Négy tantárgy egyetlen napon, 240 perc vizsgaidő, húsz perc szünet, háborús körülmények, légiriadók, technikai kihívások, fordítási kérdések és egyre hangosabb vita arról, valóban igazságosan méri-e a diákok tudását a nemzeti multiteszt (NMT). Röviden így lehetne összefoglalni az utóbbi időben az érettségi körül kialakul helyzetet. Három kárpátaljai pedagógust kérdeztünk arról, hogyan teljesítettek a végzősök, mi okozta a legnagyobb nehézséget, és merre kellene továbbgondolni az ukrajnai érettségi-felvételi rendszert?
Simon Rita
Mint ismert, Ukrajnában az NMT fő vizsgaidőszaka május 20-tól június 25-ig tartott. A pótvizsgaidőszakot július 17. és 24. között tartják.
A hivatalos adatok szerint közel 350 ezren regisztráltak. A jelentkezők többsége, mintegy 329 ezer diák Ukrajnában írta meg a tesztet, több mint 18 ezren pedig külföldön vizsgáztak. A külföldön élő ukrán diákok számára 32 ország 54 városában szervezték meg az NMT-t.
Az idei teszt továbbra is négy tantárgyból állt: ukrán nyelvből, matematikából, Ukrajna történelméből és egy választható tárgyból. A vizsgázók összesen 240 percet kaptak, két 120 perces blokkra osztva. Az első blokkban az ukrán nyelv és a matematika, a másodikban Ukrajna történelme és a választott tantárgy következett, a két rész között húszperces szünettel. Ebben a szünetben a diákok ehettek, ihattak, kimehettek a mosdóba, de nem használhattak telefont, nem nézhettek jegyzetet, és nem hagyhatták el a vizsgaközpontot.
„Ez nem klasszikus érettségi”
A számítógépes vizsgázási rendszer mellett gyakran elhangzó érv, hogy háborús körülmények között ez a legbiztonságosabb és legjobban szervezhető forma. A tanárok tapasztalatai alapján azonban a kérdés ennél bonyolultabb.
Kaszó Irma, a Técsői Magyar Tannyelvű Református Líceum matematikatanára rögtön az elején fontos pontosítással kezdte: szerinte amit ma a köznyelvben érettséginek nevezünk, az valójában nem a hagyományos értelemben vett érettségi.
Mint mondja, a korábbi állami záróattesztáció (DPA) a Covid-időszakban szorult háttérbe, majd a háború óta az NMT vált a felsőoktatási felvételi egyik kulcselemévé. Szerinte a mostani vizsga inkább a magyarországi emelt szintű érettségihez hasonlítható: nem egyszerű iskolai lezárás, hanem belépő a továbbtanuláshoz.
Ez a különbség azért fontos, mert másként kell nézni a diákok teljesítményét is. Nem minden végzős készül felsőoktatásba, mégis sokan megírják az NMT-t, mert bizonytalanok, próbálkoznak, vagy későbbi lehetőségként tekintenek rá. Kaszó Irma intézményében például 12 diák jelentkezett a nemzeti multitesztre, közülük 10-en minden tantárgyból sikeresen teljesítettek. Ketten matematikából csúsztak el: négy pontot szereztek, miközben öt pontra lett volna szükségük a minimumhoz. A tanárnő szerint a 12 végzősből nagyjából hatan-heten készülnek ténylegesen felsőoktatásba.
Hasonlóan beszédesek a többi intézményi adatok is. Gerő Katalin, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum ukrán nyelv és irodalom tanára arról számolt be, hogy náluk ebben a tanévben 24 végzős volt, közülük 21-en vállalták az NMT-t, és 20-an sikeresen teljesítették a vizsgát. Kopasz Gyula, a Tiszapéterfalvai Magyar Tannyelvű Református Líceum történelemtanára elmondta, a 19 végzősük közül mind a 19-en részt vettek a nemzeti multiteszten, Ukrajna történelméből pedig valamennyien sikeresen vették az akadályt.
A tanári tapasztalatok szerint a felkészült, komolyan dolgozó diákok többsége képes teljesíteni az NMT-t, de a rendszer formátuma sokak szerint nem kedvez annak, hogy a tanulók valóban a legjobb tudásukat mutassák meg.
Kopasz Gyula szerint a több tantárgy egy napra sűrítése még a legjobb diákokat is megterheli. Úgy véli, jobb volt a korábbi rendszer, amikor a vizsgák külön napokon zajlottak. A történelem, az ukrán nyelv, a matematika és a választott tantárgy egymásutánja szerinte óriási figyelmi és lelki terhet ró a végzősökre.
Kaszó Irma még határozottabban fogalmazott. Matematikusként, ahogy mondta, röviden úgy látja: „ez így rossz, ahogy van”. Szerinte nehéz elképzelni, hogy egy diák egyetlen napon négy tantárgyból tudjon igazán kiegyensúlyozottan teljesíteni. Húsz perc szünet nem elég arra, hogy egy fiatal fejben átálljon például az ukrán nyelvi feladatokról matematikára, majd történelemre és egy választott tárgyra.
