IX. Kárpátalja Nap Brüsszelben

Brüsszel szívében, a Liszt Intézet elegáns rendezvénytermében gyűltek össze pénteken este a magyar közösség tagjai, diplomaták, kutatók és érdeklődők, hogy közösen emlékezzenek meg a málenkij robot áldozatairól, valamint ünnepeljék a kárpátaljai magyarság kultúráját és kitartását. Az immár kilencedik alkalommal megrendezett Kárpátalja Nap ismét bizonyította, hogy a magyar nemzeti összetartozás határokon átívelő ereje Brüsszelben is jelen van.

Kovács Zsófia, a Brüsszeli Liszt Intézet igazgatója nyitóbeszédében hangsúlyozta, mennyire fontos emlékezni a múlt tragédiáira, mint amilyen a málenkij robot volt, amikor családokat szakítottak szét, embereket hurcoltak munkatáborokba. Kiemelte, hogy a XX. század traumáit követő elhallgatások miatt különösen fontos, hogy ezeket a történeteket továbbadjuk.

Dr. Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete beszédében a jelenlegi orosz–ukrán háború súlyos következményeire is kitért, hangsúlyozva, hogy éppen ezer napja tart ez a konfliktus, amely a kárpátaljai magyar közösséget is súlyosan érinti. „A történelem megmutatta, hogy a nehéz időkben a nők vállára különös teher nehezedett, legyen szó a málenkij robotról vagy a mostani háborúról” – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország mindig kiállt a rászorulók mellett, és továbbra is támogatja a kárpátaljai magyarok jogainak védelmét.

Ferenc Viktória, a Fidesz–KDNP kárpátaljai európai parlamenti képviselője arra emlékeztetett: „Mi, kárpátaljai magyarok, bármilyen nehéz időket élünk is meg, bizakodóak vagyunk, bízunk egy szebb magyar kárpátaljai jövőben.” Beszédében rámutatott, hogy Ukrajna lakossága – beleértve a kárpátaljai magyar közösséget is – immár ezer napja szenvedi el a háború borzalmait. Hangsúlyozta, hogy az európai földön vívott háború nemcsak az érintett országokat, hanem Európa egészét is megrázta, és számos szolidaritási kezdeményezést eredményezett. Magyarország is jelentős segítséget nyújtott a menekülők számára, története legnagyobb humanitárius akcióját hajtva végre.

Szavai szerint a kárpátaljai magyar közösség történetének egyik legnehezebb időszakát éli meg, hiszen a háború borzalmai mellett korábban megszerzett nemzetiségi jogainak szűkítését is el kellett szenvednie. Mindezek ellenére a közösség továbbra is erős és ellenálló, hiszen – ahogy fogalmazott – „az 1944-es munkaszolgálat után 80 évvel azt látjuk, hogy a közösségünket nem tudták elpusztítani. Túléltük a málenkij robotot, és túl fogjuk élni a mostani háborút is”.

Ferenc Viktória kiemelte, hogy a IX. Kárpátalja Nap nemcsak a közös emlékezésről szól, hanem az egymás iránti felelősségről, az emberségről és a béke fontosságáról is.

Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP korábbi európai parlamenti képviselője, a Brüsszeli Kárpátaljai Napok alapítója köszöntötte a jelenlévőket, és elmondta: nagy örömére szolgál, hogy a rendezvénysorozat immár kilencedik alkalommal folytatódik. Felidézte, hogy 2014-ben, amikor először lett EP-képviselője Kárpátaljának, a málenkij robot 70. évfordulóját méltatták, és ekkor merült fel az ötlet a Kárpátalja Napok rendszeres megrendezésére. Azóta minden évben fontos történelmi eseményeket, társadalmi és politikai problémákat emeltek ki, hogy bemutassák a kárpátaljai magyar közösség helyzetét, különösen Ukrajna EU-csatlakozásának hátterét.

