A magyar kormány szerint megszületett a teljes körű megállapodás a kárpátaljai magyar közösség kisebbségi jogainak helyreállításáról. A vállalásokat Ukrajna 2026–2027 folyamán törvénymódosításokkal ülteti át a jogrendbe, az intézkedések végrehajtását pedig az Európai Unió is nyomon követi.
Az Országgyűlésben Nacsa Lőrinc, a Magyarságpolitikai Bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi ukrán ígéretek közül több nem valósult meg, ezért fontosnak nevezte a kijevi vállalások folyamatos ellenőrzését. Felszólalásában azt kérdezte, milyen ütemezéssel, milyen garanciák mellett és mikorra kapja vissza a kárpátaljai magyar közösség a korábban elvett oktatási, kulturális, nyelvi és politikai jogait.
A kérdésre válaszolva Orbán Anita Magyarország miniszterelnök-helyettese, valamint külügyminisztere közölte: a kormányalakítást követő intenzív szakértői egyeztetések eredményeként Magyarország és Ukrajna teljes körű megállapodásra jutott a magyar kisebbség jogairól.
Tájékoztatása szerint Ukrajna vállalta, hogy a megállapodásban foglaltakat 2026 és 2027 során törvénymódosításokkal is rögzíti.
A megállapodás értelmében visszaáll a nemzeti kisebbségi iskolák rendszere, ismét szabadon használhatók lesznek a magyar nemzeti jelképek, magyar nyelven is lehet majd intézni az iskolai adminisztrációt, kiállítani a bizonyítványokat, valamint magyarul lehet letenni az érettségi és a felvételi vizsgákat. Emellett biztosított lesz a magyar nyelv használata az egészségügyi ellátásban, a sportrendezvényeken, a tudományos konferenciákon és a politikai életben is az érintett településeken.
A tárcavezető szerint különösen jelentős eredmény, hogy a vállalások bekerültek Ukrajna európai uniós cselekvési tervébe, így a kárpátaljai magyar közösség jogainak helyreállítása nemcsak kétoldalú kötelezettségvállalás, hanem az Európai Unió által is folyamatosan ellenőrzött feltétel lesz.
Az elmúlt héten Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy figyelemmel kell kísérni, hogy teljesülnek-e a magyar–ukrán megállapodásban foglalt vállalások, hogy miként válnak az Ukrajna által vállalt kötelezettségek jogszabályokká, a jogszabályok pedig a kisebbségi közösségek mindennapi életében is érvényesülő gyakorlattá.
Közleményében a politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy néhány nappal Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásai első fejezetének megnyitását és az ukrán–magyar szakértői egyeztetések lezárását követően
a kárpátaljai magyar oktatási intézmények vezetői levelet kaptak, amelyben az ukrán államnyelv védelméért felelős biztos arra szólítja fel az intézményeket, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az államnyelv használatára vonatkozó jogszabályok betartása érdekében. Indoklása szerint számos panasz érkezett hozzá azzal, hogy az iskolák területén zajló sportfoglalkozások során az államnyelv helyett a nemzeti kisebbségek nyelvét használták.
Az ukrán nyelvi ombudsman ezzel továbbra is a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeinek korlátozására szólít fel – jelentette ki az EP-képviselő, majd úgy folytatta: mindez felveti annak kérdését, hogy az intézkedés miként illeszkedik a kisebbségi jogok megerősítéséről szóló, közelmúltban létrejött magyar–ukrán megállapodás szelleméhez és célkitűzéseihez, különös tekintettel Magyar Péter miniszterelnök azon kijelentésére, miszerint a magyar nyelv nemcsak az oktatási folyamatban, hanem az iskolai kommunikáció minden területén szabadon használható lesz – hívta fel a figyelmet.
Sajnálatos módon az ukrán ombudsman levele teljesen más üzenetet közvetít, mint amire a kisebbségi közösségek az említett magas szintű nyilatkozatok, ígéretek és az első tárgyalási klaszter megnyitása után joggal számítottak – hangoztatta Ferenc Viktória, majd úgy fogalmazott:
„elengedhetetlen, hogy figyelemmel kísérjük, miként válnak az Ukrajna által vállalt kötelezettségek jogszabályokká, a jogszabályok pedig a kisebbségi közösségek mindennapi életében is érvényesülő gyakorlattá”.
Tájékoztatása szerint arra kérte az Európai Bizottságot, hogy kezelje kiemelten a kérdést. A vállalásokat mielőbb törvényi szintre kell emelni, és azok tényleges végrehajtását biztosítani kell – tette hozzá az EP-képviselő.
