Volodimir Zelenszkij államfő december 27-én az Elnöki Hivatalban találkozott az ukrajnai nemzeti kisebbségek, illetve a meghívott őshonos népek képviselőivel.
A találkozón 17 nemzeti közösség képviselői vettek részt, köztük a magyar, valamint három őshonos nép.
A mintegy kétórás megbeszélést Volodimir Zelenszkij kezdeményezte. Megnyitó beszédében kifejtette, szeretné a hasonló találkozókat rendszeressé tenni.
Az ukrán államfő elmondta, hogy a tanácskozást megelőzően írta alá az elnöki rendeletet, amely május 21-ét az etnikumközi egyetértés és kulturális sokszínűség napjává nyilvánította.
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, a magyar közösség képviselője is jelen volt a találkozón. Erről Facebook-bejegyzésében is beszámolt. Mint írta:
– Az Ukrajnai Nemzeti Kisebbségek Civil Szervezeteinek Tanácsa a kisebbségi törvény módosítása révén jött létre idén tavasszal, s azóta számos országos és regionális fórumot szervezett. Mint az államfő is kifejtette beszédében, szeretnék, ha a nemzeti kisebbségek (közösségek) képviselői egyfajta jószolgálati nagyköveti feladatokat látnának el az anyaországaik, illetve az európai uniós szervezetek felé. Ennek a munkának az elősegítése érdekében kapott felkérést a Tanács, hogy az államfő részére állítsanak össze egy listát a megoldásra váró problémákról, illetve azok megoldási lehetőségeiről.
A nemzeti közösségek által benyújtott javaslatok alapján elkészült egy 27 pontos lista, amelyet a tanácskozás keretében Volodimir Zelenszkij át is vett.
Mint kifejtette, a felvetett problémákkal kapcsolatban az elnök megbízást ad ki az illetékes kormányzati szerveknek, illetve felkéri Ukrajna Legfelsőbb Tanácsát, hogy tegyenek konkrét javaslatokat azok mihamarabbi megoldása érdekében.
Olha Sztefanyisina miniszterelnök-helyettes kihangsúlyozta:
– A nemzeti közösségek által felvetett kérdések mihamarabbi orvoslása fontos részét képezi az Európai Unióval folytatott tárgyalásoknak. Volodimir Zelenszkij ígéretet tett arra, hogy a következő találkozóra már kész javaslat-tervezeteket tud letenni az asztalra.
A két legnagyobb „portfólióról” – a kultúráról és az oktatásról – Ljudmila Kovalenko, a német közösség képviselője, illetve Zubánics László, a magyar közösség képviselője tartott tájékoztatót.
Az UMDSZ elnöke elmondta, hogy az összeállított 27 pontos listából 9 érinti a kisebbségi oktatás kérdéseit, ezért azok megoldására kiemelt figyelmet kell fordítani.
Előzetesen szakmai konzultációt tartottak a magyarság civil és szakmai szervezeteivel, s nagy örömmel vette, hogy valamennyi felvetett javaslat bekerült a dokumentumba.
Nagyon fontos, hogy a nemzeti közösségek szolidárisak legyenek egymással, függetlenül az adott közösség igényeitől, illetve oktatási intézményhálózatának struktúrájától. Fontos, hogy az óvodától a felsőoktatásig minden állampolgárt (köztük a nemzeti közösségek képviselőit) egyenlő esélyek és lehetőségek illessék meg. A javasolt módosítások a meglévő intézményhálózat megtartását, illetve fejlesztését biztosítanák. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy a 2027-ben életbe lépő oktatási reform keretében a nemzeti kisebbségek számára biztosítsák, hogy líceumokat lehessen nyitni egy osztály (25 főig), illetve két szakirány megléte esetén is. A benyújtott javaslatok kitérnek az oktatás jelenlegi valamennyi problémás szegmensére és azok megoldási lehetőségeire.
A felvetett problémákra reagálva Volodimir Zelenszkij felkérte Olha Sztefanyisinát, hogy az oktatási szaktárca vezetői, illetve a nemzeti közösségek képviselői bevonásával a következő év elején szervezzenek egy oktatási fórumot, ahol ezeket a kérdéseket konkrétan megvitatják – számolt be az eseményekről Zubánics László.
