„Isten szeret! Téged is!” – ez az egyszerű, mégis mindent átformáló üzenet áll az Evangéliumot Minden Otthonba Kárpátalján (EMOK) szolgálatának középpontjában. A misszió munkatársai azt hirdetik, hogy nincs olyan ember, akit Isten szeretete ne érhetne el: aki elesett, aki vétkezett, akit elhagytak, aki magányos vagy beteg, annak is szól Jézus Krisztus megváltó kegyelme. Ő azért jött a földre, hogy megváltást és örök életet ajándékozzon mindazoknak, akik hisznek Benne. Ez az örömüzenet ad reménységet a legnehezebb élethelyzetekben is.
Az Evangéliumot Minden Otthonba Alapítvány kárpátaljai szolgálata Isten kegyelméből 2013-ban indult útjára. Az eltelt közel másfél évtized alatt az EMOK célja változatlan maradt: minél több emberhez eljuttatni Jézus Krisztus evangéliumát, a Biblia tanítását, Isten szeretetének és a bűnbocsánat lehetőségének örömhírét személyes találkozások, beszélgetések és evangéliumi kiadványok által. Vallják Pál apostol szavait: „Mert nem magunkat hirdetjük, hanem Krisztus Jézust, az Urat…” (2Kor 4, 5).
A misszió munkatársai a helyi keresztyén gyülekezetekkel együttműködve szolgálnak. Önkénteseikkel házról házra járnak, evangéliumi füzeteket, bibliai üzeneteket adnak át, és ahol Isten ajtót nyit, ott személyes beszélgetésekben is bizonyságot tesznek Krisztus szabadító szeretetéről. Szolgálatuk a háború sújtotta Kárpátalja szükségleteihez igazodik: különös figyelemmel fordulnak a lelki támaszra vágyók, a családfő nélkül maradt családok, a belső menekültek, valamint az elszigetelődött idősek felé. A Kárpátaljai Református Egyház idei Magvetés évének célkitűzéseihez kapcsolódva még nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy olyan embereket is megszólítsanak, akik ritkán vagy egyáltalán nem kapcsolódnak egyházi közösségekhez.
– Az Evangéliumot Minden Otthonba Kárpátalján szolgálat Isten kegyelméből 2013-ban indult – mondta a szőlősgyulai Zsendej Valéria, aki 2015 óta önkéntesként vesz részt a misszió munkájában, segítve férjét is, aki 2014 óta szolgál, a háború kitörése óta pedig koordinálja a misszió tevékenységét. – Vezérigénk: „Krisztusért járva követségben…” (2Kor 5, 20). A Magvetés évében különösen fontosnak tartjuk, hogy minél több otthonba, minél több emberhez eljusson az evangélium. Gyakran egy-egy evangelizáció vagy nagyobb gyülekezeti alkalom előtt kapunk meghívást, ilyenkor önkénteseinkkel felkeressük a családokat, átadjuk a meghívókat és az evangéliumi kiadványokat. Ha pedig Isten lehetőséget ad a beszélgetésre, örömmel teszünk bizonyságot az Úr Jézus Krisztus szabadító szeretetéről.
Hozzátette: a szolgálat egyik legfontosabb területének az idősek látogatását tartják.
– Sajnos egyre többen maradnak magukra idős korukban. Az Úr különösen a szívünkre helyezte őket, ezért évente több alkalommal is ellátogatunk a Nagydobronyi és a Beregszászi Idősek Otthonába. Legutóbb július 23-án jártunk Nagydobronyban. Már nagyon vártak bennünket. Könnyes szemmel osztották meg velünk örömeiket, fájdalmaikat, életük történeteit. Ismerős arcok, ráncos kezek, sok-sok emlék… De a legfontosabb az volt, hogy újra elmondhattuk nekik: Isten szereti őket.
Az alkalmon Zsendej Tibor tartott áhítatot. Arról beszélt, hogy Isten szeretete nem múlik el az idő múlásával: akkor is szeret bennünket, amikor megöregszünk, amikor erőnk megfogyatkozik vagy betegséggel kell megküzdenünk. Az Úr mindenkor hűséges ígéreteihez. Ezt erősítik János evangéliumának jól ismert szavai is: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3, 16).
Az áhítatot közös éneklés követte. Az önkéntesek minden alkalommal olyan dicséreteket választanak, amelyeket az idősek is jól ismernek, így együtt zenghet a hálaadás. Különösen megható pillanat volt, amikor együtt énekelték: „Töröld le könnyedet, Jézus szeret…” Ezekben a percekben nemcsak vigasztalás, hanem valódi közösség is születik – olyan találkozás, amely mind a látogatók, mind a látogatottak számára lelki megerősödést jelent. Az EMOK önkéntesei ezúttal is megtapasztalták a Példabeszédek könyvének igazságát: „Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül” (11,25). A szeretetből végzett szolgálat mindig visszaárad arra is, aki ad.
A nagydobronyi látogatás ismét emlékeztetett arra, hogy sokszor egy kedves szó, egy kézfogás, egy meghallgató fül vagy egy közösen elénekelt ének többet jelent minden földi ajándéknál. Krisztus szeretetének továbbadása ma is a keresztyén ember egyik legfontosabb küldetése. Ahogyan Jézus mondta: „Szeressétek egymást! Ahogy én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást! Arról ismeri majd meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretettel vagytok egymás iránt” (Jn 13, 34–35). Ez a szeretet és elfogadás az, amely képes reményt vinni a magányba, vigaszt a szomorúságba, és békességet a háború sújtotta mindennapokba.
