A közelmúltban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) meghívásának eleget téve Kárpátaljára látogatott dr. Bereczki Ibolya, a Magyarországi Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetségének elnöke. Mester Andrásnak, a KMKSZ önkormányzati titkárának, egyúttal a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) elnökének és Tarpai Józsefnek, a KMTT alelnökének a kíséretében pedig felkereste a KMKSZ által működtetett Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpontot, valamint az ugyancsak a Szövetség által működtetett Nagymuzsalyi és Salánki Tájházat.
A szakmai út célja a térség kulturális értékeinek a megismerése, valamint a jövőbeni együttműködési lehetőségek feltérképezése volt. A körút első napján a Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpontot és a Nagymuzsalyi Tájházat keresték fel, másnap pedig meglátogatták a Salánki Tájházat, ahol dr. Kész Margit, a tájház vezetője és a vendégek számára hagyományos ételeket – lekváros derelyét, illetve lapcsánkát – készítő gazdaasszonyok, Kiss Mónika, Ádám Ida, László Ida és Kész Jolánka fogadták a látogatókat.
A gazdag történelemmel és mondavilággal bíró ugocsai község főutcáján álló tájházat 2023. október 28-án adták át, s a nagymuzsalyihoz hasonlóan élő tájház, ahol a látogatók aktívan tölthetik a szabadidejüket. A KMKSZ a KMTT-vel együttműködve, az Európai Unió által meghirdetett HUSKROUA program segítségével lehetőséget kapott arra, hogy három tájházat hozzon létre a Beregszászi járásban. A projekt neve: A Felső-Tisza-vidék épített és szellemi örökségének tárháza, s e projekt részeként született meg a Salánki Tájház is, melynek kialakításában lelkes helyi lakosok, köztük a KMKSZ-alapszervezet aktivistái is nagy szerepet játszottak.
A tájház a Felső-Tisza-vidékre jellemző, magas kőalapzatú, vályogfalú, faragott fa körtornáccal övezett, tapasztott deszkafödémű, kontyolt tetőformájú, szarufás tetőszerkezetű, cserépzsindely borítású, háromosztatú, módos parasztház. A bejárati ajtón keresztül a konyhába léphetünk be. Innen nyílik az utcai frontra néző, Salánkon elsőháznak nevezett tisztaszoba, valamint a hátsó szoba, mely lakó-, illetve hálószobaként működött. A konyhában és a tisztaszobában az utolsó lakók bútorai, használati eszközei kaptak helyet. Kialakításuk a szovjet vagy kolhozérának is nevezett utóparaszti korszakot, ezen belül az 1960-as–1980-as évek világát tükrözi. Az egykori lakó- és hálószobában pedig Rákóczi-emlékszobát alakítottak ki, mely kuruc vitéz viseletébe „beöltöztetett” bábujával, korhűen felnyergelt, felkantározott lóbábujával, a falakról letekintő, II. Rákóczi Ferencet és hűséges apródját, Mikes Kelement ábrázoló festményeivel a Rákóczi-szabadságharc időszakát idézi. Emellett enteriőrje kikészített gereznáival és trófeáival vadászkastélyt idéz. Mindez arra utal vissza, hogy Salánkon állt Barkóczyné Koháry Judit vadászkastélya, ahol a Nagyságos Fejedelem is megszállt az itteni erdőkben tett vadászatai során, s ott tartották meg az utolsó kuruc országgyűlést is 1711. február 11–18-án. A kastélyt azonban az utolsó, 1717-es magyarországi tatárjárás során a támadók felperzselték, s csak a pincéje maradt fenn, melyet Salánkon a helyi mondákban is megnyilvánuló Rákóczi-kultusz részeként Rákóczi-pincének neveznek.
De visszatérve a tájházhoz… A tisztaszoba kiállítóterem, a konyhát sütésre-főzésre használják, illetve itt és a Rákóczi-emlékszobában kerítenek sort a honismereti foglalkozásokra. A tornácról faajtóval lezárt lépcsőzet vezet a pincébe. A ház hátsó részében áll az eredeti, döngölt földpadlójú kamara, melyben ma már nem is használatos edények is helyet kaptak, valamint a működőképes hordókészítő műhely a bodnármesterség szerszámaival, mellyel a tájház kialakítói reprezentálják a Salánkon nagy hagyományokra visszatekintő bodnármesterséget. A tájházak ugyanis a helyi sajátosságokat is bemutatják: Nagymuzsalyban a szőlőművelést, Salánkon a hordókészítést. A házhoz egy viszonylag jó állapotban fennmaradt, de azért javításra is szoruló istálló csatlakozik. Az udvaron egy ugyancsak javításra szoruló melléképület is áll, az utca felől pedig a vaskerítések készítésével is foglalkozó néhai Sütő József által készített vaskerítés övezi a telket.
A Salánki Tájház a helyi közösség múltját őrzi s adja tovább a felnövekvő nemzedékeknek.
