2025. március 12-én a nemzeti kisebbségek szervezeteinek részvételével Kijevben került sor „A nemzeti kisebbségek védelmének megerősítése” című kibővített fórumra (dialógusra), amelynek fő célja, hogy a nemzeti közösségekkel folytatott intézményes párbeszéd számára olyan állandó platformot hozzon létre, ahol az emberi jogok és az európai integráció területén felmerülő sürgető kérdéseket vitathatnak meg. Az eseményen részt vettek Ukrajna nemzeti kisebbségeinek képviselői, magas rangú állami tisztviselők, az Európai Bizottság, az ukrán kormány, a parlament és a diplomáciai testületek képviselői.
A résztvevőknek lehetőségük nyílt arra, hogy megosszák nézeteiket, ötleteket javasoljanak és válaszokat kapjanak a nemzeti kisebbségeket érintő kulcsfontosságú kérdésekre.
Köszöntőjében Viktor Jelenkij, az Etnopolitikai és Vallásszabadság Kérdéseivel Foglalkozó Állami Szolgálat (DESS) vezetője vezetője kifejtette, hogy a nemzeti kisebbségekkel folytatott párbeszéd folyamatos, nem csak egyes rendezvények keretében zajlik. Hangsúlyozta, hogy egy nemzetet nem csak a közös terület vagy nyelv határozza meg, hanem mindenekelőtt az összetartozás iránti vágy. „Ez mind a nemzeti közösségekre, mind pedig általában az ukránokra vonatkozik. Ukrajna mindenki otthona, aki osztozik a közös értékekben” – hangsúlyozta Viktor Jelenkij.
Olyan történelmi személyiségeket idézett fel, mint Andrej Szeptickij metropolita, Petro Mohila, Stanislav Orikhovszkij, Olekszandr Ypsilanti – „különböző etnikai hátterű emberek, akik hozzájárultak a mai Ukrajna kialakulásához”.
Mint az Etnopolitikai és Vallásszabadság Kérdéseivel Foglalkozó Állami Szolgálat vezetője kifejtette, az elmúlt időszakban 16 olyan törvény, illetve kormányhatározat, rendelet került elfogadásra, amelyek a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére irányulnak. Megjegyezte: az Etnopolitikai és Vallásszabadság Kérdéseivel Foglalkozó Állami Szolgálat mellett működő Nemzeti Közösségek Civil Szervezeteinek Tanácsa alig egyéves működése során igen aktív munkát fejtett ki, amely során a legmagasabb szintre emelte a nemzeti kisebbségek (közösségek) kapcsolatrendszerét a végrehajtó hatalom különböző szerveivel.
Halvard Gorseth, az Európa Tanács diszkrimináció elleni küzdelemmel foglalkozó főosztályának vezetője megköszönte a DESS-nek, hogy nyílt párbeszédet kezdeményezett a nemzeti kisebbségekkel, és hangsúlyozta az alulról felfelé irányuló kommunikáció fontosságát, amikor minden érdekelt fél részt vesz a politikai döntéshozatalban, valamint kiemelte az emberi jogok védelmének kulcsfontosságú szempontjait: a diszkrimináció megelőzését, a gyűlöletbeszéd elleni küzdelmet és az oktatási kampányok kiterjesztését.
Asier Santilan Luzurianga, az Európai Unió ukrajnai küldöttségének európai integrációért, kormányzásért és jogállamiságért, valamint a civil társadalomért felelős részlegének vezetője megjegyezte, hogy az ilyen párbeszédek fontos lépést jelentenek az ukrán jogszabályok uniós normákkal való harmonizációja felé. Hangsúlyozta, hogy a civil társadalomnak, a kormánynak és a parlamentnek együtt kell működnie annak érdekében, hogy minden kötelezettségvállalás teljesüljön, és Ukrajna az európai közösség teljes jogú tagjává váljon.
Oleh Nyemcsinov, a Miniszteri Kabinet minisztere hangsúlyozta, hogy etnikai hovatartozástól függetlenül minden állampolgár egységes a szabadság iránti vágyában, és elutasítja az „orosz világ” ráerőltetett fogalmait. Ukrajna jelentős előrelépést tett a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó európai normák biztosítása terén, és ez a munka folytatódni fog.
Olekszandr Ilkov, az európai és euroatlanti integrációt koordináló kormányhivatal főigazgatója megjegyezte, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak védelme Ukrajna európai integrációjának szerves részét képezi. Emlékeztetett arra, hogy 2022-2024-ben számos fontos törvényt fogadtak el, amelyek a kormány és a civil társadalom közös munkáját igazolják. „A DESS kulcsszerepet játszik a nemzeti kisebbségekről szóló cselekvési terv kidolgozásában, és a terv végrehajtásának valódi eszközzé kell válnia a helyzet javítására, nem pedig csak egy jelentéssé az európai partnerek számára” – mondta Ilkov. Bejelentette továbbá az előző nap benyújtott 13 072. számú új törvénytervezetet is, amely a kisebbségi nyelvek oktatási folyamatban való használatára vonatkozó jogszabályok módosításáról rendelkezik. A dokumentum két kulcsfontosságú részt tartalmaz: az ukrán nyelvű környezet bevezetését az iskolákban, valamint a nemzeti kisebbségek javaslatainak figyelembevételét az anyanyelvük oktatási folyamatban való használatának lehetőségével kapcsolatban.
A rendezvény részeként Igor Lossovszkij, a Etnopolitikai és Vallásszabadság Kérdéseivel Foglalkozó Állami Szolgálat vezetője bemutatta a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó cselekvési tervet, amelyet a DESS az Európa Tanács támogatásával dolgozott ki. A dokumentum a közélet minden területére kiterjed, beleértve az oktatást, a kultúrát, az emberi jogokat, és különös figyelmet fordít a roma közösségre. Ihor Lossovsky hangsúlyozta, hogy a cselekvési tervnek a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítását szolgáló hatékony mechanizmussá kell válnia, nem csupán deklaratív dokumentumnak.
Részletesen beszélt a DESS tevékenységéről és a nemzeti kisebbségekkel (közösségekkel) folytatott párbeszéd elmélyítését célzó 2025-re vonatkozó tervekről is.
Különös hangsúlyt kapott a nemzeti közösségek oktatáshoz való jogának biztosításáról szóló panelbeszélgetés. Ez volt az egyik legdinamikusabb vita, mivel az anyanyelvi oktatás, a tanárképzés, a tankönyvellátás, a líceumok és a szakképző intézmények reformjának kérdései minden nemzeti közösséget érintenek. A panelbeszélgetésen a magyar és a román nemzeti közösségek képviselői – Zubánics László és Aurica Bozescu vettek részt.
A párbeszédre az Európai Unió és az Európa Tanács „A diszkriminációellenes és nemzeti kisebbségi jogokra vonatkozó európai normák ukrajnai végrehajtásának támogatása” című közös projektje keretében került sor, az ombudsmani hivatallal és az „Ukrajna Nemzeti Közösségek Tanácsa” civil szervezettel együttműködésben.
