Olena Beskorovaina: az intézmény alapításához minden támogatást megkaptunk a magyar államtól
Több mint 350 gyermek kezdhette meg az első tanévet Budapesten Magyarország első magyar–ukrán két tanítási nyelvű általános iskolában és gimnáziumban, ahol a diákok anyanyelvükön tanulhatnak. A csepeli iskolát a magyar állam finanszírozza, fenntartója az Ukrán Hagyományok Háza Alapítvány. A Magyarországon élő ukrán gyerekek az elsőtől 12. osztályig járhatnak ebbe az iskolába, ahol második nyelvként oktatják a magyart. Az intézmény hivatalos, ünnepi megnyitójára a közelmúltban került sor. Másfél héttel a tanévkezdés előtt jártunk az intézményben, ahol Olena Beskorovaina, az alapítvány vezetője kalauzolt körbe minket, miközben mesélt az iskola alapításának körülményeiről, jelentőségéről.
Szabó Sándor (Budapest–Ungvár)
Olena azzal kezdi, hogy a csepeli épületben korábban zeneiskola működött, így minden szempontból megfelel a közoktatási törvény alapján meghatározott feltételeknek. Ezért is esett a választás erre a XXI. kerületi ingatlanra. Már az elején le kell szögezni, hogy a kárpátaljai iskolák többsége megirigyelné ezeket a körülményeket. Tágas terek, széles folyosók, öltözőszekrények, modern bútorokkal berendezett világos tantermek fogadják a tanulókat.
– Tizenhat évvel ezelőtt, két iskolás korú gyermekünkkel települtünk át Ukrajnából Magyarországra, rögtön szembesülnünk kellett azzal a problémával, hogy akkor még egyetlen ukrán tannyelvű iskola, vagy ukrán osztály sem működött az országban – meséli az alapítvány vezetője. Hozzátette:
régi álmuk vált valóra az ukrán iskola megnyitásával.
– Így távoktatásban, online végezték az iskolát a gyermekeink, ami komoly kihívást jelentett a számunkra. Mindeközben volt már nemzetiségi oktatás, több nemzetiségi iskola is működött az országban, csak az ukrán nemzeti kisebbségnek nem volt saját oktatási intézménye. Így már akkor elhatároztam, hogy minden erőmmel azon leszek, hogy anyanyelvükön tanulhassanak az ukrán nemzetiségű gyerekek.
A magyar– ukrán két tanítási nyelvű iskola létrehozásának gondolata a 2014-es kijevi forradalom után, a kelet-ukrajnai harci cselekmények kirobbanását követően tovább erősödött. Olena Beskorovaina elmondta, egyre többen döntöttek úgy Közép-, Kelet- és Dél- Ukrajnában, hogy Magyarországra jönnek új életet kezdeni. Férjével megalapították az Ukrán Hagyományok Háza Alapítványt. Az első időszakban olyan ukrán gyermekeket táboroztattak Magyarországon, akik elveszítették az édesapjukat a háborúban.
– 2018-ban a Magyarországi Ukrán Görög Katolikus Egyház felkérésére hoztuk létre az első ukrán hétvégi iskolát Budapesten – meséli. – Átlagosan hatvan gyermek járt hozzánk. Az orosz–ukrán háború 2022. február 24-i kitörése után rengeteg menekült érkezett Magyarországra, főként Budapestre, így a tavaszi tanévet már közel 300 gyermekkel kezdtük. Segítettünk nekik feldolgozni a háború okozta stresszt, valamint támogattuk őket abban, hogy távoktatásban befejezzék a tanévet. Ekkor világossá vált, hogy a családok, és a gyerekek többsége itt fog maradni, ezért elindítottuk az első ukrán–magyar két tanítási nyelvű iskola szervezését. Kiemelte
a 1993-ban elfogadott magyarországi nemzetiségi törvény már lehetővé tette volna egy ilyen iskola megnyitását, ám 2022-ig nem mutatkozott rá igény.
Az alapítvány augusztus elején kapta kézhez a bejegyzésről szóló okiratot. Megjegyezte, hogy hosszú, közel két éven át tartó folyamat, rengeteg munkaóra végére került ezzel pont. Hozzátette:
Magyarország nyitott arra, hogy minden nemzetiségnek legyen saját iskolája, amit az állami költségvetésből finanszíroznak.
– Ehhez meg kellett teremteni minden feltételt, megtalálni a megfelelő épületet, kidolgozni a pedagógiai programot, a tantervet és tanárokat kellett toboroznunk – mondta. – Utóbbi volt a legkönnyebb, hiszen sok pedagógus is ide menekült. Mivel magyar állami iskolában csak a magyar állam által elismert diplomával lehet tanítani, így a tanárok oklevelét is el kellett ismertetnünk. Megkönnyítette a dolgunkat, hogy Ukrajna és Magyarország kormánya megállapodást írt alá a diplomák és tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről. Közreműködésünkkel közel
50 pedagógusnak sikerült honosíttatnia a diplomáját,
többségüket tudjuk is alkalmazni, a többiek olyan magyar tannyelvű iskolákban tanítanak, ahová ukrán gyerekek is járnak. Meg kell említenem, Grexa Liliána ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló támogatását, aki az első perctől kezdve felkarolta a kezdeményezésünket. Az intézmény alapításához minden támogatást megkaptunk a magyar államtól.
A pedagógiai program úgy van felépítve, hogy az Ukrajnából Magyarországra áttelepült gyerekek magas szinten folytathassák tanulmányaikat ukrán nyelvből a magyar nyelv (mint idegen nyelv) tanulásával párhuzamosan. Minél idősebbek a diákok, annál több tárgyat tanulhatnak ukrán nyelven. A második idegen nyelv az angol lesz.
