Annak ellenére, hogy az erős és változatlan magyar álláspont miatt Ukrajnán egyre nagyobb a nemzetközi nyomás az új oktatási törvény jogfosztó nyelvi cikkelye miatt, Kijevben mégsem hajlanak annak módosítására. A szaktárca ugyan ismét egyeztetett a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek képviselőivel, de érdemi elmozdulás nem történt.
A szerdai kijevi egyeztetést megelőzte a hétfői EU–Ukrajna-csúcs. Ez azért volt lényeges, mert a brüsszeli esemény záródokumentumába – amit Petro Porosenko ukrán elnök is aláírt – bekerült az ukrán oktatási törvény ügye is, leszögezvén, hogy Kijevnek biztosítania kell a nemzeti kisebbségekhez tartozók meglévő jogainak tiszteletben tartását saját alkotmánya és Ukrajna nemzetközi egyezményei szerint.
A dokumentumban leszögezik: teljes körűen végre kell hajtani a Velencei Bizottság ide vonatkozó ajánlását, amely egyebek mellett valódi és érdemi párbeszédet javasol az érintett kisebbségek képviselőivel. Az is szerepel a zárónyilatkozatban, hogy a korábbi ígéreteknek megfelelően mihamarabbi parlamenti döntés szükségeltetik a nyelvi normák 2023-ig történő halasztásáról.
A meglehetősen konkrét és világos megfogalmazás ellenére a már említett újabb konzultáció semmilyen áttörést nem hozott, Lilija Hrinyevics ukrán oktatási miniszter részéről a legkisebb szándékot sem lehetett felfedezni a 7. cikk módosítását illetően, mondta el lapunknak Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.
A kárpátaljai magyar politikus közölte, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke és az ő aláírásával ellátott, közös munkatervet adtak át a minisztérium illetékeseinek, amiben egyebek mellett komoly szakmai javaslattal álltak elő az ukrán nyelv magyar iskolákban történő hatékonyabb tanítási módszereit illetően.
Orosz Ildikó KMPSZ-elnök elmondta, hogy néhány apróbb kérdésben történtek előrelépések: például engedélyezik, hogy szeptembertől magyarországi ábécéskönyvekből és munkafüzetekből tanulhassanak az alsó osztályos gyerekek.
Az ukrán fél továbbra is hajlandóságot mutat rá, hogy a magániskolák nyelvét az adott intézmények válasszák meg, és van némi kompromisszumkészség arra is, hogy a többségi nyelven oktató intézményektől eltérő követelményrendszert állítsanak fel ukrán nyelvből a nemzetiségi iskolák végzőseinek, magyarázta a pedagógusszövetség vezetője.
Brenzovics László KMKSZ-elnök a kijevi fórumon emlékeztetett a két nappal korábbi EU–Ukrajna-csúcstalálkozóra, ahol Petro Porosenko ukrán elnök ígéretet tett arra, hogy Ukrajna végrehajtja a Velencei Bizottság oktatási törvénnyel kapcsolatos javaslatait.
Az ukrán miniszter asszony jelezte, esélyt lát arra, hogy a kijevi parlament végre megszavazza a törvény leginkább kifogásolt nyelvi részeinek 2023-ig történő kitolását. Mert ezt a részmegoldási javaslatot rendre elmondják az ukrán illetékesek, csak a gyakorlatban éppen nem történik semmi. Holott egy ilyen döntéssel, ha mást nem is, de legalább időt nyerhetne a kárpátaljai magyar közösség.
Elnézve az ukrán fél hajthatatlanságát, egyes esetekben a lényeg szándékos félremagyarázását, ez az időnyerés akár még jól is jöhet a kárpátaljai magyar közösségnek, tekintettel arra, hogy 2019-ben elnök- és parlamenti választások lesznek az országban, s akár kisebbségi szempontból a mostanihoz képest kedvezőbben is alakulhatnak a politikai erőviszonyok, de az tény: megnyugtató megoldás csakis a teljes nyelvi cikk eltörlése volna és a korábban már meglévő, az alkotmányban is garantált kisebbségi jogok visszaállítása.
Az előző status quóhoz következetesen ragaszkodnak az egységesen fellépő kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek is, amiben változatlanul számíthatnak Magyarország teljes körű támogatására. A magyar álláspont változatlan – szögezte le Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára is a NATO-csúcstalálkozóval kapcsolatban.
Mint kifejtette: amíg Ukrajnában a kisebbségi jogok elvétele nem fejeződik be, és az elvett jogokat nem adják vissza, addig a magyar kormány blokkolja Kijev euroatlanti integrációs törekvéseit.
Dunda György
Forrás: Magyar Idők