Tanévnyitó a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola immár hagyományosan a beregszászi református templomban tartotta tanévnyitó ünnepségét. Taracközi Ferenc, a beregszászi gyülekezet vezető lelkésze mintegy házigazdaként üdvözölte a résztvevőket.

Hegedűs Csilla

Csernicskó István, a főiskola rektora köszöntőjében kiemelte, annak ellenére, hogy az országban háború van, a főiskola szakmai alapja stabil, és egyre szorosabban kapcsolódnak az európai felsőoktatási térhez. A főiskola az évek során olyan oktatási intézményhálózatot alakított ki, ahol az óvodától az egyetemig, sőt, a felnőttképzésig és továbbképzésig kínálnak tanulási lehetőséget a kárpátaljaiak számára. Ebben a ma már szinte az egész régiót átfogó struktúrában körülbelül ötezer fiatal képzése, oktatása folyik ebben a tanévben.

 

– Az intézmény képzési kínálata is egyre bővül, míg 2020-ban csupán 19 képzést hirdettünk az alap- és mesterképzés szintjén, erre a tanévre már 30 képzési programra vártuk a jelentkezőket. Hogy ezek a képzések vonzóak a fiatalok számára, kiderül abból, hogy hallgatói létszámunk fokozatosan gyarapodik. Miközben 2020-ban 939 hallgatóval kezdtük a tanévet, a 2023-2024-es év 1371 diákkal indult, idén szeptemberben pedig már 1388 hallgatóval kezdtük meg a tanévet – hangsúlyozta a rektor. – A főiskola alap- és mesterképzéseire idén 508-an, a felsőfokú szakképzőbe 61-en, a szakmunkásképzőbe 190-en, a líceumba 150-en, a főiskola által fenntartott óvodai hálózatba 63-an nyertek felvételt – tette hozzá Csernicskó István, majd az alkalommal élve minden elsősnek megköszönte, hogy őket választották, de köszönetet mondott a szülőknek is a bizalomért.

A tanévnyitó ünnepségen számos, határon innen és túlról érkezett vendég vett részt. Többek mellett dr. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, a Magyar Országgyűlés volt elnöke, aki megosztotta gondolatait a jelenlévőkkel.

– A mai nap ünnep. Ünnep, a kárpátaljai magyar felsőoktatás ünnepe, hiszen éppen 30 esztendeje született meg a gondolat a kárpátaljai felsőoktatási képzés megteremtésére. És ünnep ez a nap az alapítóknak is, mert immár közel három évtizednyi évnyitó jelzi, hogy helyes döntést hoztak az intézmény létrehozásakor. Továbbá az újonnan belépő hallgatók számára is ünnepnap a mai, mert a főiskola polgárává válásukkal egy olyan közösség tagjai lettek, ahol a versenyképes tudás megszerzése az elsődleges. Ünnep ez a nap az egész kárpátaljai magyar közösségnek, hiszen a jövő értelmisége kerül ki e falak közül. Az az értelmiség, mely megtartja a nemzetet, formálja a világot. És végül, de nem utolsó sorban ünnep ez a nap a szülőknek, nagyszülőknek, hiszen büszkék gyermekeikre, akik áldozatvállalásukkal a majdani diploma megszerzését támogatják – fogalmazott Szili Katalin.

Az elsőéves hallgatókhoz szólva kifejtette, új lehetőségek nyílnak számukra, nyilván tele vannak kíváncsisággal, hogy felfedezzék az előttük álló kihívásokat.

– Ez az iskola segíti önöket, hogy megszilárdítsák gyökereiket, hiszen ez fogja meghatározni egész életüket, bárhova kerülnek is az életben. A mi feladatunk az anyaországban pedig az, hogy felelősen, minden eszközzel segítsük önöket az előttük álló úton, segítsük a tanintézmény vezetését, tanárokat – tette hozzá a politikus, majd útravalóul a következő bölcsességet olvasta fel: „Célozd meg a Holdat, s ha elhibázod is, biztosan a csillagok közt landolsz!”

Az elsőéves hallgatók fogadalomtételének szövegét Svetku Cintia magyar szakos hallgató olvasta fel, a főiskola legújabb diákjait Csernicskó István és Orosz Ildikó, az intézmény elnöke kézfogással köszöntötte. A Diákhimnusz eléneklését követően a szót Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára vette át. Kihangsúlyozta, az elmúlt években a magyar kormány belevágott a felsőoktatás megújításába.

