Több mint 300-an vettek részt a három évtizede alakult eseményen
Csodás indián nyár fogadta a kárpátaljaiakat Balatonföldváron, a Kárpátaljai Szövetség által szervezett találkozón, melyet idén is, immár hagyományosan, a Balaton partján fekvő Riviéra Park Hotelben tartottak meg. A szervezők örömmel konstatálták, hogy talán most volt a legtöbb résztvevője a kárpátaljai találkozónak, elmondásuk szerint több mint 300-an gyűltek össze, hogy egy tartalmas, programokban gazdag, feledhetetlen hosszú hétvégét töltsenek együtt.
Hegedűs Csilla (Balatonföldvár)
Az ünnepélyes megnyitón Kovács Sándor Magyar Örökség-díjas honismereti író köszöntötte a résztvevőket, majd filmvetítéssel egybekötött előadást tartott. Vacsora után a Hogyan tudnék éni nélküled című magyar romantikus, zenés filmvígjátékot tekinthették meg az érdeklődők.
A szombati nap a Kárpátaljai Szövetség közgyűlésével kezdődött. Dr. Grezsa István, a szövetség elnöke kifejtette, informális taggyűlés a mostani, ugyanis a hivatalos, éves közgyűlésüket májusban már megtartották Budapesten. Örömmel konstatálta, hogy Kótyuk Erzsébet nyugalmazott néprajzkutató bekapcsolódott a szövetség életébe, tevékenységébe.

– A gazdasági nehézségek miatt növelni kényszerülünk lapunk, a Kárpátaljai Hírmondó előfizetési árát, illetve döntés született a tagdíjemelésről is. Sajnos ebben az évben is kevés támogatást kaptunk, és nem támaszkodhatunk minden problémánkkal Benza György korábbi elnökre, de az idei támogatásért hálásak lehetünk a Bethlen Gábor Alapnak, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak. Ez utóbbi támogatásának azért is örülök különösen, mert ez azt is jelzi, hogy figyelembe veszik, mely az a szervezet, amelyik a rengeteg újonnan áttelepült kárpátaljait a soraiba várja. Nekem elnökként is az a célom, hogy minél több fiatal lépjen be a szövetségbe, és alakítsák a szervezetet olyanná, amely a 21. századi kihívásoknak megfelel, szolgálja a kétoldalú kapcsolatok ügyét, de elsősorban a kárpátaljai magyar megmaradás ügyét – hangsúlyozta dr. Grezsa István. Hozzátette, a támogatásoknak köszönhetően ősztől folytatni tudják a Kárpátaljai estek kulturális sorozatot, majd adventi eseménnyel zárják az esztendőt.
A hozzászólók között ifj. Ötvös Sándor elnökségi tag vette át a szót, aki egyfajta gyászidőszaknak nevezte a mostanit, amikor kárpátaljai családok százai kényszerültek szétszakadni.
– Az idő rohan, és amikor eltelik egy-két év, az ember elkezd új életet tervezni, új otthont teremteni magának az anyaországban, vagy valahol másutt. Természetesen ezt nem szabad meggátolni, de továbbra is vigyáznunk kell őseink értékeire, hogy mi is hagyhassunk valamit a következő generáció számára – fogalmazott a szövetség elnökségi tagja.

Pál Katalin, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja vezetője boldogan számolt be kárpátaljai tevékenységükről.
– A budapesti hálózat 2017-ben nyitott a határon túlra, így Kárpátalja irányába is. Ez azért is volt jó, mert ezentúl nemcsak szakmailag, de anyagilag is tudtuk segíteni az otthoni műhelyeket. Azóta sem engedjük el a mieink kezét, és hála Istennek azt tapasztaljuk, hogy sok magyar van még Kárpátalján, több száz gyermek és felnőtt, akik rendszeresen részt vesznek a képzéseinken, a népzenei és néptánc tehetségkutató programjainkon – fejtette ki Pál Katalin, majd bejelentette, ha Isten is úgy akarja, jövőre bemutatkozik a Hagyományok Háza Hálózat a balatonföldvári találkozón.
Botlik József történész Görögkatolikusok Kárpátalján címmel tartott előadást, majd a Romzsa Tódor kárpátaljai görögkatolikus vértanú püspök életét feldolgozó filmet tekinthették meg a jelenlévők.
Köztudott, hogy a Kárpátaljai Szövetség lapja a Kárpátaljai Hírmondó. A negyedévente megjelenő folyóirat idén ünnepli megalakulásának huszadik évfordulóját. Ebből az alkalomból panelbeszélgetést tartottak az alapítókkal, a szerkesztőség jelenlegi tagjaival. A kezdeteket Füzesi Magda alapító főszerkesztő, Szöllősy Tibor és Botlik József, a szerkesztőbizottság tagjai elevenítették fel. A jelen helyzetről Szemere Judit főszerkesztő számolt be.

Kulturális programként Zaják-Balogh Ildikó makraméművész, és édesapja, Balogh Sándor festőművész közös kiállítására invitálták a résztvevőket. A makraméművész elárulta, komolyabban nyolc éve foglalkozik makramézással, és megtiszteltetés számára, hogy most édesapjával közös kiállításon vehet részt.
– A makramé újra divatossá kezd válni a lakberendezésben, ezért én ennek a modern, letisztult stílusát szeretném bemutatni. Fontos számomra, hogy természetes fonalakból, alapanyagokból alkossak, illetve az egyediségre is nagy hangsúlyt fektetek – fogalmazott a makraméművész, majd egyenként bemutatta a szebbnél szebb alkotásait, melyekbe szívét-lelkét beletette.
A szombati nap gálavacsorával, zenés-táncos mulatsággal ért véget. Vasárnap indulás előtt Józan Lajos kárpátaljai református lelkész tartott istentiszteletet. A hosszú hétvégét órákig tartó beszélgetések jellemezték, számos szétszakadt család ott találkozott, majd könnyekkel küszködve, de reménnyel a szívükben búcsúztak el egymástól.