A háborús körülmények tovább erősítik ezt a feszültséget. Az országos híranyagok közül különösen nagy visszhangot váltott ki az az odesszai eset, amikor június 8-án a légiriadók miatt az egyik vizsgaközpontban 13 órán át tartott az NMT megírása. A beszámolók szerint a diákok ezalatt nem jutottak megfelelően vízhez és élelemhez. Dmitro Lubinec ombudsman ezt az esetet is példaként hozta fel, amikor a felvételi küszöb 150 pontról 130 pontra történő csökkentését kérte, illetve az NMT lebonyolításának újragondolását sürgette.
A minisztérium ugyanakkor nem támogatja a hirtelen szabálymódosítást. A tárca szerint a rendszernek kiszámíthatónak kell maradnia, a magasabb minimumkövetelmények pedig nem idén jelentek meg, hanem fokozatosan épültek be bizonyos szakoknál, például az orvosi, jogi, közigazgatási, nemzetközi kapcsolati és egyes gazdasági képzések esetében. Az emberi jogi biztos panaszára a minisztérium azt válaszolta, nyitottak a párbeszédre, és tisztában vannak a háborús körülményekkel, amelyek között a végzősök immár az ötödik évben teszik le az NMT-t. „Éppen ezért azok számára, akik objektív okokból nem tudták befejezni vagy teljesíteni a tesztet a fő vizsgaidőszakban, pótvizsgalehetőséget biztosítanak.”
Ukrán nyelv – a teszt sikerül, a beszéd akadozik
Gerő Katalin szerint az ukrán nyelvi blokk idén nem hozott nagy meglepetést. A feladatsor szerkezete és jellege nagyban hasonlított a tavalyihoz, így azok a diákok, akik rendszeresen készültek, nem érezték váratlannak a vizsgát.
A Sztojka-líceumban már tizedik osztálytól célirányosan készülnek az NMT-re. A tanárnő elmondása szerint minden témakörnél átveszik a korábbi tesztfeladatokat, rendszeresen írnak rövid, tízperces villámteszteket, és külön hangsúlyt fektetnek a párosítási feladatokra. Ezek stratégiai szempontból fontosak, mert jó teljesítésükkel sok pontot lehet szerezni.
A legnagyobb kihívás azonban továbbra is a szövegértés. A magyar anyanyelvű diákok számára egy ukrán nyelvű, összetett szöveg mélyebb összefüggéseinek megértése komoly koncentrációt és stabil nyelvi hátteret igényel. Gerő Katalin szerint itt mutatkozik meg a rendszer egyik legsúlyosabb problémája: a magyar anyanyelvű gyerekeknek lényegében anyanyelvi szintű tesztfeladatokat kell megoldaniuk ukránból.
Ez a felkészülést is torzítja. A tanárnő szerint a diákok gyakran nem az élő, kommunikációs nyelvet sajátítják el, hanem a teszt sikeres teljesítéséhez szükséges száraz nyelvtani szabályokat. Vagyis megtanulják, hogyan kell megoldani a feladatot, de ettől még nem feltétlenül lesz magabiztosabb a beszédkészségük.
Külön kérdés a fordítás. Az NMT több tantárgyból elérhető nemzetiségi nyelveken, köztük magyarul is. A fordított tesztet azok igényelhetik, akik nemzetiségi nyelven szerezték meg teljes általános középfokú végzettségüket. Gerő Katalin szerint vannak diákok, akik élnek ezzel a lehetőséggel, ám a hivatalos fordítások néha pontatlanok, hibákat tartalmaznak, és ezzel plusz nehézséget okoznak.
Az ukrán irodalom helyzete sem mellékes. A tanárnő szerint az irodalom az utóbbi években háttérbe szorult. Amikor a diákok szembesülnek azzal, mennyi művet kellene újraolvasniuk, értelmezniük és elemezniük, sokan inkább más választható tárgyat jelölnek meg, például földrajzot. Éppen ezért számított pozitív fejleménynek, hogy három év kihagyás után idén volt olyan diákjuk, aki bevállalta az irodalmat, és sikeresen teljesítette is.
Ukrajna története az őskortól…
Ukrajna történelme kötelező tárgyként stabilan része az NMT-nek. Kopasz Gyula szerint az idei történelemteszt valamivel könnyebb volt a tavalyinál, és aki becsületesen felkészült, annak teljesíthető volt. A történelemblokk azonban nem egyszerű bemagolásra épül. Konkrét évszámokat ritkábban kérdeznek, sokkal fontosabb a kronológiai sorrend, az összefüggések felismerése, a források és képi anyagok értelmezése. A tanár szerint a legnehezebb feladattípusok közé tartoznak a forrásrészletek, a karikatúrák, propagandaplakátok és történelmi ábrák. Ezeknél nemcsak a tudásanyag jelent kihívást, hanem a vizuális minőség is. „Az tesztekben előforduló képek olykor nehezen olvashatók, elmosódottak, különösen akkor, ha régi, akár száz évnél is idősebb plakátokról vagy karikatúrákról van szó. Ha a kérdés éppen a képen szereplő részletekre épül, ez könnyen megnehezítheti a megoldást” – mondta Kopasz Gyula.
A másik probléma a tankönyvi sokféleség. Kopasz Gyula arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajnában nincs egyetlen egységes történelemtankönyv, amelyből mindenki tanulna. A tantervi témakörök adottak, de az, hogy egy szerző mit és milyen részletességgel emel be egy fejezetbe, tankönyvenként eltérhet. Így előfordulhat, hogy a teszt összeállítói olyan forrásrészletre vagy megközelítésre építenek, amellyel egyes diákok a saját tankönyvükben nem találkoztak.
A felkészítés éppen ezért nem állhat meg a tankönyvnél. A tanárok korábbi évek feladatsorait, segédanyagokat, ukrán nyelvű forrásokat és saját fordításokat is használnak. A történelem esetében különösen fontos az ismétlés. „Az Ukrajna történelme vizsgán az anyag tavaly óta az őskortól napjainkig terjed. Bár a legnagyobb hangsúly továbbra is az első világháborútól napjainkig tartó időszakon, vagyis főként a 10–11. osztályos tananyagon van” – jegyezte meg a történelemtanár.
Matematika: kivenni vagy megtartani?
Az idei NMT egyik legvitatottabb kérdése a matematika kötelező jellege volt. A Legfelső Tanácsban bejegyzett alternatív törvényjavaslat szerint 2027-től a matematika választható tárggyá válhatna. A javaslat támogatói szerint a mostani rendszer aránytalanul nehéz azoknak, akik humán, művészeti, pedagógiai vagy más, kevésbé matematikaközpontú szakokra készülnek.
A kormány és az oktatási minisztérium egyelőre ellenzi az elképzelést. Álláspontjuk szerint a matematika az alapműveltség és a logikus gondolkodás mérésének fontos eszköze, ezért továbbra is indokolt a kötelező tárgyak között tartani.
Érdekes módon Kaszó Irma matematikatanár véleménye sem egyoldalú. Mint tanár, érti és részben támogatná, ha a matematika választhatóvá válna. Szerinte ez lehetőséget adna arra, hogy azok a diákok, akiknek valóban van affinitásuk a tantárgyhoz, mélyebben foglalkozhassanak vele, és ne kelljen az egész osztály tempójához igazodni.
Ugyanakkor hozzáteszi: ez nem biztos, hogy minden diáknak a javára válna. A matematika ugyanis nemcsak képletekről és számításokról szól, hanem logikus gondolkodásról. Aki ezt teljesen elkerüli, annak más tantárgyak, például a történelem vagy az idegen nyelvek rendszerező tanulása is nehezebb lehet.
A matematikatesztről szólva Kaszó Irma azt mondja: szerinte a matematika alapvetően teljesíthető, sőt bizonyos szempontból a „legkönnyebb” tárgy, ha a diákoknak megvannak az alapjaik. A gond ott kezdődik, ha az 5–9. osztályos tudás nem épült fel stabilan. Ebben az esetben a 10–11. osztályban már szinte lehetetlen behozni a lemaradást.
A legnehezebbnek az utolsó három feladatot tartja, amelyek már valóban a magasabb teljesítményt mérik, és arra szolgálnak, hogy megkülönböztessék azokat, akik 160–170 pont fölötti eredményre képesek. A többi feladat szerinte megoldható, de csak akkor, ha a tanuló nem az utolsó hónapokban próbálja bepótolni az éveken át hiányzó alapokat.
A tanárok egyik visszatérő kritikája, hogy a tesztformátum óhatatlanul teret ad a találgatásnak. Egyesek szerint ez már a ZNO idején is probléma volt, az NMT-ben pedig még inkább előtérbe kerülhet. Előfordulhat, hogy egy erősebb diák túlgondol egy kérdést és rosszabb eredményt ér el, míg egy gyengébb tanuló szerencsésen tippel. Ez nem jelenti azt, hogy az NMT ne lenne teljesíthető. A három megszólaltatott tanár véleménye alapján a kárpátaljai magyar diákok jelentős része sikerrel vette az akadályokat. A komolyan felkészülők, a rendszeresen gyakorlók és a stabil alappal rendelkezők jó eséllyel teljesítenek. A kérdés inkább az, hogy a jelenlegi forma mennyire képes igazságosan különbséget tenni tudás, stressztűrés, technikai alkalmazkodás és szerencse között.
