A Nagyberegi Református Líceum tizenhét végzős diákja vállán a Bibliából vett szellemi útravalóval megtöltött tarisznyával járta be az intézmény tantermeit, hogy aztán tanáraik vezetésével a Gaudeamust énekelve együtt vonuljanak be Isten házába. Ahol a szülők, nagyszülők, a meghívott vendégek és az iskola dolgozóinak jelenlétében elbúcsúztak szeretett alma materüktől, s magukkal vitték azokat a jókívánságokat, melyeket a jelenlevők helyeztek a fiatalok szívére. „Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj” (Péld 3, 5-6). Életetek egy biztonságos korszaka lezárult, hisz a mai naptól kezdve új útra léptek, amelyek tele lesznek kihívásokkal, leküzdendő akadályokkal, hallhattuk a tanévzáró elején.
Lelkesedés, félelem és bizonytalanság tölti el az ember szívét, valahányszor életében egy új korszak kezdődik, mutatott rá igehirdetésében Tóth László, a líceum lelkészigazgatója. Csak az Úrba vetett bizalom tudja a negatív érzéseket lelkünkből kiszorítani. Hinnetek kell abban, hogy a Mindenható által kirendelt sok nagyszerű ember egyengeti majd a továbbiakban is az ösvényeiteket, ahogy tette ezt eddig is, csak kérnünk kell alázatos szívvel a zsoltáros szavaival: „Utaid, Uram, mutasd meg!”
Akinek hite és igaz értékrendje van, az biztos támaszt tud maga mögött, fogalmazott Buczkó István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja. Mint ahogy Magyarország nemzeti kormánya ezekben az embert próbáló időkben is szilárdan áll a kárpátaljai magyar nemzetrész mögött, és a tőle telhető minden segítséget megad a szülőföldön való megmaradáshoz és boldoguláshoz.
Kívánom, hogy mihamarabb ismerjétek fel az Atyától kapott talentumokat, mondta köszöntőjében Hadnagy István, a Beregi Református Egyházmegye főgondnoka.
Itt a líceumban egy nagy család tagjainak érezhettétek magatokat, mutatott rá a fiatalokhoz fordulva Nagy Béla, a KRE főjegyzője, a Diakóniai Központ vezetője. Figyeljetek oda a továbbiakban is: minden nap születik valami, amiért érdemes élni. Adjunk hálát, hogy a támogatói szeretet segedelmével meg tudjuk valósítani céljainkat. Ennek fényes bizonyítéka a több mint három évtizeddel ezelőtt létrejött helyi intézmény.
Mélységesen meg vagyok győződve arról, hogy az Isten által kimunkált elhívások ezek, és az ezekhez hasonló alkalmak, emlékeztetett rá Szabó Dániel, a Magyar Református Presbiteri Szövetség volt elnöke, aki már 31 évvel ezelőtt is ott bábáskodott a református iskola létrejötténél. Örömmel konstatálta, hogy azóta felnőtt egy nemzedék, amelynek tagjai gyerekeiket előszeretettel ebbe az intézménybe íratja be.
A köszöntéseket követően a tizedik osztályos tanulók búcsúztak el a végzősöktől, és átvették tőlük a stafétát.
Következett a ballagó diákok műsora, akik dalban, versben adtak hálát a Mindenhatónak a megtartó kegyelemért és mondtak köszönetet tanáraiknak, szüleiknek és nagyszüleiknek azért a féltő gondoskodásért, amellyel körbevették őket. Barátságról, bizalomról, együttérzésről szintén véleményt formáltak, s annak a meggyőződésüknek adtak hangot, hogy Istennek valamennyiük életével terve van. Ionika Antal Viktória oktatási igazgató búcsúszavai után Lőrincz Fábián Éva a szülők nevében mondott köszönetet az intézmény valamennyi dolgozójának a színvonalas nevelő-oktatói munkájukért.
Az ünnepség végén a ballagó diákok átvehették a Beregi Egyházmegye Nőszövetségének ajándékát, egy énekeskönyvet. A kiemelkedő tanulmányi eredményt elért hallgatók ösztöndíjban részesültek.
Kovács Elemér
