Magyarország, Románia és Ukrajna határmenti régióinak részvételével egy olyan program megvalósulása indult el az Európai Unió támogatásával, mely elsősorban a nyelvi akadálymentesítést célozta meg. A projektről január 31-én tartottak sajtótájékoztatót Beregszászban a Rákóczi Főiskolán. Mint megtudtuk, az Európai Unió bővítésének politikája mentén hozták létre az Interreg Europe programot, melynek célja, hogy az általuk finanszírozott projekteken keresztül csökkentsék a fejlettségi, növekedési és életminőségi különbségeket az Európai Unió régióiban és a csatlakozás előtt álló országok határ menti övezeteiben. Ennek egyik alprojektje a „Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben” címet viseli, melynek célja, hogy előmozdítsa a többnyelvűséget, figyelembe véve a másik régióból potenciálisan érkező látogatók igényeit.
A sajtótájékoztató moderálását is felvállaló Tóth Tünde, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány (KMF JA) igazgatója elmondta: alapítványuk – teljesítve elsődleges feladatát, a főiskola létrehozását, működtetését – elsősorban az oktatás fejlesztésén, minőségi javításán dolgozik. Ebben nyújthat segítséget a mostani projekt is, melynek vezető kedvezményezettje a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (Tisza ETT) – a sajtótájékoztatón részt vett annak igazgatója, Szabóné Cap Andrea és Jevcsák Judit igazgatóhelyettes is –, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat. Projektpartnerek: a romániai Fundaţia Identitás Alapítvány, illetve ukrán oldalról a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány (KMF JA), a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet.
Bekapcsolódott a projekt megvalósításába a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola bázisán működő Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont is. Az itt folyó munkáról Csernicskó István, a főiskola rektora számolt be. Mint elmondta, 2001-ben jött létre a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont jogelődje, s kutatásainak középpontjában már akkor is az ukrajnai nyelvpolitika és nyelvi jogi helyzet vizsgálata, valamint a kárpátaljai magyar közösség két- és többnyelvűségének kutatása állt. Csernicskó István a nyelvi sokszínűség megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte: a körülöttünk megjelenő feliratok szimbolikus jelentőséggel is bírnak. A többnyelvű feliratok nem csak azt mutatják, hogy itt több nemzetiségű közösség él együtt, de azt is, hogy a hatalom fontosnak tartja ezt jelezni, mert ez fontos számára. Hozzátette: a világ nyugati felének számos régiójában – beleértve az Európai Unió székhelyét is – többnyelvű feliratok, tájékoztatók jelennek meg az utcákon, tereken, amelyek egyrészt segítik a nem helyiek tájékozódását, másrészt rávilágítanak arra, hogy egy többnyelvű közösség értéket képvisel. Emellett ezeknek a feliratoknak fontos tájékoztató jellegük van, s mindenki könnyebben boldogul, ha azokat az anyanyelvén olvashatja. A többnyelvű feliratok ezenkívül a nyelvtanulást is segítik: automatikusan rögzülnek a nem anyanyelvű megnevezések is. És nem szabad megfeledkeznünk a gazdasági hozadékáról sem, hisz egy többnyelvű közegben többen keresik fel például azokat a szolgálati, kereskedelmi, egészségügyi egységeket, ahol mindenki a saját nyelvén talál tájékoztatást. A nyelvi sokszínűség olyan érték, amit meg kell őriznünk, hangsúlyozta Csernicskó István. Ez a pályázati projekt ezeket a célokat próbálja megvalósítani.
Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés, illetve a Tisza ETT elnöke az Osztrák-Magyar Monarchiát az Európai Unió előszobájának nevezte, ahol mindenki fontosnak tartotta a vele együtt élő másik nemzet nyelvének ismeretét. Aztán a határok átrendeződése, lezárása nyelvi elszigetelődést, a rendszerváltás meg az erőszakos nyelvpolitikát hozta magával. A jelenlegi projekt egyik célja, hogy ezt feloldja, átjárhatóságot képezzen a nyelvek között, ami az egymás megbecsülése, tisztelete mellett az üzleti lehetőségeket is segíti, mondta.
Kovács Zsolt, a Fundaţia Identitás Alapítvány (Románia) projektmenedzsere arról számolt be, hogy Szatmárnémetiben és környékén az orosz-ukrán háború kitörése óta jelentős az ukrán nemzetiségűek száma, így a mostani projekt kapcsán nemcsak a román–magyar, de a román-magyar-ukrán nyelvi kérdéssel is foglalkozni kell, így tudjuk erősíteni kulturális és gazdasági kapcsolatainkat.
Kiss András, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei önkormányzat képviselője, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség alelnöke az „embertől emberig közösségépítés” fontosságát emelte ki, s ebben rendkívül fontos szerepet játszanak a civil szervezetek, mondta. Hangsúlyozta: ez a térség a román, az ukrán és a magyar embereknek egyaránt a hazája, rendezvényeinken tehát természetesnek kell lennie a többnyelvűségnek.
A Kárpát-medencei lét azt adta nekünk, hogy legalább kétnyelvűeknek kell lennünk, fogalmazott Babják Zoltán, Beregszász polgármestere. Aki örömmel konstatálta, hogy a Vérke-parti város is szerepet vállalhat abban a projektben, amely a nyelvi akadályok megszüntetését tűzte ki célul, hogy ezáltal is még erősebbé váljon közösségünk. A polgármester abbéli reményének is hangot adott, hogy településeink névtábláin a történelmi hűségnek megfelelő feliratokat olvashatunk majd.
Reméljük, hamarosan már eredményekről is beszámolhatunk.
Kovács Erzsébet
