A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárai és diákjai idén, a háború árnyékában is Isten áldását kérve kezdték meg az újabb tanévüket. A beregszászi református templomba ezúttal Nagy Csaba művész tárogatójátékára vonultak be a történelmi zászlókat vivő kuruc viseletbe öltözött diákok, korabeli nemesi viseletbe öltözött lányok kíséretében. Cserniga Gyula lelkész igei köszöntésében Pál szavaival arra intett: „Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek”. A főiskola lelkületét tükrözi, hogy himnuszául Rákóczi imáját választotta, melynek eléneklésével vette kezdetét a tanévnyitó.
Háború van az országban, s bizony hiába mondjuk, hogy „messzi az”, a légiriadót jelző sziréna hangjára összeszorul a gyomrunk, és megrendítenek bennünket az ártatlan áldozatokról szóló hírek, kezdte beszédét Csernicskó István rektor. Aki hálát adott azért, hogy a háború borzalmai elkerültek bennünket, ám ahogy egész Ukrajna, úgy a főiskola élete is felbolydult február 24. után. A tantermek kiürültek, a kollégiumban menekültek szálltak meg, akikről lelkiismeretesen gondoskodtak, s az intézmény idei felvételi kerete terhére kvótát biztosított az ország háborús övezeteiből menekült fiatalok számára is.
A rektor a továbbiakban örömmel számolt be arról, hogy az elmúlt tanévben megszerzett nemzetközi akkreditáció mellett újabb szakindításokat engedélyeztettek, s idén rekordszámú jelentkezőt regisztráltak a felvételi irodában: 1500 felvételi kérelem érkezett a 26 meghirdetett képzési programra, s összesen 475 elsőéves iratkozott be az alap-, 117-en pedig a mesterképzésre. Az idei tanévet 1296 hallgató kezdte el. A háborús viszonyok ellenére a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola bizonyította, hogy él és élni akar, fogalmazott Csernicskó István, aki abbéli reményének adott hangot, hogy két koronavírusos tanév és egy háborús félév után végre „egy unalmasan kiszámítható” időszak következik, melynek során „nem a harc és küzdelem, hanem a békés szellemi építkezés dominál”.
Menczer Tamás, a külgazdasági és külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntő beszédében elsősorban a béke megteremtésének fontosságát hangsúlyozta, s elismeréssel szólt arról, hogy a „biztos kezek által irányított intézmény” a legnehezebb helyzetben is sikeresen vette az akadályokat, segített a menekülteken, s az itt tanuló diákok az országban dúló háború ellenére európai körülmények között tanulhatnak. Az intézmény fontos szerepet tölt be nem csupán a fiatalok képzésében, de a Rákóczi Főiskola a kárpátaljai magyarság oktatási-kulturális központjaként az itteniek megmaradásának fontos bástyája is, fogalmazott az államtitkár. Aki kiemelte: minden nemzet számára az anyanyelv a legtermészetesebb közeg nem csupán a kommunikáció, de a tanulás szempontjából is. Különösen igaz ez a kárpátaljai magyarságra, ahol ez „a nemzeti azonosságtudatot meghatározó szimbólum”, hivatkozott a főiskola rektorának egyik korábbi kijelentésére. Az államtitkár megerősítette: a magyar kormánynak továbbra is célja, hogy támogassa a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldön való boldogulását, kulturális, nyelvi értékeinek megőrzését. „Kárpátalja és a kárpátaljai magyarság mindig számíthat az anyaország támogatására, mert minden magyar felelős minden magyarért”, hangsúlyozta Menczel Tamás, aki kifejtette: Magyarország érdeke is az orosz-ukrán háború mielőbbi lezárása, egy stabil, fejlődő és békés Ukrajna megteremtése, amely jogbiztonságot nyújt minden állampolgárnak nemzetiségtől, etnikumtól és anyanyelvtől függetlenül.
,,Önök a főiskolát választva a bátrak közé tartoznak”, fordult az elsősök felé Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, aki tájékoztatta a tanévnyitó résztvevőit az aznap a főiskola és a nyíregyházi, miskolci, illetve debreceni egyetem vezetősége által aláírt szerződések által biztosított továbbtanulási lehetőségekről.
Oly korban élünk, amikor egyre nehezebb eligazodni az események sodrásában, megőrizni higgadtságunkat, emberként élni és embernek maradni, fogalmazott a főiskola elnöke, aki köszönetet mondott mindazoknak, akik a háború kitörése után segítséget nyújtottak az itt ideiglenesen otthonra lelt menekülteknek. Orosz Ildikó annak a meggyőződésének adott hangot, hogy nemcsak a háborúval lehet tönkretenni egy országot, hanem a tudás hiányával is. A Rákóczi Főiskola megalakulása óta a minőségi oktatást tűzte ki célul, mondta, s ez irányú munkánkat immáron elismerik országon belül és annak határain kívül is. Az önök feladata – fordult a diákok felé –, hogy az itt megszerzett tudásukat kamatoztatva felépítsék mindazt, amit a háború lerombolt.
A tanévnyitó ünnepségen Orosz Ildikó elnök és Csernicskó István rektor kézfogással avatta diákokká az elsősöket, akik Zán Fábián Balázs első évfolyamos hallgató vezetésével fogadalmat tettek arról, hogy hűek maradnak az intézmény szellemiségéhez és jó tanulmányi előmenetelükkel, aktív közösségi tevékenységükkel segítik a kárpátaljai magyarság megmaradását. A főiskola diákjainak, tanárainak életére, munkájára a történelmi egyházak jelenlévő képviselői kérték Isten áldását.
A tanévnyitó alkalmából idén is sor került a Rákóczi Főiskola által alapított díjak és elismerések átadására. A Rákóczi-díjat idén Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala egykori elnöke és Gulácsy Géza, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke kapta. A Tomcsányi Hűségdíjat Beregszászi Anikó, a Filológiai Tanszék vezetője és Lizák Katalin, az Angol Tanszéki Csoport irányítója vehette át Orosz Ildikótól és Csernicskó Istvántól. A Rákóczi Főiskola Kiváló Dolgozója címet idén Répásy Ildikó, a főiskola Apáczai Csere János könyvtárának munkatársa érdemelte ki.
A Rákóczi Főiskoláért emlékérmet Turjanica Jurijnak, a Filológia Tanszék nyugalmazott docensének ítélték.
Kovács Erzsébet
