Az ungvári vártemplom kincseit kutatják

Kárpát-medencei szinten is unikális, kiváló állapotban lévő műemlék az ungvári várban lévő Szent György templom – állapította meg dr. Türk Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régész oktatója. A romoknál a kárpátaljai archeológusok több éve végeznek már ásatásokat, most azonban a magyar külügyminisztérium támogatásával magyarországi szakemberek is csatlakoznak, hogy feltárják és rekonstruálják ezt a régészeti téren egyedülálló, múltunk megismerése szempontjából rendkívül értékes építményt.

Simon Rita

A magyarországi partnereket Olha Sumovszka, a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeum igazgatója kereste fel. Az igazgató elmondta,

„a magyar szakembereknek többéves tapasztalatuk van e téren, ezért ahhoz, hogy maximálisan feltárjuk a szakrális műemléket, az ő segítségük elengedhetetlen.”

Az eddigi ásatások eredményeképp a templom legnagyobb felülete látható. A cél, hogy restaurálják az egész emlékhelyet, ám egyelőre nincs rá finanszírozás, ezért bíznak a magyar külügy támogatásában. A tervek szerint a mostani projekt három évig tartana, amely során a vártemplom rekonstrukcióján kívül az 1990-es években előkerült, jelenleg a várban lévő, egyik unikális freskó konzerválása is megvalósul, tudtuk meg az igazgatótól.

A csoport vezetője Volodimir Mojzsesz. Az Ungvári Nemzeti Egyetem régészeti tanszékének oktatója és diákjai már 2018-tól végeznek ásatásokat a várban. 2019-ben a Teleki László Alapítvány támogatásával zajlott a munka, amely során számos tárgyi emlék, köztük XVII. századi fegyverek is előkerültek, illetve két kőtábla töredéke, amely azt bizonyítja, hogy az ungvári vártemplomba a Homonnai Drugeth család már a XIV. század első felében is temetkezett.

A templom 1728-ban egy hatalmas tűzben leégett, a falak és a kripta jelentős károkat szenvedtek. Az 1740-ben Ungváron elhelyezett osztrák helyőrség katonái pedig kifosztották a sírokat.

A koronavírus és a háború miatt szüneteltek, ám tavaly újraindultak a munkálatok. A helyszínen dolgozik többek között Klisza Krisztina, a múzeum restaurálási részlegének vezetője, illetve Roman Murnik művész-restaurátor. Az ő munkájukat segíti most dr. Türk Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Régészettudományi Intézetének Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszék docense, illetve Takács Mór Bendegúz, a PPKE Régészeti Térinformatikai Laboratóriumának vezetője.

– Takács Bendegúz az úgynevezett roncsolásmentes régészet módszerével foglalkozik. A cél a vár területén található középkori templom professzionális műszerekkel való maximális feltárása, kutatása és bemutathatóvá tétele. Jó lenne egy publikáció, esetleg monográfia is a templomról, ugyanis ez a műemlék Kárpát-medencei szinten is unikális, elképesztően jó állapotban maradt meg, mivel nem épültek rá később a város új részei.

Az alapok és falak maradványaiból megfelelő számítógépes programokkal, régész szakember hozzáértésével manapság már gyakorlatilag milliméter pontosan meg tudják rajzolni az egész korabeli templomot.

Türk Attila 2010-ben járt először Ungváron, megismerkedett az ungvári egyetem munkatársaival, és többek között Ihor Prohnenko és Volodimir Mojzsesz régésszel, akikkel azóta is nagyon jó barátságot ápolnak, így a közös munka most is gördülékenyen megy. Arra a kérdésre, hogy milyen eredményekre számítanak, Türk Attila elmondta, nehéz megmondani, mert nem látnak a föld alá, de mivel itt valóban érintetlen állapotban maradt meg minden, bizakodva tekintenek a kutatásra.

„Remélhetőleg a fázisokat is láthatjuk majd, mivel amikor felújították a templomot, akkor tulajdonképpen ráépítettek, és nem pusztították el a korábbi maradványokat, tehát könnyen elképzelhető, hogy bemutathatóvá tehetjük ezeket a korszakokat, megismerheti a nagyközönség, hogy hogyan nézhettek ki ezek a templomok a múltban. A begyűjtött dokumentumokat és adatokat a Közép-európai szinten is elismert régész-művészettörténész szakember, a Visegrádi Múzeum igazgatója, Buzás Gergely is áttekinti, s véleményezi” – tette hozzá a régész.

Türk Attila megjegyezte, fontos, hogy megóvják az eddig feltárt részeket. Az ásatás rekonstrukciót is igényel. Éppen ezért fontos feladat lesz a felszínen lévő részeket konzerválni és lefedni, ugyanis a tél és a fagy jelentős károkat képes okozni, a későbbiekben tönkremehetne mindaz, amit most feltártak.