Kategória: Események

A hit és a remény gyertyáit követően lángra lobbant az öröm gyertyája is Beregszász főterén advent harmadik vasárnapján.

A Beregszászi Bethlen Gábor Líceum három év szünet után idén ismét meghirdette a Hit, Remény, Szeretet vers- és prózamondó versenyt a kárpátaljai oktatási intézményekben tanuló magyar diákok, valamint itt élő felnőttek számára. A megmérettetésre december 14-én került sor több mint 40 versenyző részvételével.

Advent második vasárnapján a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség és Beregszász Polgármesteri Hivatala szervezte a közös ünnepi gyertyagyújtást a város központjában.

1993. március 20-án a Beregszászi Járási Tanács nagytermében tartotta alapító közgyűlését a még abban az esztendőben, november 4-én hivatalosan is bejegyzett Keresztény Orvosok Kárpátaljai Egyesülete (KOKE).

Az egyház legfőbb küldetése az evangélium hirdetése, amire Isten embereket választott. Ő az, aki megbízott, s ő az, aki megbízatásunk teljesítését majd megítéli – hangzott el a Kárpátaljai Református Egyházkerület november 26-án megtartott ünnepi közgyűlésén, melyen ezúttal két fiatal lelkész – Kardos Ágnes és Fejes Sándor – felszentelésére került sor.

A hagyományokhoz híven idén is kezdeményezte a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a Közös Advent programot.

A magyarságához, ősi gyökereihez következetesen ragaszkodó Badaló népe ettől a naptól kezdve immáron nemzetünk két meghatározó egyénisége előtt tiszteleghet. Az egyik a lánglelkű költő, Petőfi Sándor, aki 1847 nyarán menyasszonyához igyekezve itt kelt át a Tiszán, a másik pedig nemzeti imánk megalkotója, Kölcsey Ferenc.

A TV21 Ungvár munkatársai Beregszász szíve címmel készítettek dokumentumfilmet a beregszászi nagyzsinagóga rekonstrukciós munkálatairól. A filmben betekintést kapunk az előkészületi tervek megvalósulásának és a kivitelezési, építészeti munkálatok tervezésének folyamataiba.

Az idősebb nemzedék tagjai közül bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy szüleik, nagyszüleik milyen óvatosan és mekkora pesszimizmussal kezelték a szovjet hatóságok nagy hírveréssel közreadott bejelentéseit, szóljon a kisebbségi sorba taszított kárpátaljai magyarság jogainak bővítéséről, a közellátás javításáról, vagy az üzletek előtti sorban állás megszüntetéséről. Minderre az idősebb családtagoknak jó okuk volt, hisz amikor 1944 őszén a front elvonul a vidékünkről, sokan érezhették úgy, hogy egy nyugalmasabb, békésebb időszak következik. Ehelyett a megszálló hatalom első meghatározó és az életünkre mindmáig kiható lépésként lágerekbe hurcolta és hosszú időn át embertelen körülmények között tartotta fogva Kárpátalja munkaképes korú magyar és német férfi lakosságának túlnyomó részét.