Csak az ötödik benyújtás után tették közzé az ukrán elnöki hivatal honlapján azt a petíciót, amely a Kárpátok természeti és kulturális örökségének jogi védelmét követeli. A kezdeményezést Andrij Tupikov háborús veterán és biológus indította, aki szerint a magashegyi térségekben zajló beépítések, a tarvágások és a védett területek hiányos rendszere miatt a Kárpátok ökológiai biztonsága és kulturális arculata is veszélybe került.
A petíciót ötödik próbálkozásra végül március 20-án tették nyilvánossá az elnöki hivatal oldalán, noha a szerző már február 15-én benyújtotta az első változatot. A médiának nyilatkozó Tupikov szerint az első négy alkalommal különböző formai vagy hatásköri kifogásokkal utasították el a szöveget, miközben szerinte követelései végig az államfő alkotmányos és törvényes jogkörei közé tartoztak. A biológus azt mondta, minden újabb beadáskor pontosította a megfogalmazást, végül már konkrét jogszabályi hivatkozásokkal is alátámasztotta kérését.
A dokumentum lényege, hogy az ukrán elnök terjesszen a parlament elé egy olyan törvényjavaslatot, amely a Kárpátok fenntartható fejlődésének különleges szabályait rögzíti, és garantálja a térség egyedi természeti rendszereinek, tájainak és kulturális örökségének védelmét.
A kezdeményezés egyik kulcseleme a tarvágások betiltása, valamint a 1000 méter feletti nagyléptékű építkezések megtiltása, illetve más, a biológiai sokféleség, a vízbázisok és a tájképi értékek szempontjából érzékeny területek fokozott oltalma.
A szerző azt kéri, hogy az elnök – az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetőjeként – haladéktalanul hívjon össze ülést a Kárpátokat fenyegető ökológiai veszély miatt. A kezdeményezés szerint ennek nyomán a kormánynak olyan garanciákat kellene kidolgoznia, amelyek a hegyvidéki területek fejlesztésénél is biztosítják a polgárok egészséges környezethez való jogát.
Az ügy hátterében többek között a Róna-havasra tervezett szélerőműpark építése áll. A Greenpeace Ukrajna szerint a gazdasági minisztérium korábban pozitív környezeti hatásvizsgálati döntést adott ki a beruházásra, ami új lendületet adott a hegyvidéki beépítésekkel szembeni tiltakozásnak.
A környezetvédő szervezetek hangsúlyozzák: nem a megújuló energia fejlesztését ellenzik, hanem azt, hogy az ilyen beruházások ökológiailag kiemelten érzékeny magashegyi területeken valósuljanak meg. Álláspontjuk szerint a Kárpátok nemcsak látványos táj, hanem vízvédelmi, klímavédelmi és kulturális szempontból is stratégiai jelentőségű térség.
A petíció közzététele után a következő kérdés az lesz, hogy sikerül-e elegendő támogatót mozgósítani hozzá, és az ukrán elnöki hivatal érdemben reagál-e a felvetésekre. Eddig több mint 10 ezer aláírás gyűlt össze a szükséges 25 ezerből. A petíció aláírására még több mint 89 nap áll rendelkezésre az Elnöki Hivatal oldalán.
