Hónap: 2023. November

Népi hagyományok

Nádsíp és fonott karkötők a Nagyberegi Tájházban

R. S.

A Nagybergi Tájházban továbbra is folytatódnak a Pro Cultura Subcarpathica által szervezett kézműves foglalkozások. Hétről hétre megnyílnak a tájház kapui a látogatók előtt. Az érdeklődés továbbra is töretlen. Kárpátalja magyar és ukrán tannyelvű iskoláiból jelentkeznek csoportok, akik egy-egy foglalkozás erejéig szeretnék kihasználni a tájház nyújtotta lehetőségeket.

Kultúra

A Salánki Tájház nem csupán turisztikai látványosság, hanem közösségi tér is

R. S.

Hosszú út és kitartó munka vezetett addig a napig, amikor végre felavatták a Salánki Tájházat. Minden közösségnek, településnek megvannak a saját értékei, kincsei, amelyeket sokszor nem értékelünk kellően. A szakemberek – tanárok, helytörténészek, néprajzkutatók – feladata és felelőssége, hogy elindítsák, szervezzék, koordinálják a helyi értékek megőrzését, népszerűsítését és átadását az utókornak. A tájház alapításában aktívan részt vevő dr. Kész Margitot, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (RFKMF) tanárát és Kész Rékát, a Sóstói Múzeumfalu munkatársát kértem, meséljenek az átadóhoz vezető útról.

Művészet

Gogola Zoltán a szemlélő gyönyörködtetésére fest

R. S.

A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága régiónk egyik legpatinásabb, legsikeresebb alkotó közössége. Tagjainak tevékenysége meghatározója a kárpátaljai magyar kulturális, művészeti életnek. Sorozatunkban a közösség egy-egy tagjának munkásságából villantunk fel részleteket. Előbb azokat az alkotókat mutattuk be, akik már nincsenek az élők sorában, most azonban sorra felkeressük azokat, akik jelenleg is alkotnak. Ismerjék meg Gogola Zoltán festőművészt, aki 2018 óta tagja a RIT-nek.

Események

Kegyeleti megemlékező rendezvény Szolyván – A mi golgotánk

R. S.

Az idősebb nemzedék tagjai közül bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy szüleik, nagyszüleik milyen óvatosan és mekkora pesszimizmussal kezelték a szovjet hatóságok nagy hírveréssel közreadott bejelentéseit, szóljon a kisebbségi sorba taszított kárpátaljai magyarság jogainak bővítéséről, a közellátás javításáról, vagy az üzletek előtti sorban állás megszüntetéséről. Minderre az idősebb családtagoknak jó okuk volt, hisz amikor 1944 őszén a front elvonul a vidékünkről, sokan érezhették úgy, hogy egy nyugalmasabb, békésebb időszak következik. Ehelyett a megszálló hatalom első meghatározó és az életünkre mindmáig kiható lépésként lágerekbe hurcolta és hosszú időn át embertelen körülmények között tartotta fogva Kárpátalja munkaképes korú magyar és német férfi lakosságának túlnyomó részét.

Események

A sztálinizmus áldozataira emlékeztek Beregszászon – Mártírjaink helytállása, hite és élni akarása példát mutat

R. S.

A XX. század nem kímélte a kárpátaljai magyarságot. A trianoni sorskivetettség után hamarosan újabb megpróbáltatásokat kellett átélnie: az akkor vidékünket „felszabadítás” címen megszálló szovjet csapatok a háromnapos jóvátételi munka hazug meséjével magyar és német származású férfiakat tereltek embertelen körülmények közepette lágerekbe, ahonnan tízezrek soha nem tértek haza. Rájuk emlékezünk minden év novemberében, Erzsébet-nap tájékán, amikor is 79 évvel ezelőtt megkezdődött a 18 és 50 év közötti férfiak golgotája, s ezzel együtt az itthon maradottak szenvedése.

Hírek

Semjén: január 1-től teszt jelleggel elindul a nemzeti virtuális tér

R. S.

Január 1-től teszt jelleggel elindul a nemzeti virtuális tér, amely lehetővé teszi a külhoni magyarok számára a magyar állam szolgáltatásaihoz és a közmédia adásaihoz – közte a kulturális és sportközvetítésekhez – való hozzáférést – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XXI. plenáris ülése után pénteken Budapesten.