A középiskolások, gimnazisták számára az egyik leginkább várt esemény a szalag¬avató, ami tulajdonképpen a kezdete egy kor lezárásának, hiszen az igazi búcsút az alma matertől majd a ballagás jelenti. De már a szalagavató is tele van ünnepélyes, megható és szemekbe könnyeket csaló pillanatokkal. Mert a diákok már most érzik, hogy hamarosan valami véget ér: a gondtalannak mondott gyermekkor. El kell válni az iskolától, a tanároktól, a diáktársaktól. És búcsút venni attól, ahol jó volt gyereknek lenni, elbúcsúzni azoktól, akiket szeretünk – nagyon nehéz. De bármennyire is fáj, el kell engedni a régi dolgokat, hogy legyen hely az újaknak.
A Bátyúi Líceumban november 29-én tartották meg az ünnepséget, ahol tizenhét fiatal mellére került fel a zöld szalag, ami az éretté válás közeledte mellett a reményt is szimbolizálja. S ebben a sok-sok nehézséggel, gonddal, háborúval terhelt világban erre bizony igen nagy szükség van. Ezt erősítette meg ünnepi köszöntőjében Baraté Béla igazgató is. „A felnőtté válás útja ez, mely öröm és bánat, siker és kudarc, hit és meg-megújuló remény érzésével van kikövezve… Lezárul egy szakasz, a gondtalan kisdiákból érett felnőtt lesz. A jövő bizonytalan, de kell, hogy terveket szőjetek, hiszen boldogabb az az ember, aki rengeteg álma közül csak egyet is megvalósít, mint az, akinek nem volt egy sem”. Az igazgató abbéli reményének adott hangot, hogy a végzős diákoknak lesz elég kitartásuk ahhoz, hogy elérjék céljaikat.
Az idő múlására, az idő jó beosztásának fontosságára hívta fel a figyelmet Séra Viktória szervezőpedagógus, a Bátyúi kistérség oktatási osztályának vezetője. Aki azt kívánta a végzősöknek, hogy az érettségiig maradt időt tegyék tartalmassá, szeretettel és szeretetben töltsék azokkal az emberekkel, akiket szeretnek, s szánjanak erre elég időt, mert a szeretetnek idő kell, s csak idővel ismeri fel az ember, milyen értékes a szeretet.
Az éretté válás folyamatának lassan a végére értek, úton vagytok. S ez az út folytatódik. Egyre nehezebbé válik, sok akadályt kell majd leküzdeni, de ne feledjétek: szüleitek, tanáraitok továbbra is mellettetek állnak. Ám a legnagyobb biztonságban az Úrral érezhetitek magatokat: „Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és ő egyengetni fogja ösvényeidet” (Példabeszédek 3, 5-6) – tanácsolta Kacsó Géza református lelkész, aki Isten áldását kérte a fiatalok, szüleik és tanáraik életére.
A Szétszórt gyöngyszemek dalt énekelve vonultatok be. Sok gyöngyszemünk szóródott szét a világban, akik hiányoznak a mai ünnepről, amiért most könnyek szöknek a szemünkbe, kezdte ünnepi beszédét Sütő Magdolna osztályfőnök. Ti gyöngyszemekként gurultatok hozzám, s úgy éreztem, az ezekből összeállt gyöngysornak én leszek a kapcsa. Az évek során csiszolódtak ezek a drágakövek, s olyan erősen egymásba fonódtak, hogy lassan a kapocs nélkül is egyben maradnak. De nemsokára el kell engedni benneteket. Szétszóródtok a nagyvilágban. Azt kívánom, hogy a barátság maradjon meg közöttetek, legyetek bátrak nagyokat álmodni, érjétek el céljaitokat, és bármerre sodor is az élet, ne feledjétek a gyökereiteket, ahogy Füzesi Magda írja: „Ez a föld sorsod és hazád, szerelmed, hited, menedéked”. Visszavárunk benneteket – zárta gondolatait az osztályfőnök.
Verssel, dallal köszöntötték a zöldszalagosokat a tizedikesek is, akiknek a végzősök átadták a stafétabotot.
Az érettségi előtt állók ezúttal is nagy izgalommal készültek az eseményre, hogy osztályfőnökük feltűzze mellükre a zöld szalagot, s hogy bemutassák: készen állnak az előttük álló feladatokra. Amit nem csupán megjelenésük bizonyít – ezúttal igazi hölgyek és urak álltak a szülők, tanárok előtt –, de érett gondolkodásukról tettek bizonyságot műsorukkal is. Versben, dalban vallottak azokról az értékekről, melyek fontosak számukra. Ezek között szerepel többek között a szülőföld, a barátság, a tisztelet, a hit – remény – szeretet, a megmaradás, a magyarságtudat. És egy-egy szál rózsa kíséretében megható szép szavakkal mondtak köszönetet tanáraiknak, szüleiknek a gondoskodó szeretetükért.
Az ünnepség – melynek része volt a zöldszalagosok keringője is – látványos gyertyás kivonulással ért véget.