– Versenyképesség, identitásőrző- és erősítő közösségépítés, ezek azok az elvek, amelyek köré szervezzük a megújult felsőoktatást szerte a Kárpát-medencében. A magyar kormány számára rendkívül fontos, a nemzeti összetartozást szem előtt tartva, felelősséget vállalni a magyar testvéreink sorsáért az egész Kárpát-medencében, hiszen a magyar nyelv, oktatás és kultúra ápolása közös, nemzeti érdekünk. Azért teszünk, hogy a magyar felsőoktatás külhoni rendszere versenyképes életpályát jelentsen az oktatóknak és kutatóknak, hogy a magyar nyelvű felsőoktatás kiszolgálja a külhoni magyarság egész életen át tartó tanulási igényeit, hogy a magyarok társadalmi, gazdasági, kulturális és művészeti érvényesüléséhez szükséges képzések, oktatási kapacitásokat helyben biztosítsuk – fogalmazott az államtitkár. – Nagyon nehéz és kihívásokkal teli egy háború sújtotta országban élni. Mindannyian a békére áhítozunk, itt, a beregszászi református templomban is érezhetjük, hogy mellettünk van az Úr minden nap áradó kegyelme, mely erőt és tartást ad számunkra a mindennapokban – tette hozzá a politikus, s végül a diákoknak azt kívánta, hogy érjék el az céljaikat, álmaikat, éljenek a lehetőségekkel, legyenek kreatívak, bátrak és kitartóak.

Az önálló kárpátaljai magyar felsőoktatás elindításának 20. évfordulója alkalmából a Főiskola Tudományos Tanácsa 2014-ben határozatot hozott a Rákóczi-díj megalapításáról. A Rákóczi-díjat minden évben a főiskola tanévnyitó ünnepségén adják át két személynek: egy anyaországi, vagy külföldi és egy kárpátaljai veheti azt át. Idén Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó és Tóth Mihály, Ukrajna Tudományos Akadémiája V. M. Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének nyugalmazott tudományos főmunkatársa, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke vehette át a főiskola legmagasabb díját.

– 1994 óta vagyok a politika sűrűjében, és ez alatt a harminc esztendő alatt számomra mindig az volt a legfontosabb, hogy kitartsak egy dolog mellett, ami nem más, mint a hitem. A hitem, elsősorban abban, hogy a nemzetemért kötelességgel kiálljak. Számomra mindig is a keresztény, nemzeti elkötelezettség volt a legfontosabb. Köszönöm a rendkívüli elismerést, és nekem mindig azok az elismerések a legfontosabbak, amelyeket egy-egy közösségtől kapok. Számomra ez egy kötelezettséget jelent, ezek után különösen és kiemelten Kárpátalját fogom szolgálni – fogalmazott Szili Katalin, miután átvette a kitüntetést.

– A maga idején a Beregszászi Magyar Tanárképző Főiskola létrehozása közösségünk egyik legmerészebb, legújszerűbb akciója volt. Visszaemlékezve azokra az időkre elmondhatom, hogy az akkor közhivatalt, illetve felelős gazdasági beosztást betöltő magyar emberek zöme támogatólag viszonyult e kezdeményezéshez, mint egyébként számos más, a magyar oktatás és kultúra ügyét szolgáló intézmény létrehozásához. Öröm és megtisztelő számomra, hogy nem csak a kárpátaljai magyar önálló felsőoktatás létrehozásánál, de annak létjogosultsága megőrzésének is részese lehettem – hangsúlyozta Tóth Mihály, majd hozzátette, megtisztelő számára, hogy a tevékenységét ilyen magasra értékelik, mint tette ezt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Tudományos Tanácsa, kitüntetve őt a 2024. évi Rákóczi-díjjal.

Az alkalmon átadták Az év középiskolája elismerő és dicsérő okleveleket. Ilyen elismerésben részesült a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum, a Péterfalvai Református Líceum, a Beregszászi Platán Líceum, valamint a Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete. Az átadás után Orosz Ildikó mondott köszöntőt. A Rákóczi-főiskola elnöke szellemi időutazásra hívta a jelenlévőket: felelevenítette a kezdeteket, a harminc évvel ezelőtti történéseket, a főiskola születését.

– Mi együtt hittünk abban, hogy valamit elérünk. És nemcsak hittük, de úgy éreztük, hogy erőnk is van az álmainkat megvalósítani. A Jó Isten mindig küldött segítséget, támogatókat. A Jó Isten az, aki azóta is segít, hogy átéljük a korszakokat, és megéljük a kiszámíthatatlan jövőt is. Viszont meggyőződésünk, hogy korunkban az együttműködésre, a közös gondolkodásra és a közös cselekvésre épülhet csak a jövő – jegyezte meg Orosz Ildikó.

Az ünnepség végén a történelmi egyházak képviselői – Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke, Molnár János római katolikus esperes és Marosi István görögkatolikus áldozópap – Isten áldását kérték a jelenlévőkre, az új tanévre.