– Az elemi osztályokban a magyarul tartott órák aránya 60 százalék, míg a középfokú oktatás szintjén a tantárgyak 55 százaléka már ukrán nyelven kerül átadásra, míg a gimnáziumi osztályokban ez az arány 70:30-ra változik az ukrán nyelv javára
– magyarázza Olena. – Fontos, hogy a diákjaink magyar érettségit tesznek, ez a program maximálisan felkészíti a diákokat erre. Így nem esnek el attól a lehetőségtől, hogy az iskola befejezése után magyarországi felsőoktatási intézménybe jelentkezhessenek. A magyar nyelvet idegen nyelvként tanulják az oktatás kis csoportokban valósul meg. Az a tapasztalat, hogy az alapoktól tanítva sokkal könnyebben elsajátítják az államnyelvet. A második idegen nyelv, az angol ötödik osztálytól bekerül a tantervbe. Gimnáziumi szinten heti négy órában tanulják az angolt, ezzel további lehetőségek nyílnak meg a fiatalok előtt. Tizenhat éve erről még csak álmodoztunk, most már ez is megvalósult.
Több mint 350 gyerek jelentkezett az intézménybe szeptember 1-ig, de a beiratkozási időszak csak szeptember 31-én zárul le. A jelenleg bérelt helyiségekkel 450, maga a teljes épület 600-650 diák befogadására alkalmas, az alapítvány vezetője abban bízik, hogy sikerül elérniük a maximális létszámot. Vannak évfolyamok, ahol párhuzamosan két osztályt is indítanak.
– Jelentős többségük a háború elől menekült családok gyermeke
– fűzi hozzá Olena. – Nagyjából 10 százalékra tehető azoknak a száma, akik korábban telepedtek át Magyarországra és eddig magyar tannyelvű iskolába jártak. A gyerekek többsége nem beszéli a magyar nyelvet, sokan az elmúlt két és fél évben távoktatásban tanultak, így komoly kihívást jelent majd a számunkra, hogy visszaintegráljuk őket a jelenléti oktatásba. Természetesen kiemelten kezeljük a gyermekek mentális egészségét, sokan harci övezetből érkeztek, ezért az iskolában két pszichológus is dolgozik majd, akik segítenek feldolgozni az átélt traumákat. Hatalmas segítséget jelent ebben, hogy mostantól olyan környezetben lehetnek, ahol kortársaik ugyan azt a nyelvet beszélik.
Az iskolát fenntartó alapítvány vezetője elmondta, az intézmény megfelelő és elegendő tankönyvvel van ellátva. A Rotary Magyarország korábbi felajánlásának köszönhetően minden tanterem okostáblával van felszerelve. A törvények lehetővé teszik, hogy a nemzetiségi iskolák kiválasszák a kidolgozott programjukhoz szükséges tankönyveket. Ezeket már be is szerezték, valamint Ukrajnából is kaptak tankönyveket.
– Nemrég vált ismertté a számunkra, hogy a magyarországi tankönyveket lefordították ukrán nyelvre is, ugyanakkor ez nem állami megrendelésre készült, vagyis ha sikerül támogatót találnunk, akkor ezeket a tankönyveket ki tudnák nyomtatni a számunkra – jegyezte meg Olena. – De megnéztük és tudjuk használni a Kárpátalján kiadott ukránról fordított magyar nyelvű tankönyveket is. Ez egy nagyon hosszú út, aminek még csak az elején járunk, de nagyon erős bennünk az elhatározás a folytatással kapcsolatban.
A magyar–ukrán kapcsolatok új állomása az első budapesti magyar–ukrán kétnyelvű iskola
Mint arról korábban hírt adtunk, a múlt szombati iskolanyitón a magyar és az ukrán himnusz elhangzását követően Grexa Liliána ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló köszöntötte a résztvevőket és történelmi pillanatnak nevezte az iskola megnyitását. Egyúttal köszönetet mondott az iskola megalapításáért az Ukrán Hagyományok Háza vezetőinek.
Grexa Liliána közölte, mások mellett Magyar Levente, a külgazdasági és külügyminisztérium parlamenti államtitkára is segített abban, hogy Ukrajna és Magyarország között a kétoldalú kapcsolatok olyan szintre emelkedjenek, hogy most itt Budapesten meg tudják nyitni ezt az iskolát.
Grexa Liliána az MTI-nek elmondta, a magyar–ukrán két tanítási nyelvű iskolába már 350 gyerek jelentkezett, de véleménye szerint ez a szám idén még emelkedni fog.
Az iskolanyitásra Magyarországra utazott Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója, akiről csütörtökön derült ki, hogy távozik posztjáról. Mint mondta, az intézményben az ide érkezett gyerekeknek lehetőségük lesz ukránul és magyarul is tanulni. Ez egyrészt elősegíti a gyerek integrációját, ugyanakkor megőrzik az anyanyelvüket és a kultúrájukat is. A kormányzó kiemelte, hogy az iskola megnyitása a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor miniszterelnök megállapodásának eredménye. Mikita közösségi oldalán több fotót és videót is megosztott az eseményről. Utóbbit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megosztotta hivatalos Facebook-oldalán, aki bejegyzésében az iskola megnyitását jelentős lépésnek nevezte Ukrajna és Magyarország között.
Közleményben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is megköszönte a magyar fél segítségét az ukrán iskola megnyitásában.
Az ünnepség végén többek között Grexa Liliána, Viktor Mikita, Szalay Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes, Julija Hrisina ukrán parlamenti képviselő, Marianna Beca, az ukrán diaszporáért felelős nagykövet és Balog István Ukrajna ideiglenes budapesti ügyvivője együtt vágta át a magyar és az ukrán zászló színeit jelképező szalagot.
