A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a diplomaátadó ünnepségek utolsó felvonását tartotta meg július 18-án. Idén mesterképzésben összesen 74 hallgató szerezte meg a végzettséget igazoló okiratát. Kitüntetéses diplomát 24 hallgató szerzett.
Az ünnepi esemény kezdetén Kokas Erzsébet, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola énekoktatója adta elő a „Hallottad-e hírét Bereg vármegyének” kezdetű népdalt, majd felcsendült nemzeti imádságunk, valamint a Rákóczi-főiskola himnusza.
„Az elmondottakra jó példa, hogy jelenleg mi vagyunk az egyetlen olyan felsőoktatási intézmény egész Ukrajnában, amely rendelkezik nemzetközi intézményi akkreditációval”
– mondta.
Eredményeink alapján észrevettek bennünket a hazai és nemzetközi egyetemi rangsorok is. Ukrajnában a felsőoktatási intézmények rangsorában a főiskola a 211. helyre került 2023-ban, miközben 2022-ben még 21 helyezéssel hátrébb álltunk. A «ТОП-200 Україна 2024» rangsorban is sikerült előrébb lépnünk: intézményünk idén a 155. helyen szerepel, a 2023-as pozícióhoz mérten 30 helyezést ugorva előre. A világ több mint 31 ezer felsőoktatási intézményét szamontartó Webometrics rangsorában a 2022-es helyünkhöz képest több mint 1 700 helyet léptünk előre 2023-ra.
Csernicskó István a nemzetközileg elismert tudományos sikerek mellett az intézményi sikerekről is szólt: intézményünk történetében az első diplomaátadó ünnepségre 2001. június 20-án került sor. Az első diplomát Ábrány Diána tanító szakos kolléga vehette át. Az első mester szintű okleveleket 2017-ben adhattuk át, az elsőt Bátyi András matematikus vehette át, a századikat Osztrovszka Marianna, a százegyediket pedig Osztrovszkij Olekszandr, akik házaspár, és intézményünk munkatársai. Példájuk nem egyedülálló, a főiskola eddigi története során mintegy kétszáz fiatal találta meg itt, a főiskolán a párját, azaz már száznál több házasság köttetett egykori hallgatóink között.
„A statisztikák, számok és adatok mögött emberek, arcok, sorsok rejtőznek. Sok-sok ember munkájának eredménye mindaz, amiről eddig szó esett. A kollégáknak köszönöm, hogy munkájukkal hozzájárultak a sikerekhez, a hallgatóknak, diákoknak pedig azt, hogy amikor minket választottak, megtiszteltek bennünket a bizalmukkal”
– zárta beszédét a rektor úr.
Ezt követően a Rákóczi-induló dallamai csendültek fel harmonikán, melyet Sipos Nikoletta, a Tulipán Tanoda oktatója és Halász Bertalan, a Rezeda Folkműhely oktatója adott elő.
„»Hass, alkoss, gyarapíts« – így hangzik a magyar nemzeti megújulás programja, amely Kölcsey Ferencben fogalmazódott meg. Sokszor idézzük ezt a mondatot, s talán ezért észre sem vesszük, mennyire időszerű, időtálló”
– kezdte köszöntőjét Nagy János Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető államtitkár.
Kifejtette, hogy hatni egymásra, alkotni egymással és gyarapítani egymást csak összefogással lehet, amelyet a magyar kormány mindig és minden körülmények között támogat. Szavai szerint, aki hatni, alkotni és gyarapítani akar, az a cselekvő hazaszeretet hírnöke, a jövő, a reménység embere. A jelent most a messze jövendővel kell összevetni, azzal a jövendővel, melynek egén sötét fellegek gyülekeznek.
„Nem tudhatjuk, hogy milyen is lesz ez a jövő, de ma azért vagyunk itt, mert hisszük, hogy lesz jövő itt, Kárpátalján. Önök között ülnek a magyar jövő pedagógusai, matematikusai, közgazdászai. Olyan szakemberek, akik hatni, alkotni és gyarapítani akarják, tudják és fogják Kárpátalját”
– tette hozzá.
Ezt követően Aljona Meljnicsuk Ébredés című dala hangzott el zongorán, melyet Bíró Ágnes, a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola növendéke és tanárnője, Barna Szvetlána adtak elő.
A végzős hallgatók nevében Mészár Katalin magyar nyelv és irodalom szakos, nappali tagozatos végzős hallgató mondott köszönetet a tanároknak és a szülőknek, s búcsúzott az alma matertől és a diáktársaktól.
Őt követte Tóth Alexandra, a Tulipán Tanoda növendéke, aki hegedűn bukovinai dallamokat adott elő, melyet harmonikán Sipos Nikoletta kísért. A felkészítő tanár Botos Boglárka volt.
Ezután a diákok fogadalomtétele következett, melyet Molnár Oxána ukrán nyelv és irdalom szakos, nappali tagozatos végzős hallgató olvasott elő.
Orosz Ildikó beszédét Viktor Frankl osztrák neurológus koncentrációs táborban megélt tapasztalataival kezdte: „Az utolsó emberi szabadság az a képesség, hogy az adott körülmények között magunk választhatjuk meg a hozzáállásunkat.”
„Rajtunk múlik, hogy amit átélünk, erősebbé vagy gyengébbé tesz-e. Hitünket növeli-e, vagy a félelmünket, jobb vagy keserűbb emberré leszünk-e miatta” –
zárta az idézetet, majd Placid atya túlélési tanácsait helyezte a jelenlévők szívére: „A szenvedést nem szabad dramatizálni, emellett az öröm szükséges a túléléshez, valamint nem vagyunk tökéletesek, de itt és most kell megmutatnunk, hogy különbek vagyunk, végezetül, akinek van hova kapaszkodnia, annak könnyebb.”
Őt követte tárogatón id. Csetneki Ferenc és ifj. Csetneki Ferenc, a Tulipán Tanoda oktatói, akik a Dona nobis pacem című dalt adták elő.
Az esemény végén a történelmi egyházak képviselői – Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, Molnár János, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöki helynöke, a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség plébánosa, Marosi István görögkatolikus pap – Isten áldását kérték a jelenlévők életére.
A rendezvény a Szózat eléneklésével zárult.
Kurmay Anita
