakorlati bemutatóval folytatódott a konferencia. A résztvevők workshop keretében ismerkedhettek meg a DIOO digitális fejlesztőeszközzel, amelyet a helyszínen ki is próbálhattak. A pedagógusok saját tapasztalatot szerezhettek a program működéséről, valamint arról, hogyan illeszthető be a mindennapi óvodai foglalkozásokba.
