A Kárpát-medencei lovasprogramot a Nemzetpolitikai Államtitkárság 2023-ban hirdette meg a határon túli szervezetek számára is. Mivel a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet mindig is szívügyének tartotta a hagyományőrzést, a lovaskultúra erősítését, kapva-kapott az alkalmon, és a sikeres pályázatnak köszönhetően interaktív huszár-lovasbemutató sorozatot indított el, melynek első alkalmára a minap került sor a beregardói Perényi Kultúrkúriában.
Hegedűs Csilla
Az alkalomra több tanintézményből érkeztek iskolások, akiket Molnár Krisztina, a PCS koordinátora fogadott. Örömmel konstatálta, hogy a meghívott, Nomád Történelmi Lovas Kulturális Egyesület tagjainak segítségével be tudják mutatni a gyerekeknek a lókultúrát.
– Meggyőződésünk, hogy a Perényi Kultúrkúria ideális történelmi helyszíne ennek a rendezvénynek, és az időjárás is kedvezett, hiszen egy lovasprogram a szabadban a legszebb és leglátványosabb – fejtette ki Krisztina, majd hozzátette,
még négy alkalommal kívánják megismételni ezt a kuriózumnak számító programot.
Az a céljuk, hogy ne csak a jelenlévő ötven, de sokkal több gyermek megismerje a huszáréletet, ezeket a fenséges állatokat, magát a lovaskultúrát.
A pályázatból egy korabeli, kifejezetten a kárpátaljai huszárokra jellemző huszárviselet is készült, melyet büszkén öltött magára Vass Gergő, a lovas egyesület egyik alapítója.
– A 10. Vilmos ezred huszáröltözetét és felszerelését mutatjuk be az érdeklődőknek. Én közhuszár viseletet öltöttem magamra. A lovainkon látható felszerelés is megfelel az 1848-1849-ben viselteknek – magyarázta Gergő, aki mellett felesége, Szimeonov Vass Barbara is ott volt. Ő a hadba vonuló katona emberrel együtt lovagló feleséget ábrázolta, szintén korhű öltözékben, férfi módban, nadrágot viselve. – Akkoriban nagy szó volt, ha a nők férfimód ülték meg a lovat huszárférjeik mellett, nem dámanyeregben és szoknyában, hanem nadrágban, császárhuszár egyenruhában. Ezt a viseletet mutatom be jómagam – fűzte hozzá Barbara.
Elmondták, a múlt ismerete nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a ma élő emberek el tudják magukat helyezni a jelenben.
– A magyar huszár az egész magyar lovaskultúrának az eszenciája. Közel 2000 éves hagyományra tekint vissza az a könnyűlovas harcmodor, amit a magyar huszár képviselt. Ez egészen a második világháború elejéig fennállt, az egyik legkomolyabb és legösszetettebb könnyűlovas hagyomány az, amivel a magyarság rendelkezik, és ennek a kicsúcsosodása a magyar huszár.
A magyar huszár világszerte ismert, és a leghatékonyabb lovaskatona a történelemben.
Ezért fontos, hogy átadjuk ezeket az információkat a most élő fiataloknak, hogy ismerjék a történelem ezen részét is – tette hozzá Gergő.
Gergő és Barbara részletesen bemutatta a teljes felszerelés darabjait, mind a viseletet, mind a lószerszámokat. A gyerekek szájtátva figyelték a mindvégig nyeregben ülő előadókat, akik minden kérdésre válaszoltak, aztán a bátrabbak meg is ülhették a szép paripákat.
A résztvevő iskolások amellett, hogy megismerkedhettek a huszár kor sajátosságaival, Gergő és Barbara segítségével lovagolhattak, a kézműves „sarokban” ezúttal levendula díszpárnákat készíthettek, illetve a nemezelés világába is betekintést nyerhettek. A konyhában pedig nagyanyáink receptje szerint hagyományos csörögét készíthettek és kóstolhattak.
