Az Ukrajnában élő tizenhét nemzeti kisebbség, illetve az őshonos népek képviselőivel találkozott Volodimir Zelenszkij elnök december 27-én az Elnöki Hivatalban. Az elnök által kezdeményezett megbeszélésen Volodimir Zelenszkij elmondta, hogy szeretnék rendszeressé tenni az ilyen jellegű fórumokat, s beszámolt arról is, hogy nemrég írta alá azt az elnöki rendeletet, amely május 21-ét az etnikumközi egyetértés és kulturális sokszínűség napjává nyilvánította.
A tanácskozáson elhangzottakról Zubánics László, az UMDSZ elnöke, a kárpátaljai magyar kisebbség képviselője készített összefoglalót. Minderről facebook-bejegyzésében olvashatunk. Ebből megtudhatjuk, hogy az Ukrajnai Nemzeti Kisebbségek Civil Szervezeteinek Tanácsa a kisebbségi törvény módosítása révén jött létre idén tavasszal, s azóta számos országos és regionális fórumot szervezett. Mint az államfő is kifejtette beszédében, szeretnék, ha a nemzeti kisebbségek (közösségek) képviselői egyfajta jószolgálati nagyköveti feladatokat látnának el az anyaországaik, illetve az európai uniós szervezetek felé. Ennek a munkának az elősegítése érdekében kapott felkérést a Tanács, hogy az államfő részére állítsanak össze egy listát a megoldásra váró problémákról, illetve azok megoldási lehetőségeiről. A nemzeti közösségek által benyújtott javaslatok alapján elkészült egy 27 pontos lista, amelyet a tanácskozás keretében Volodimir Zelenszkij át is vett. Mint kifejtette, a felvetett problémákkal kapcsolatban az elnök megbízást ad ki az illetékes kormányzati szerveknek, illetve felkéri Ukrajna Legfelső Tanácsát, hogy tegyenek konkrét javaslatokat azok mihamarabbi megoldása érdekében. Mint Olga Sztefanisina miniszterelnök-helyettes a tanácskozáson kihangsúlyozta: a nemzeti közösségek által felvetett kérdések mihamarabbi orvoslása fontos részét képezi az Európai Unióval folytatott tárgyalásoknak. Volodimir Zelenszkij ígéretet tett arra, hogy a következő találkozóra már kész javaslat-tervezeteket tud letenni az asztalra.
Az Ukrajnában élő nemzeti közösségek megmaradása, fejlődése azon múlik, hogy az érintettek miként tudják ápolni nemzeti hagyományaikat, kultúrájukat, illetve, hogy az állam milyen lehetőségeket biztosít az anyanyelven történő oktatás és továbbképzés számára. Erről a két legnagyobb „portfólióról” – a kultúráról és az oktatásról – Ljudmila Kovalenko, a német közösség képviselője, illetve Zubánics László, a magyar közösség képviselője tartott tájékoztatót.
Az UMDSZ elnöke elmondta: az összeállított 27 pontos listából 9 érinti a kisebbségi oktatás kérdéseit, ezért azok megoldásra kiemelt figyelmet kell fordítani. Előzetesen szakmai konzultációt tartottak a magyarság civil és szakmai szervezeteivel, s nagy örömmel vette, hogy valamennyi felvetett javaslat bekerült a dokumentumban. Nagyon fontos, hogy a nemzeti közösségek szolidárisak legyenek egymással, függetlenül az adott közösség igényeitől, illetve oktatási intézményhálózatának struktúrájától. Lényeges, hogy az óvodától a felsőoktatásig minden állampolgárt (köztük a nemzeti közösségek képviselőit) egyenlő esélyek és lehetőségek illessék meg. A javasolt módosítások a meglévő intézményhálózat megtartását, illetve fejlesztését biztosítanák. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy a 2027-ben életbe lépő oktatási reform keretében a nemzeti kisebbségek számára biztosítsák, hogy líceumokat lehessen nyitni egy osztály (25 főig), illetve két szakirány megléte esetén is. A benyújtott javaslatok kitérnek az oktatás jelenlegi valamennyi problémás szegmensére és azok megoldási lehetőségeire.
A felvetett problémákra reagálva Volodimir Zelenszkij felkérte Olga Sztefanisinát, hogy az oktatási szaktárca vezetői, illetve a nemzeti közösségek képviselői bevonásával a következő év elején szervezzenek egy oktatási fórumot, ahol ezeket a kérdéseket konkrétan megvitatják.
Eszenyi Gábor
