Hogyan változik a tantárgy oktatása az iskolákban?
Az Ukrajna védelme elnevezésű tantárgyat mostantól azonos módon tanítják a 10-11. osztályos fiúknak és lányoknak egyaránt, és az osztályokat 8-15 fős csoportokra osztják – közölte az ukrán oktatási minisztérium. A hagyományos órák helyett tömbösítve, havi egy alkalommal egy teljes napon keresztül fognak gyakorlatozni a végzős diákok. Ennek „továbbgondolása” az, hogy a felsőoktatási intézmények harmadik évfolyamától pedig bevezetik az általános katonai kiképzést a diákoknak. Mit kell erről tudni, és mi a véleménye a tantárgyat oktató pedagógusnak?
Simon Rita
Az Ukrajna védelme tantárgy az alapvető katonai felkészítést jelenti. A cél, hogy megismertesse a tanulókat a védelmi és biztonsági erőkkel, bemutassa ezek összetételét és működését, valamint felkészítse őket a modern hadviselés kihívásaira. Az új tananyag olyan kérdéseket tárgyal, mint a drónok szerepe és a NATO által előírt művelet utáni kiértékelés (after-action review). A tudnivalókról Irina Kohut, az oktatási minisztérium Ukrajna védelme tantárgy frissítéséért felelős projekt koordinátora, oktatási elemző számolt be és foglalta össze a főbb változásokat és ezek jelentőségét.
A tantárgy átalakítására fordított állami támogatás
Az ukrán kormány 1,74 milliárd hrivnyát különített el az Ukrajna védelme tantárgy korszerűsítésére.
Ebből 100 millió hrivnyát fordítanak a tanárok szakmai továbbképzésére, míg 1,64 milliárdot a szükséges felszerelések beszerzésére. Az oktatás egyelőre kísérleti formában valósul meg, amelyet körülbelül 1200 általános, középfokú és szakképzési oktatási intézményben vezetnek be. Az iskolák számára többek között a következő eszközök vásárlását valósították meg:
- drón- és repülésszimulátorok,
- gyakorló lőterek és fegyvermodellek,
- elsősegélynyújtó felszerelések,
- elektronikai, kommunikációs és 3D nyomtatási készletek.
Teljes munkaidős tanárok és új, szakoktatók
A tantárgy oktatására kinevezett tanárok teljes munkaidős alkalmazottak lesznek, annak érdekében, hogy a tantárgy ne legyen „kiegészítő jellegű” más tantárgyak mellett, tehát ne a testnevelés, a munka, vagy egyéb tantárgyak oktatóit „terhelje” az oktatás – hangsúlyozza Irina Kohut. Emellett a tanárokat speciális szakirányokra is képezik, például rádiókommunikáció, OSINT (nyílt forrású hírszerzés) és taktikai medicina. A tantárgy tanítása így a különböző ismeretek átfogó átadására koncentrál, amelyek a modern hadviseléshez szükségesek.
A tananyag alkalmazkodása a tanulói igényekhez
Az új tanterv 10 modulból áll, amelyek a gyakorlati készségek fejlesztésére összpontosítanak, beleértve a sürgősségi elsősegélynyújtást, a drónok kezelését, a taktikai orvosi ellátást és a rádiókommunikációt, valamint más modern technológiákat, amelyek a háborús időszakban nélkülözhetetlenek.
Minden modul tartalmaz pályaorientációs elemeket, amelyek segítik a diákokat az ukrán hadsereg különféle szerepköreinek megértésében és a civil társadalomban való felelősségvállalásuk tudatosításában – magyarázza az oktatási elemző.
Tréning a hagyományos oktatás helyett
Az új oktatási formátum tréningekből áll, ahol az órákat egy egész napra koncentrálják ahelyett, hogy heti egy-két órára osztanák. Tehát a hagyományos heti 45 perces órák helyett az új tanterv havi egy egész napos oktatást ír elő. A kistérségek külön tanulási központokat hoznak létre, amelyek több iskola tanulóit fogadják egy-egy ilyen alkalomra, ahol az elméleti részt együtt hallgatják a tanulók, a gyakorlati foglalkozásokhoz pedig kis csoportokba osztják őket. Ám ahhoz, hogy hatékonyan használják fel a forrásokat, egy városi tanulócsoport egyszerre 800-1000 tanulót is magába foglalhat, míg vidéken legalább 80 tanulót kell, hogy képezzenek egyszerre. Az új felszerelés listában szerepelnek a drónok és a lövészeti szimulátorok is, amelyek az elsajátított készségek gyakorlására szolgálnak. Irina Kohut szerint az orvosi modul a valósághű, csatatéri körülményekre helyezi a hangsúlyt. A tanulók elsajátíthatják az életmentő technikákat, például az érszorítók használatát és a sebesült kimenekítését.
