A Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozata által szervezett „Befogadó oktatási környezet” tudományos-módszertani rendezvénysorozat második állomásán 19 alsó tagozatos pedagógus vett részt Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláiból.
Gabóda Béla, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozatának vezetője a résztvevőket köszöntő beszédében kiemelte: a mesék révén a gyerekek – miközben könnyebben azonosulnak azok szereplőivel – jobban megértik saját érzelmeiket, reakcióikat. A meséken keresztül a gyermekek érvényes tudás birtokába juthatnak azzal kapcsolatban, hogy például miként működik a világ, milyen életfeladatai is lehetnek az embereknek; hogyan tehet szert segítőkre a problémák megoldásához; mi a dolgunk és teendőnk a bennünket veszélyeztető gonosz erőkkel, illetve hogyan lehet elgondolni, megtenni valamit, amiről környezetünkben mindenki azt állítja, hogy lehetetlen. A meseterápia hozzájárul az önbizalom és önbecsülés erősítéséhez is, mivel a mesékben a hősök gyakran küzdenek nehézségekkel és akadályokkal, de végül sikerül legyőzniük azokat.
A szemináriumi munka bevezető előadását Hutterer Éva, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adjunktusa tartotta meg „A mese műfaji meghatározása, szerepe az elemi iskolai oktatásban” címmel. Az előadó rámutatott arra, hogy a mese jellemzője a karakterábrázolásban és történetvezetésben is meglehetősen egyszerű. Hiányzik belőlük a mélység, a karakterek főleg embertípusokat és hozzájuk csatolható kliséket képviselnek. A mesékben többnyire könnyen meghatározható, ki a jó és rossz. A mese az irodalom egyik ősi prózai műfaja. A népmeséket a legrégibb költészet a népköltészet őrizte meg, korábban szájhagyomány, később feljegyzés útján. A népmesék szorosan kapcsolódnak az őket alkotó társadalomhoz, az adott világképhez, hiedelemvilághoz. A mesemondók pedig általában a paraszti réteghez tartoztak. A népmese nemcsak szórakoztat, hanem bizonyos magatartásformákat, a problémás helyzetekre pedig megoldásokat kínál. A gyermekek nevelésében ezért is volt fontos szerepe.
A bevezető előadás után a résztvevők érdekes előadásokat hallgathattak meg a meseterápiával kapcsolatban. Előbb Illés Éva, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozatának módszerésze „Mi fán terem a meseterápia?” című előadásában bemutatta, hogyan lehet alkalmazni a meseterápiát a különleges bánásmódot igénylő alsó tagozatos gyermekeknél. Az alkotó-fejlesztő meseterápiában a hangsúly a személyiségfejlesztésen, a mindennapi életminőség javításán, a közösségi élmény megteremtésén és a cselekvőkészség aktivizálásán van. A folyamatban résztvevőket arra ösztönözzük, hogy az előttünk álló nehézségek, hiányok áthidalása, kiküszöbölése, kijavítása adaptív megküzdéssel megvalósítható.
Csopák Éva, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adjunktusa előadásában rávilágított a közösségi meseélmény történelmi gyökereire, a népmese szerepére az egykori társas szabályrendszerek átadásában, és bemutatta a Boldizsár Ildikó által kifejlesztett Metamorphoses Meseterápiás Módszert. Mely rámutat, hogyan lehet az archaikus mesék segítségével elvezetni a gyermeket a felismerésig, hogy képes legyen megvalósítani mindazokat, amire vágyik, amit személy szerint kívánatosnak tart, illetve működővé tenni maga körül mindazt, ami nem működik valamilyen oknál fogva, de szeretné annak változását. Az előadó aláhúzta, hogy a mese az egységes világkép részeként az egyetemes szellemi tanítások áthagyományozásának egyik eszköze lehet, amely a rend elvesztéséről és megtalálásáról szól, fontos és nélkülözhetetlen információkat közöl a bennünket körülvevő világról.
A szemináriumzáró részben a résztvevő pedagógusok gyakorlati foglalkozáson vehettek részt Szenykó Anetta (alsó-tagozatos tanító, Jánosi Líceum) vehettek részt. A foglalkozás Max Lucando Értékes vagy című története köré épült. Lucando talán legszebb és legismertebb meséjében az apró, fából készült emberkék, a foltmanók nap mint nap ugyanazt teszik: arany csillagokat vagy szürke pontokat ragasztgatnak egymásra. A csinosak és jóvágásúak – azaz, akik simára csiszoltak és szépen festenek – csillagot kapnak. De akik kevesebbre képesek vagy ütött-kopottak, csak szürke pontokra számíthatnak. Pancsinelló is ilyen volt. Éli, a fafaragómester segítségével Pancsinelló felismeri, hogy milyen értékes – függetlenül attól, hogy a többi foltmanó mit gondol róla.
A mese meghallgatása után minden pedagógusnak lehetősége volt egy-egy mondatban összefoglalnia, hogy miért tartja magát értékesnek, majd papír-szívpárok segítségével párokat alkotva, társuknak mondták el, hogy szerintük miért értékes a másik. A foglalkozás második részében képkollázst készítettek és végül minden résztvevő egy-egy útravaló idézetet kapva zárta a gyakorlati foglalkozást.
Bátrabb vagy, mint hiszed,merősebb vagy, mint sejted, és okosabb, mint véled. (Micimackó)
Gabóda Béla