A közönséghez szólva Bocskor Andrea hangsúlyozta, hogy a rendezvény célja mindig is Kárpátalja és a kárpátaljai magyar közösség iránti figyelem felkeltése volt, mivel az életük és sorsuk nem könnyű. Az 1944-es elhurcolások 80. évfordulóján, a jelenlegi háború árnyékában a kárpátaljai magyar közösség újra nehéz helyzetbe került, de a legnagyobb terhek most is a nőkre nehezednek, akik családfenntartó szerepeket vállalnak, miközben a közösség összetartása és az egyházak szerepe még fontosabbá vált.

Bocskor Andrea külön köszönetet mondott Ferenc Viktóriának, hogy továbbra is folytatja a Kárpátalja Napok hagyományát, és hogy a magyar közösség érdekeit nemcsak helyben, hanem nemzetközi fórumokon is képviseli. Végül hozzátette: a legfontosabb cél most a tűzszünet elérése és a béke helyreállítása, hogy Kárpátalján visszatérhessenek a békés hétköznapok. Köszöntőbeszéde zárásaként idézte Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök szavait: „Kárpátalja nem külügy, nem belügy, hanem szívügy.”

Balogh Lívia a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviseletében mondott köszöntőjében felidézte a sztálinizmus tragédiáit, amikor a kollektív bűnösség elve alapján magyar és német férfiakat hurcoltak el hadifogolytáborokba, családjaik pedig súlyos megpróbáltatásokat éltek át. Hangsúlyozta, hogy e családok máig nem kaptak rehabilitációt, miközben a múlt történései a jelenkor problémáira is rímelnek.

A KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke rámutatott, hogy a mai kárpátaljai magyar nők szintén rendkívüli terheket cipelnek: családfenntartó szerepet vállalnak, alkalmazkodnak az áramkimaradásokhoz, olyan helyzetekkel birkóznak meg, amelyekben gyakran nincs férfi segítség. Generátorokat üzemeltetnek, gyertyafény mellett gondoskodnak gyermekeikről, és sokszor két országban élve próbálnak megélhetést biztosítani.

Beszédét Reményik Sándor gondolatával zárta, amely szerint a kárpátaljai magyarok hite és kitartása mindig átsegítette őket a történelem viharain. Ezt a hitet kérte a közösség számára a jövőben is, mert, ahogy a Biblia is írja: „Mindaz, ami Istentől született, legyőzi a világot.”

A rendezvény történeti visszatekintést és aktuális kérdéseket egyaránt érintett. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kutatótanárai, Molnár D. Erzsébet és Híres László Kornélia tudományos előadásaikban a málenkij robot és a jelenlegi konfliktus során a nők szerepét, megpróbáltatásait és helytállását mutatták be a szovjet időkben és napjainkban.

Az est különleges színfoltja volt a Nők országa című előadás premierje Szűcs Nelli és Tarpai Viktória Jászai Mari-díjas színésznők tolmácsolásában., akik egy nagymama és unokája szemén keresztül mutatták be a málenkij robot múltbeli és a háború jelenlegi szörnyűségeit.

A IX. Kárpátalja Nap egyedülálló eseményként ötvözte a múlt iránti tiszteletet és a jövőbe vetett bizakodást. A rendezvény a kárpátaljai magyar közösség melletti kiállás szimbóluma maradt, amely egyúttal a kultúra, a béke és az összetartozás üzenetét hordozta.

A program Kárpátalja jellegzetes ízeinek bemutatásával zárult, ami lehetőséget adott a résztvevőknek az informális beszélgetésekre és a kapcsolatépítésre. A rendezvény összekötötte a múltat és a jelent, és emlékeztetett arra, hogy a nehéz időkben a közösség összefogása ad reményt egy jobb jövőre. Az esemény nemcsak a kárpátaljai magyarság előtt tisztelgett, hanem a magyar közösség összetartásának és kitartásának élő példájává vált, amely határokon átívelve is méltó figyelmet érdemel.