A talapzat bal és jobb oldalán ószláv és magyar nyelven az alábbi felirat olvasható: „Az ugorok a ma Magyar hegynek nevezett kijevi hegy alatt vonultak és a Dnyeper partján ütöttek tábort” (Nesztor, II. k., 236. old.).
A talapzat előtt fémből készült táblán jobb oldalon: “állitva 1997. A honfoglaló magyar törzsek kijevi átvonulásának 1100. évfordulója alkalmából. készült: A magyarok kijevi egyesülete és az ukrajnai magyar demokrata szövetség.
A kijevi Magyar dombon került felavatásra a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére 1997. december 13-án a kijevi honfoglalási emlékjel. A két, ember nagyságú vörösesbarna gránittömbből álló emlékjel központi motívuma egy közel negyven kilogrammos bronzkorong, amely egy, valószínűleg Emese álmából származó piros-fehér-zöld folyót ábrázol, amely kanyarogva szeli át a síkságot, mutatva a távolba vesző utat, amelyet egy hegycsúcs zár le, tetején a Szent Koronáról ismert ferde kereszttel. A korong hátsó részén rovásírásjelek láthatók (Magyar Árpád képzőművész munkája), utalva a Kijev határában feltárt honfoglalási leletekre. (Sajnos 2015 februárjában a bronzkorongot ismeretlen tettesek ellopták, azóta sikerült pótolni.) Az emlékjel felállításának költségeit a budapesti Illyés Közalapítvány, magyar, illetve ukrán-magyar közös vállalatok fedezték.
Az avatóünnepség a legmagasabb szintű ukrán állami részvétel mellett zajlott: avatóbeszédet tartott Olekszandr Omelcsenko, Kijev főpolgármestere, Volodimir Jevtuh, a Nemzetiségi és Migrációügyi Állami Bizottság vezetője, Pavlo Movcsan, a Proszvita Társaság elnöke, Petro Tolocsko, az Ukrán Tudományos Akadémia alelnöke.
A Magyar Köztársaság képviseletében Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) elnöke mondott köszönetet az emlékjel felállításáért a kezdeményező kijevi magyaroknak és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségnek, valamint az ukrán kormánynak és a főváros vezetésének. Beszédében az elnök asszony elmondta, hogy ez a honfoglaló magyar törzsek útvonalára emlékeztető művészeti alkotás a Magyarországtól legtávolabbi ilyen emlékjel. A szoboravató ünnepségen jelen volt és rövid beszédet mondott Komlós Attila, a magyarországi Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia ügyvezető elnöke, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Ilku Marion József, a Lembergi Magyar Kulturális Szövetség elnöke.
„A honfoglaló törzsek vonulásával kapcsolatos, írott forrásokból származó legendák kijevi vonatkozása:
Az óorosz krónikák szerzője, a XI–XII. században élt lavra-i szerzetes, Nesztor a 892. évszámnál említi a magyarok kijevi megjelenését, sőt helyileg is meghatározza azt, amiről így ír: „Az ugorok a ma Magyar hegynek nevezett Kijevi hegy alatt vonultak és a Dnyeper partján ütöttek tábort” (Hodinka Antal fordítása). Amit akkor Magyar hegynek neveztek, azt a nép ma is így hívja és a Kijevi Lavra közvetlen szomszédságában található.
Az említett idézet adta az ötletet a Kijevi Magyarok Egyesülete tagjainak, hogy a millecentenáriumi honfoglalási megemlékezésekkel összhangban meg kellene próbálkozni egy kijevi magyar emlékjel felállításával. Tudni kell, hogy a hegy vagy domb Kijev, történelmileg egyik legjelentősebb helyén van, ahol többek között az elsőnek tartott kijevi fejedelem – Aszkold sírja is található. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert végül is a történelmi gyökereit kereső ukrán nemzet egyik szentélyében sikerült emléket állítani egy számukra érdektelen eseménynek.
Az ötlettől a megvalósításig azonban még meglehetősen hosszú, bonyodalmas út vezetett. Kezdve a koncepció kidolgozásával, tervezéssel és egyeztetéssel, az anyagi háttér megteremtésén és a kivitelezésen át, egészen a hivatalos avatásig.
Az engedélyezési folyamathoz külön történet kötődik. A hely történelmi frekventáltsága miatt az engedélyek beszerzése nem volt egyszerű feladat – megoldása Göncz Árpád köztársasági elnök 1996. évi kijevi látogatásával kapcsolatos. E látogatás keretében sorra kerülő városnézés alkalmával – amelyre elnök urat elkísérte Olekszandr Omelcsenko, Kijev polgármester és Tóth Mihály parlamenti képviselő –, sikerült megszerezni a városvezető elvi belegyezését az emlékjel felállítására.
A szerzői érdem elsősorban Vígh Jánost, az Magyarok Kijevi Egyesülete akkori elnökét illeti, aki lévén ismert ukrán építész és szakmai körökben is befolyásos ember, sokat tett annak érdekében, hogy ez a szép elképzelés ilyen formában megvalósulhasson. A koncepció kidolgozásában jelentős szerepe van Magyar Árpádnak, aki az emlékjel központi elemének – a bronzkorong keleti (hát)oldalának felületét alakította. A művészi munkában részt vett még Jurij Bogalika, ismert kijevi szobrász.
A finanszírozással, kivitelezéssel és az avatási ünnepség megszervezésével kapcsolatos koordinációs feladatokat Tóth Mihály és Vass Tibor vállalták. A megvalósítás anyagi hátterét az Illyés Gyula Közalapítványtól pályázati úton kapott összegből és magyar vállalatok kijevi képviseleteinek segítségével, közadakozásból sikerült biztosítani. Az 1997. december 13-i avatási ünnepség – igazi kijevi télben – nemcsak a város főpolgármestere Olekszandr Omelcsenko és a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Törzsök Erika jelenlétében zajlott, de ott voltak a nagykövettel az élen a Kijevi Magyar Nagykövetség munkatársai valamint megjelent számos ukrajnai és magyarországi közéleti személyiség is. Az emlékmű nemcsak idegenforgalmi szempontból lehet érdekessége a városnak, ami önmagában is utalás történelmi múltunkra, de az eltelt 13 év alatt fontos szerepet töltött be a magyar-ukrán kapcsolattartásban is, ugyanis szinte minden Kijevbe látogató magyar politikus hivatalos programjában szerepel.
