Március 15-e a magyar történelem egyik meghatározó napja. Azokra az eseményekre emlékezünk, amelyek a szabadság, a nemzeti önrendelkezés és a polgári átalakulás iránti vágyból születtek. A forradalom és szabadságharc hősei példát mutattak bátorságból, kitartásból és közösség iránti felelősségből. Kárpátalján élve különösen fontos számunkra, hogy emlékezzünk ezekre az értékekre. Nemcsak a történelem részeként tekintünk rájuk, hanem olyan örökségként is, amelyek ma is erősítik közösségünket, identitásunkat. Ezen a napon tisztelettel hajtunk fejet mindazok előtt, akik a szabadságért és a nemzet jövőjéért vállaltak áldozatot.
Hegedűs Csilla
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem a Fodó Sándor Kulturális Központtal közösen szervezett megemlékezést az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján. Az ünnepség a Rákóczi Egyetem átriumában kezdődött, ahol a résztvevőket elsőként Vida László köszöntötte. A beregszászi konzulátus vezetője felolvasta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének határon túli honfitársaikhoz intézett köszöntő levelét. A miniszterelnök a levélben kihangsúlyozta, itt az idő, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Molnár Ferenc, a Történelem és Társadalomtudományi Tanszék tanszékvezető-helyettese az 1848-49-es események fő mozzanatait foglalta össze.
– Bár Kárpátalja kilométerekben távol volt a budapesti történésektől, ez nem jelentette azt, hogy az események szellemileg is messze lettek volna szűkebb pátriánktól. A feljegyzések szerint a hírek 3-4 nap alatt eljutottak Beregszászba, Munkácsra, Ungvárra. Falragaszok formájában volt olvasható a 12 pontban összefoglalt követelések, illetve a Nemzeti dal szövege. Az itteni lakosok is örültek a forradalmi vívmányoknak, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy többen is csatlakoztak a forradalomhoz – jegyezte meg a történész.
A Rákóczi Egyetemen a napokban került megrendezésre a 10. Kárpátaljai Magyar Szónokverseny. Ennek győztese, Illés Brigitta szívhez szóló, ám energikus beszéddel készült. A Rákóczi Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézetének Számvitel- és Adóügy szakos hallgatója kiemelte, egy közösséget az tart meg, hogy vannak emberek, akik felelősséget vállalnak érte. Akik nemcsak emlékeznek a múltra, de folytatják is azt, mert számukra nemcsak egy dátum március 15-e, hanem egy kérdés. Kérdés, hogy bennünk van-e ma is ugyanaz a bátorság, ugyanaz az akarat.
– A márciusi ifjak megmutatták, mire képesek a fiatalok, ha hisznek valamiben. Megmutatták, hogy néhány eltökélt ember képes felébreszteni egy egész nemzetet. És a történelem üzenete ma is ugyanaz: nem az a fontos, hogy mindannyian egyformán gondolkodjunk, az a fontos, hogy mindannyian tenni akarjunk a közösségünkért – emelte ki a diáklány.
A Nemzeti dal megzenésített változatát Ferku Szilveszter előadásában hallhattuk. Az esemény végén a résztvevők megkoszorúzták a Rákóczi Egyetem falán lévő Kossuth-emléktáblát, a beregszászi színház falán lévő Petőfi-emléktáblát, valamint Petőfi Sándor szobrát az Arany Páva épületénél. Itt Orosz Ildikó kiemelte, a legfontosabb most a béke, a szabadság és az egyetértés.
– Ettől többre nincs szüksége se a magyarságnak, se a Kárpát-medencének, se Ukrajnának, mert ezek nélkül az élet nem olyan, mint amilyennek lennie kell. Ezért is emlékezünk 1848-ra, mert nekünk az a feladatunk, hogy az utókor számára átadjuk ezen nemes gondolatokat – jegyezte meg a Rákóczi Egyetem elnöke.