Általános katonai kiképzés a felsőoktatási intézményekben
A 2025-2026-os tanévtől az országban bevezetik az alapvető általános katonai felkészítést – ezt már Mihajlo Vinnickij, az ukrán oktatási és tudományos miniszterhelyettes közölte.
– Az elfogadott törvény (a 2023. május 18-án hatályba lépett mozgósításról szóló – a szerk.) kötelez minket arra, hogy 2025-ben bevezessük az alapvető általános katonai felkészítést a felsőoktatási intézményekben. Nyilvánvalóan nem az elsőévesekről van szó, hiszen ők általában 17 évesek. Valószínűleg ez a harmadévesekre vonatkozik majd, mivel ők már 19-20 évesek, tehát nagykorú fiatalemberek – mondta Vinnickij, hangsúlyozva, hogy ez a felkészítés „teljesen független a mozgósítástól”.
Az ukrán kormány döntése értelmében ugyanakkor azokat a férfi egyetemi hallgatókat, akik alkalmasak a katonai szolgálatra, és megtagadják az alapvető katonai kiképzésben való részvételt, kizárják a felsőoktatási intézményekből.
Gyakorlatilag ez olyan, mint a katonai tanszék, de mostantól kötelező minden hallgató számára. A női hallgatók önkéntesen vehetnek részt az alapvető katonai felkészítésen.
Azok, akik nem vettek részt az alapvető katonai felkészítésen, nem dolgozhatnak az állami szférában, és nem vállalhatnak munkát ügyészségen, rendőrségnél vagy önkormányzati hivatalokban.
Mihók Richárd, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban oktatja az Ukrajna védelme tantárgyat. Véleménye szerint a gyakorlat-orientált, egy napra összevont képzés ígéretes.
– Egy-egy tanóra kevés és nem is alkalmas arra, hogy valós gyakorlati feladatokat is végezzünk, és a fiatalok átérezzék ennek a tevékenységnek a jelentőségét. Így, amennyiben létrehozzák ezeket a központokat a kistérségeken belül, az nagy előnnyel járna és mélyítené a tudásszerzést is – magyarázza a pedagógus. – Megfelelő felszereléssel ellátni egy ilyen szaktantermet óriási költség. Egy gyakorló fegyver, amit szétszedhetünk a diákokkal legalább 50-60 ezer hrivnyába kerül. Az elsősegélyhez szükséges felszerelés sem olcsó. Így tehát ha ezt biztosítanák a kistérségi gyakorlóközpontok, akkor ez nagy terhet venne le az iskolákról.
És miért fontos? Mert háború van. Homokba dughatjuk a fejünket, és mondhatjuk azt, hogy messzire el akarjuk kerülni a fegyvereket, de ez nem változtat azon a tényen, hogy számos lőfegyver forog már így is magánkézen, és idővel csak még több lesz…
Egyre nagyobb az esély arra, hogy a gyermekünk találkozik eggyel vagy talál egy gránátot valahol, és akkor nagyon jó lenne, ha azt nem tenné zsebre… A tudás életeket menthet. Fontos, hogy megismertessük a fiatalokat is azzal, hogyan kell viselkedni vészhelyzetben, miként kell biztonságosan kezelni egy fegyvert, milyen jogaik vannak, mi a különbség például a határőrség, a nemzeti gárda és a rendőrség között, ki milyen dokumentumokat követelhet tőlünk, és így tovább.
– Bízzunk benne, hogy nem, de mi történik, ha mégis elvisznek egy huszonévest a háborúba? Nem jobb, ha már részesült egy alapos katonai kiképzésben, és legalább tudja, mit csináljon a fronton, mintsem egy legfeljebb másfél hónapos gyorstalpaló után öltsön angyalbőrt? (November 1-től az Ukrán Fegyveres Erők minden egységének kiképzőközpontjában új, kombinált katonai alapkiképzési program indult, amely a korábbi 30 nap helyett 1,5 hónapig fog tartani). Azt is megjegyezném, hogy amennyiben ez az egyetemi katonai alapképzés kiváltja a kötelező sorkatonai szolgálatot, akkor azzal is „nyernek” a fiatalok, mert már az egyetemi tanulmányaik alatt „túllesznek” rajta, és diplomaszerzés után munkába állhatnak.
