Ma egy új, különleges útra léptek, amelynek első állomása a szalagavató. Ez a szalag nemcsak egy dísz, hanem eddigi munkátok és a jövőbe vetett bizalom jelképe is, hangzott el a Nagyberegi Református Líceum szalagavató ünnepségén, amelyre a Beregszászi Művelődési Központban került sor. Mindannyian keményen dolgoztatok, hogy idáig eljussatok, és most büszkék lehettek arra, hogy e különlegesen felemelő órákat együtt megélhetjük.
A megható pillanatokban bővelkedő alkalmon 21 végzős diák mellére tűzték ki a zöld szalagot.
„Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.” (Ef 2, 10) A felolvasott igeszakasz arra emlékeztet mindnyájunkat, hogy életünk nem a véletlen műve, hanem Isten tudatos, szerető alkotása. Ő nemcsak megformált minket, hanem célokat is rendelt mellénk. Azért teremtett, hogy életünk jó cselekedetekkel legyen tele. Isten már előre elkészítette számunkra azokat az utakat, amelyeken járnunk kell. Néha talán nem látjuk ezeket az ösvényeket, de ha őrá figyelünk és az ő vezetésében bízunk, akkor biztos, hogy eljutunk hozzá, hangsúlyozta az alkalom moderátora, Molnár Szintia, az intézmény diákja.
„Utaidat, Uram, ismertesd meg velünk” – ezekkel a szavakkal kezdte igei köszöntőjét Tóth László, a Nagyberegi Református Líceum lelkészigazgatója, Bereg megyei esperes. Útkeresés jellemzi ma az egész teremtett világot, ahol jelenleg úgy tűnik, hogy a káosz az úr, mintha minden fenekestől felfordult volna. Ám mi, Krisztus követői tudjuk, hogy továbbra is az Isten, a történelem ura irányít mindent immár a kezdetek óta. Persze sokan közülünk ma is a saját útjukat szeretnék járni, ám ez zsákutcába vezet. Ha Krisztusra figyelünk, ő segít abban, hogy megtaláljuk azt a keskeny ösvényt, amely hozzá vezet. Kedves fiatalok, ne feledjétek, ezen az úton járni a legszebb hivatás.
Miért is vagyunk ma itt, mit is ünnepelünk? – tette fel a kérdést a jelenlevőknek Trieb Gergely, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja. Legfőképpen arról szól a mai nap, hogy a feszített tempójú napok során egy pillanatra megálljunk és számba vegyük az elért eredményeket és megtervezzük a jövőt. Kedves végzős diákok! Gondoljatok merészet és nagyot, idézte a költő szavait a diplomata. Aki felhívta a figyelmet arra is, hogy fiataljaink sok-sok hálával tartoznak többek között azért, hogy jelenléti oktatásban van részük és anyanyelvükön tanulhatnak.
Hálatelt szívvel állok, itt, és arra biztatom a kibocsátandó diákokat, hogy használják fel bölcsen szorgalmas tanulással az előttük álló fél évet, szólt a végzősökhöz Ionika Antal Viktória, az intézmény oktatási igazgatója.
A végzős diákokat szólítják a színpadra, ahol Tar Tímea osztályfőnök tűzi mellükre a reménység zöld szalagját. Közben hallatszik a biztató szó: legyetek bátrak, hiszen mostantól minden lépés a saját álmaitok felé vezet titeket. Ne féljetek a kihívásoktól, mert az út során mindig tanulni fogtok – magatokról, az élet nehézségéről és arról, hogy minden próba után erősebben álltok fel. Tudjátok, hogy bármerre is visz az élet titeket, mindig lesz, aki hisz bennetek, és aki mellettetek áll. A ma megkapott szalag pedig örökre emlékeztet arra, hogy ez az út a tiétek, és minden nehézséggel együtt megéri, hogy végig menjetek rajta.
Érett gondolkodást követel meg a pályaválasztás, hangsúlyozták verses-zenés köszöntőjükben a végzősök nyomdokaiba lépő tizedikesek. És ne feledjétek, hogy a líceumi barátságok egy egész életre szólnak.
Nagy költőink gondolatait híva segítségül a hitről, a reményről, a hűségről és a szeretetről fogalmazták meg mondandójukat a végzős diákok. Amikor egy-egy cselekedetünkkel mások szívét felmelegítjük, akkor a magunk szíve is felmelegszik. A barátság pedig a legjobb énünket hozza ki belőlünk. A szülőföld az a hely, ahová mindig visszavágyunk, hisz szívünkben őrizzük a tájat és mindenhonnan ismerős arcok köszöntenek ránk. A végzős diákok köszönetet mondtak tanáraiknak és nevelőiknek azért a sok-sok segítségért, amely hozzájárult szellemi-lelki fejlődésükhöz. Szüleiknek pedig egy-egy szál rózsával köszönték meg a féltő gondoskodást.
Zárszavában Tóth László igazgató arra kérte a zöldszalagos diákokat, hogy továbbra is segítsék társaikat a további felkészülésben, majd a jó Isten áldását kérte a jelenlevőkre.
Az alkalom végén Bereczky Tamás szólótáncát láthattuk és Molnár Szintia énekelőadását hallhattuk. Majd zárásként a végzős diákok keringőjében gyönyörködhettünk.