Állampolgársági ügyek

A közelmúltban dr. Tóth Mihály, kisebbségi jogász, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke a Kárpáti Igaz Szó országos napilap felkérésére rövid elemzést készített az ukrán államfő által a parlamenthez benyújtott állampolgársági törvénytervezettel kapcsolatban. Mivel a közösségi médiában a témával kapcsolatban többnyire „elbagatelizáló” jellegű írások láttak napvilágot, Szövetségünk szeretné, ha mindenki tisztában lenne azokkal a fajsúlyos problémákkal, amelyek elé a közeljövőben „állampolgársági” kérdésekben nézünk.

– 2018. április 19-én, az ukrán parlamentben, a Verhovna Radaban bejegyzésre került a Petro Porosenko, Ukrajna államelnöke által sürgősségi eljárás keretében kezdeményezett 8297. sz. törvénytervezet, amely az állampolgárságról szóló törvény egyes tételeinek tökéletesítéséről intézkedik. A tervezethez fűzött hivatalos indoklás szerint, a törvénytervezet célja, többek között, a jogosulatlan állampolgársági kérelmek visszautasításának, a jogosulatlanul megszerzett ukrán állampolgárság visszavonásának megkönnyítése, valamint a kettős (többes) állampolgárság eseteinek megszüntetése – mivel ezen esetek nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. A szerző szerint különösen jelentős ez a kockázat a közhivatalt ellátó személyek esetében, valamint az országot sújtó orosz agresszió körülményei között.

A kettős állampolgársággal rendelkező ukrán állampolgárok számára, e törvénykezdeményezésnek az ukrán állampolgárság elvesztését előíró részek okoznak aggodalmat. Tudnunk kell, hogy az állampolgársági törvény jelenlegi szövegében, az ukrán állampolgárság elvesztését helyezi kilátásba azon állampolgárok számára, akik önszántukból (saját akaratukból) vették fel egy másik állam polgárságát. Ezen rendelkezést mind a mai napig azért nem lehetett alkalmazni, mert a jogszabály nem tartalmazott konkrét útmutatást azzal kapcsolatban, hogy milyen cselekedetet kell saját akarat kinyilvánításnak tekinteni, illetve, hogy ezt milyen tényekkel lehet (kell) alátámasztani.

Az államelnök által jegyzett tervezet a joghézagot úgy igyekszik „betölteni”, hogy a kettős állampolgárság jogállása bizonyítékának nyilvánítja az olyan eseteket, amikor valaki él a külföldi állampolgárság által biztosított választó- vagy egyéb jogával, teljesíti a külföldi állampolgárságból fakadó kötelezettségeit, amit alátámasztanak az adott ország állami vagy helyi önkormányzati szerveinek publikus nyilvántartásaiban vagy hivatalos kiadványaiban és weboldalain szereplő adatok. Ugyanezt bizonyítaná az országhatár átlépése külföldi útlevéllel, vagy az ilyen úti okmány felhasználása Ukrajna területén.

A tervezet elfogadása megteremtené a jogalapot ahhoz, hogy az illetékes állami szervek hozzákezdhessenek a fentebb nevezett adatok, illetve információk begyűjtéséhez, illetve azoknak, saját belátásuk szerinti alkalmazására az ukrán állampolgárság megszüntetése – valójában az állampolgárságtól való megfosztás céljából. Teheti majd ezt akár választékosan, egyes – megítélése szerint különösen nemkívánatos – személyekkel szemben, de alkalmazhatja polgárok csoportjaira vonatkozóan is.

Felmerülhet a kérdés, jogosult-e az ukrán állam ilyen szabályozás bevezetésére? Egyrészt igen. Hiszen az állampolgárság kéréseinek szabályozása hagyományosan belső, állami hatáskör. Másrészt – tekintettel az Alkotmány 25. cikkelye előírására, amely szerint ukrán állampolgárt állampolgárságától megfosztani nem lehet – felmerülnek alkotmányos aggályok. Ugyancsak alkotmányossági vitára adhat okot az Alkotmány 4. cikkelye tartalmának értelmezése – amely szerint „Ukrajnában egyes állampolgárság van”. Mint az Alkotmány előkészítésének és elfogadásának cselekvő résztvevője, határozattan állítom, hogy az alkotmányozó honatyák ezen rendelkezéssel nem a (magán)személy többes állampolgárságának tiltását, hanem a az ország területén belüli más állampolgárság létrehozását (például a krími autonómiában) szándékoztak megakadályozni. De ismerve jelenlegi viszonyainkat, aligha várható, hogy elfogadásuk esetén, az Alkotmánybíróság megsemmisítené e rendkívül hazafiasnak, a haza védelme szempontjából fontosnak feltüntetett törvényi előírásokat.

A tervezet szövege szerint a kezdeményezés egyik fő célja, hogy „menessze” az ukrán állampolgárságból azon, az orosz megszálló hatalommal kollaboráló (együttműködő) krími lakosokat, akik a 2014. évi törvénytelen, a nemzetközi közösség által el nem ismert referendumon, illetve az ez évi orosz elnökválasztáson való részvételükkel tanújelüket adták Ukrajna iránti hűtlenségüknek. De mivel e törvény rendelkezései is, mint bármely más ilyen jogszabályé, általános érvénnyel bírnak, természetesen minden ilyen helyzetre vonatkoznak. Mit jelenthet mindez azon kárpátaljai magyarok esetében, akik éltek a kedvezményes honosítás lehetőségével? Az elnöki kezdeményezés törvényerőre emelkedése számukra jelentős jogsérelmet jelentene, hiszen a nyelvi, oktatási jogok elvonásán túl, immár alapvető, az állampolgár jogállásából fakadó jogainktól is megfoszthatnak bennünket, illetve ki leszünk szolgáltatva ennek bármikor bekövetkezhető veszélyének. Meglátásom szerint egy ilyen helyzet kialakulása előrevetíti a szülőföldről való kiszorítás, elüldözés, más szavakkal az etnikai tisztogatás lehetőségét is, hiszen, az állampolgárság elvesztése az ország területén való tartózkodás jogának megszűnését is jelenti.

Hasonló álláspontot képvisel Fedinec Csilla, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa is, aki a törvénytervezet bejegyzésével kapcsolatban a Magyar Távirati Irodának (MTI) nyilatkozva kifejtette: egy folyamat része az az ukrajnai törvénytervezet, amelynek elfogadása esetén megfoszthatnák állampolgárságuktól azokat, akik részt vesznek más állam választásán vagy külföldi útlevelet használnak. Tavaly szeptember óta megszüntették Ukrajnában a nemzetiségi oktatást, az integráció helyett az asszimilációt célozva, míg egy másik jogszabály-módosítás miatt ma már nincs egyetlen regionális nyelv keleti szomszédunknál, ami „bünteti” az orosz fennhatóság alá került Krím-félsziget lakóit éppúgy, mint a kárpátaljai magyarokat.

A szakértő szerint mindig is tudható volt, hogy az ukrán hatóságok tisztában vannak a kettős állampolgárságokkal, a kérdés csak az volt, mikor tűzik napirendre ezt a kérdést.

(UMDSZ-sajtószolgálat)

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *