Az ünnep közel – karácsonyi foglalkozás a Nagyberegi Tájházban

Az ünnep varázsa lengte be a Nagyberegi Tájház szobáit és foglalkoztató termét. Mézeskalács, naranccsal kevert mák és citrom illata fogadta az oda belépőket. A Pro Cultura Subcarpathica az ünnep közeledtével karácsonyi foglalkozást szervezett december 20-án, mely egyben a félév záró alkalma is volt. A programra 53 iskolás érkezett két csoportban Beregdédából és Beregszászból.

A délelőtti foglalkozás kántálással indult. A karácsonyi énekek közben meggyújtották az adventi koszorú harmadik gyertyáját is. Ezt követően Gál Adél, a tájház programfelelőse a mézeskalács történetéről mesélt az iskolásoknak. A gyerekek megtudhatták, hogy milyen régre nyúlik vissza a mézeslepény története, ahogy azt is, hogy mik azok a dúcok vagy ütőfák, melyek a kalácsok díszítésére, mintázására szolgáltak. Ezután következett az alkotómunka. Kötényt és nyújtófát ragadtak a kicsik és nagyok. Valaki gyúrta, mások nyújtották és formázták a tésztát. Kepics Andrea vezetésével sültek a kiformázott kalácsok. Akinek nem jutott nyújtódeszka, azok a díszítéshez szükséges cukormázat keverték Markó Veronika irányításával.

A foglalkozás közepette váratlan vendégek érkeztek. A sárosoroszi betlehemes csapat látogatott el a tájházba. Mihók Erika, a csoport felkészítője elmondta, hogy a fiatalok egy helyi római katolikus betlehemes játékot adtak elő. A szöveget egykor Bábel Helén görögkatolikus sárosoroszi lakostól gyűjtötték. A csoport a betlehemi lángot is elhozta a tájházba.

A betlehemesek távozása után a mézeskalács készítés tovább folytatódott.  A Beregszászból érkező tanulók egy része ukrán anyanyelvű volt. Ők első alkalommal látogattak el a tájházba, így a foglalkozás tárlatvezetéssel indult. Majd pedig kántálás következett magyar és ukrán nyelven. Az éneklés újból ünnepi hangulatot teremtett. Vidám hangulatban vette kezdetét az alkotómunka. Nagyobb korosztály lévén, a csoport ügyesen nyújtotta a tésztát és sütötték a kalácsokat. Szebbnél szebb mézeskalácsok készültek, többségük ízlésesen díszítve.

A foglalkozás végén kemencében sült diós, mákos és túrós kalácsot fogyasztottak teával.

Az advent elején kezdődő várakozás és az ahhoz kapcsolódó ünneplés lassan végéhez ér. A Pro Cultura Subcarapthica civil szervezet munkatársai igyekeztek minél többet tenni annak érdekében, hogy a karácsony varázsát közelebb hozzák a fiatalokhoz. Az Úr eljövetelét várva tartalmas programokkal töltötték meg a tájház tereit, megmutatva azt, hogy az együtt töltött idő milyen értékes. A szervezők szerették volna felhívni a figyelmet arra, hogy az ünnep nem csak a kötelező ajándékozásról szólhat. Az adventi koszorúk gyertyái, a hit, remény, öröm és szeretet sokkal fontosabb helyet kell, hogy elfoglaljanak mindenki szívében.

A Nagyberegi Tájház foglalkozását a Pro Cultura Subcarpathica szervezte a Bethlen Gábor Alapkezelő és a Csoóri Sándor Alap támogatásával, valamint a Hagyományok Háza Kárpátaljai Kirendeltségének szakmai partnerségével.