Mindenre van erőm a Krisztusban, aki ezekben az emberpróbáló időkben mindmáig megtartott bennünket, és ígéreteinek fényében joggal bízhatunk abban, hogy ez a továbbiakban is így lesz, hangzott el a kibocsátó osztály tanulóinak ajkáról a Könyvek könyvéből vett gondolat. Mert Istennek terve van velünk, mind a 19 végzős diákkal, akik néhány hónap múlva – remélhetően egy sikeres érettségi után – búcsút intenek alma máterüknek. Ám most még a felkészülés időszakánál, a szárnypróbánál tartunk. A kabátra, a blúzra, a szív fölé kitűzött zöld szalag már jelzi, hogy viselője a felnőttkor küszöbéhez érkezett, amikor is a nagy erőpróbák elkezdődnek.
Megható pillanatokban igencsak bővelkedett a Nagyberegi Református Líceum 11. osztályos tanulóinak szalagavató ünnepsége, amelyet a szülők, nagy- és keresztszülők, rokonok és barátok jelenlétében tartotta meg a Beregszászi Művelődési Házban.
Jelentős nap a mai mind a líceum végzősei, mind a kárpátaljai reformátusság, de bátran mondhatom, hogy az egész itteni magyarság életében. Hisz jelzi a Mindenhatónak az irántunk megnyilvánuló megtartó kegyelmét.
Jelzi, hogy a könyörülő Isten továbbra is hív bennünket, utat mutat és vezet, hangsúlyozta igei köszöntőjében Tóth László nagyberegi református lelkipásztor, a líceum lelkészigazgatója. Nagy ajándék az élettől, amikor az ember láthat és hallhat, mint ahogy a tanítványok is láthatták a Mestert és hallhatták az ő szavait. Figyeljük meg, a bibliai történetek során a hozzá közeledő vakokat Jézus sohasem utasítja el, mivel nagyon fontos számára, hogy az ember ne örök sötétségben élje le az életét. Nekünk is meg kell látnunk, hogy a Mindenható milyen utat jelölt ki számunkra, s azon a Megváltó biztatásával bátran végig kell menni.
Életünk tele van szimbólumokkal, fontos jelképekkel. Ilyen a zöld szalag is, amely jelzi az érettségi vizsgák közeledtét, s azt, hogy felelősségteljesen viszonyuljak a jövőhöz, folytatta az igazgató. Néhány hónap múlva a kabátokra tűzött piros szalag már az érettséget mutatja. Az előttünk álló hónapok tele lesznek megmérettetésekkel, mérföldkövek mutatják a megtett utat, de számotokra mindig az legyen a legfontosabb, hogy az Úr Jézus tanítványai lettetek és megismertétek az ő országának titkait.
A gyerekkor lezárásának egyik első mozzanata a zöld szalag kitűzése, mutatott rá Szűrös Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja, aki a továbbiakban arra figyelmeztetett, hogy igazából csak a teljes egészében elvégzett munka után édes a pihenés. Csak az ünnepel igazán, aki erre régóta készül. Így a végzősök előtt még igen sok az elvégzendő feladat.
Az idei, 2022-es esztendőt a Kárpátaljai Református Egyház a hálaadás éveként hirdette meg, kezdte köszöntőjét Zán Fábián Sándor püspök. Akkor, a múlt év végén, amikor ez a döntés megszületett, még senki sem tudta, hogy milyen megpróbáltatások várnak az elkövetkező időszakban ránk. Ezeknek most sem látjuk a végét, ám azóta már számtalanszor megtapasztalhattuk az Úr nagy kegyelmét: többnyire megfelelő gyereklétszámmal működnek iskoláink, pedagógusaink helyükön vannak, a szülők elszántak. Isten tehát megőrizte az ő népét, helye van a hálaadásnak.
Micik Julianna, a Kárpátaljai Református Egyház tanügyi tanácsosa tanmese keretében magyarázta el, milyen fontos a szorgalom, az arra irányuló igyekezet, hogy minél alaposabb tudással vértezzük fel magunkat.
A csüggedés helyett a hálaérzés kell, ami a szívünket most áthassa, fogalmazott a végzős diákokhoz írott levelében Kovács András, a líceum igazgatója, aki arra biztatta a fiatalokat, hogy találják meg majdani új közösségükben mihamarabb a helyüket, és ebben a régiben is gyűjtsenek minél több közösségi élményt, mivel azok meghatározók lehetnek a későbbi életük során. Ahol a szívetek, ott a kincsetek, emlékeztetett rá az igazgató, aki bejelentette, hogy a felvidéki református testvérek anyagi támogatásának köszönhetően a líceum négy kimagasló tanulmányi eredményt elért diákja részesül Gulácsy Lajos-díjban.
Ne hagyd, hogy legyőzzön a gonosz, a gonoszt te győzd le, hangzott a tizedikesek útravalója. Majd nagyon meghitt percek következtek: Szabó György osztályfőnök kitűzte tanítványai mellére a zöld szalagot.
Ne félj, csak higgy! Ha az Úr Isten velünk van, félelmeinkben, kérhetjük őt, hogy adjon erőt és bátorságot, biztatták egymást ünnepi műsoruk során a végzős diákok. Akik ezt követően költőink, íróink által korábban megfogalmazott szép és igaz gondolatokat mondtak el a barátságról, a családról, a testvéri szeretetről, a szülőföldhöz való ragaszkodásról, a szülői önfeláldozásról. A diákok ezt a szülői gondoskodást most egy-egy szál virággal köszönték meg. Ugyanúgy köszönetet mondtak a líceum tanárainak a türelemmel, odaadással és magas szakmai színvonalon végzett munkájukért. Ezzel is magyarázható, hogy a Nagyberegi Református Líceum végzőseinek 95 százaléka valamelyik egyetemen vagy főiskolán folytatja tanulmányait.
Tóth László zárszavában arra biztatott, hogy ebből a felemelő ünnepségből, az itt szerzett élményekből lehet és kell is erőt meríteni az elkövetkező, szorgos munkával, felkészüléssel teli hétköznapokhoz.