Közel száz településről érkeztek oktatók a továbbképzésre
A Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola immár negyedik alkalommal szervezett Tulipános Hangszeres és Oktatói Napot a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen. A megjelent pedagógusokat Kepics Andzselika köszöntötte. – Programunk célja a magyar népi hangszeres zene és a népi játék népszerűsítése Kárpátalján, valamint szakmai továbbképzési lehetőség biztosítása a Tulipán Tanoda oktatói számára – hangsúlyozta a tanoda igazgatója. – Azért is tartjuk fontosnak a képzést, mert további célunk, hogy szakmailag magas színvonalon tudjuk a népi értékeket tovább adni Kárpátalja-szerte a gyermekeknek: jelenleg a megye 91 településén működik Tulipán Tanodás oktatás. Azt tapasztaljuk, hogy a zenei anyagot, amit elsajátítanak az oktatók, jól tudják hasznosítani a munkájukban. Ezért abban bízunk, hogy a mostani továbbképzésről is gazdagabb tudással térnek haza oktatóink.
Hegedűs Csilla
Balogh György, a beregszászi konzulátus konzulja köszöntőjében kiemelte, módszertani továbbképzésre mindig szükség van, ami a változó tényezőhöz, vagyis a mostani generációhoz igazodik. A régi hagyományok, a kultúra átadása az oktatók nem kis feladata, amihez sok sikert és kitartást kívánt a diplomata.
A képzést Magyarországról érkezett oktatók tartották. Már mindannyian jártak Kárpátalján, a Tulipán Tanoda rendezvényein, illetve módszertani továbbképzésén. Nagy Csaba Bartók Béla- és Liszt Ferenc-díjas tárogatóművész, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt díjasa kiemelte, Kárpátalja a kurucok földje, ezért akárhányszor ide látogat, úgy érzi hazajött.
– A tárogató olyan történelmi hangszer, amely különösképpen kacsolódik a Rákóczi-szabadságharchoz, a fejedelemhez. Kárpátalján alig található olyan település, ahol ne emlékeznének meg a kuruc hősökről, II. Rákóczi Ferencről, tehát a tárogató itthon van, és fontos, hogy egyre többen legyenek, akik meg tudják szólaltatni ezt a hangszert és közre tudjanak működni olyan megemlékezéseken és ünnepségeken, ahol helye van a tárogatónak
– hangsúlyozta a művész.
Az Így tedd rá! program egy játékos-táncos mozgásfejlesztés, ami által játékban, táncban, dalban, ünnepekben gazdag mindennapjaik vannak a gyerekeknek. A program Balatoni Katalin nevéhez fűződik, neki köszönhető, hogy Kárpátaljára is eljuthatott ez a nagyszerű oktatás.
– Öröm és nagyon jó dolog, hogy Kárpátalján is alkalmazzák az Így tedd rá! programot, a gyerekek nagyon szeretik, mert sok színes eszközt (játékok, babzsákok, korongok, tulipánok) használunk az oktatás során, ami felkelti az érdeklődésüket, és sokkal jobban megszeretik a táncot, a néphagyományainkat
– jegyezte meg Balasáné Sebestyén Mónika, az Így tedd rá! program módszertani oktatója. Arra a kérdésünkre, hogy ezúttal milyen módszertant „hozott”, Mónika elárulta, népi játékokat játszanak, táncolnak a színes tulipánok, mint eszközök segítségével.
– Most először baba-mama foglalkozást is tartok a pedagógusoknak, nagy örömömre szolgál, hogy többen játékbabát is hoztak magukkal, hogy még hitelesebb legyen a foglalkozás – magyarázta a nyíregyházi oktató.
A népi játékot egyre több óvodában gyakorolják az oktatók. Szilágyiné Tóth Gabriella népi játék oktató szerint is szükségesek a továbbképzések, hiszen sokat fejlődhetnek, s az itt megszerzett tudást tovább adhatják a kisgyermekeknek.
– Mindig örülök, amikor valami újat tanulok, mert azt szinte azonnal alkalmazom a munkámban. A népi játékot nemcsak a gyerekek, de én is szeretem. A tél elköszöntével jönnek a tavaszi ünnepnapok, március 15-e, húsvét, az Anyák-napja, és a most tanultakat biztosan fel tudom majd használni ezekre a jeles napokra készülve a gyerekekkel
– emelte ki a népi játék oktató.
A citera hagyományunk egy fontos része. Manapság mondhatjuk, hogy újra reneszánszát éli ez a népi hangszer, s egyre több gyerek sajátítja el a megszólaltatását. Nauner Agárdi Lívia népzenetanár, etnográfus, a Mátészalkai Szatmár Alapfokú Művészeti Iskola citeratanára azért jött, hogy gyakorlati tudást adjon át a kárpátaljai zenetanároknak, hogy ők azt tovább adhassák diákjaiknak.
– A citera egy olyan hangszer, amelyből könnyű hangot kihozni, és mivel meg vannak adva a hangok (kottaszegek vannak beleütve), így a gyerekek egyszerűen és gyorsan megtanulják rajta a dallamokat. A sikerélmény miatt a tanulók nagyobb korban sem hagynak fel a muzsikálással, és ez minket, tanárokat is arra ösztönöz, hogy még több tudást adjunk át nekik. Most a gyermekdaloktól egészen a táncdallamokig kapnak ízelítőt az itteni pedagógusok. A táncdallamok muzsikálása azért fontos, mert a citerazene egyik funkciója volt, hogy régen tánc alá muzsikáltak vele: disznótorosokon, farsangi bálokon, névestéken. Fontos, hogy a gyerekek ezt is tudják és elsajátítsák – magyarázta a magyarországi oktató.
– Negyedik alkalommal veszünk részt a Tulipán Tanoda továbbképző programján, hogy egyrészt zenéljünk, másrészt tanítsunk. Jó, hogy mindig találkozunk ismerős arcokkal, akik szívesen tanulják az anyagot, az éppen adott tájegységet. Most kalotaszegi zenei anyagot hoztunk Fodor Sámuel anyagából. Kollégám, Böröcz Ákos brácsán, én pedig hegedűn oktatok
– fejtette ki Farkas Zoltán népzenész, a Farkas Zoli és Bandája zenekar vezetője és prímása.
Mit is mondhatnánk, nincs népzene ének nélkül. Györkené Csákány Marianna népdalénekes, citera és népi játék oktató szintén méltatta a szakmai napot.
– Nagyon sokat kapunk ezeken az alkalmakon, sokat fejlődünk szakmailag, és ami nagyon fontos még, hogy új anyagokban részesülünk, amit tovább adunk a tanítványainknak. Öröm számunkra, hogy a mai gyerekek szeretik a népzenét, a népi énekeket, amikor megismerkednek a különböző tájegységek dalaival, egyre jobban látom rajtuk az érdeklődést
– magyarázta a kisgejőci pedagógus.
A szekciókénti foglalkozások keretében Balasáné-Sebestyén Mónika népi játék foglalkozást tartott, Farkas Zoltán és Böröcz Ákos népi hegedűn és brácsán, Nagy Csaba tárogatón, Nauner Agárdi Éva pedig citerán oktatta a pedagógusokat.
A rendezvény a Csoóri Sándor Alap, illetve a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával valósult meg.
