A háború árnyékában meggyengült közösségeinknek, bűnbánatot tartva, újra meg kell kötni a szövetséget Istennel. Vegyük fel a harcot a közömbösség, a langymelegség ellen. Erősítsük meg hitünket és cselekedjünk, mert csak így lehet reményünk a megmaradásra, hangzott el a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) közgyűlésén. Melyre március 30-án a beregszászi református templomban került sor, s melyen megemlékeztek az egyházkerület száz évvel ezelőtt született egykori püspökéről, Gulácsy Lajosról is.
A közgyűlés – melynek munkájához többen online csatlakoztak – a KRE püspökének igehirdetésével vette kezdetét. „Adjatok hálát az ÚRnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!” – idézte lekciójában a 107. zsoltárt Zán Fábián Sándor. Az igeszakasz arra is figyelmeztet, hogy bajban Istenhez kell fohászkodni, ahogy tette Isten népe többek között a pusztai vándorlás idején, vagy a fogságban. „De az ÚRhoz kiáltottak nyomorúságukban, és kimentette őket szorult helyzetükből, a helyes útra vezette őket…” Erre van ma nekünk is szükségünk. Meg kell újítanunk Istennel a szövetséget, ahogy tanította Ezsdrás is Izráel népének, akiknek helyzete hasonlít a miénkhez. Miért van ez a helyzet? Mert „hűtlenek lettünk Istenünkhöz… De ennek ellenére is van még remény…! Most azért kössünk szövetséget Istenünkkel”. Kiáltsunk ma mi is az Úrhoz! Tartsunk bűnbánatot, kössük meg újra és erősítsük meg a szövetséget Istennel! A szolgálat évében vállaljuk fel öntudatosan a szolgálatot, amit ránk bízott az Úr, mert akkor van reménységünk, ha erősek vagyunk és cselekedünk, mondta az igehirdető.
Az igehirdetést közös imádság és ének zárta, majd a közgyűlésre került sor, melynek első részében Zán Fábián Sándor tartotta meg püspöki beszámolóját. Melyben hálát adott azokért a találkozásokért, alkalmakért, szolgálatokért, melyek az elmúlt évben segítették az egyházkerület épülését, működését. Nem volt könnyű közösségeink számára a 2024-es esztendő, mondta a püspök, de kaptunk hozzá erőt. „Azt az erőt köszönöm meg, amivel a magányos kisnyugdíjasaink kibírták az évet, a betegek tudták hordozni a szenvedést, az édesapák nélkül felnövekvő gyerekek megmaradtak a szülők iránt tisztelettel, megbecsülték az édesanyák küzdelmét, igyekezetét, szeretetét. S hálás vagyok azért az erőért, amivel itt maradtak az emberek”, mondta Zán Fábián Sándor. Aki hálát adott azért is, hogy az elmúlt esztendőben az intézményrendszereiken keresztül eredményesen taníthattak, nevelhettek. „De hálás vagyok a többezer adag ételért, amit ingyenkonyháinkon főztek. Hálás vagyok, hogy valamicskét sikerült leróni a tartozásunkból, mert „mi erősek tartozunk azzal, hogy a gyengék erőtlenségeit hordozzuk”. A 2024-es évben a Kárpátaljai Református Egyház, mint erős közösség, a tartozását egy picit tudta törleszteni. Azt szeretném, ha a 2025-ös esztendőben Isten iránti hálából tennénk a feladatainkat, teljesítenénk a küldetésünket. A szolgálat évében igyekezzünk többet tenni annál, mint ami kötelességünk. Most olyan időket élünk, amikor minden lehetséges dolgot meg kell tennünk közösségeinkért, gyülekezeteinkért, nemzetünkért, a megmaradásáért” – mondta a püspök.
A közgyűlés résztvevői a 100 évvel ezelőtt született egykori püspökre, Gulácsy Lajosra is emlékeztek. Egy róla 90. születésnapja alkalmából készült kisfilm részletének megtekintésével felidézték a törékeny, ám állandóan szolgálatban lévő, mindig tettre kész, másokat biztató, bátorító lelkész emlékét. Akit Isten elhívott, s ő engedelmes és hű szolgálóként a hit példaképévé vált. Az az ember volt, aki Isten ügyéért a végsőkig elment. A gulágévei alatt, a fogságban is megtapasztalta az Isten gondviselő szeretetét, hirdette az Isten nagy tetteit. Ma úgy emlékezünk rá, akit megtartott Isten, akit példaként adott számunkra, mondta Zán Fábián Sándor.
A jelenlévők megtekinthették azt a Munkácsról hozott kiállítást is, melyet a néhai püspök úr családtagjai állítottak össze hagyatékából, és amelyet igény szerint elvihetnek majd azokba a gyülekezetekbe is, ahol Gulácsy Lajos szolgált egykoron.
A közgyűlés nemzeti imánk eléneklésével és püspöki áldással zárult.
