UKRAJNA TÖRVÉNYE az ukrajnai nemzeti kisebbségekről (közösségekről)

(Tervezet)

 

Ukrajna Törvénye

az ukrajnai nemzeti kisebbségekről (közösségekről)

 

Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa,

 

az ukrán nép –  Ukrajna valamennyi nemzetiségű állampolgárai – demokratikus, szociális jogállam felépítésére irányuló érdekeiből kiindulva,

Ukrajna Alkotmánya, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének, a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának, az Ukrán Legfelsőbb Tanács által jóváhagyott, a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak biztosításáról szóló egyéb nemzetközi szerződéseknek az irányelvei alapján;

abból a megfontolásból, hogy megfelelő feltételek jöjjenek létre a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak biztosításához és védelméhez, nyelvi, kulturális, etnikai és vallási identitásuk megőrzéséhez és fejlesztéséhez,

tiszteletben tartva a kulturális sokszínűséget és ösztönözve a kultúrák közötti párbeszédet az Ukrajna területén élő valamennyi személy kölcsönös megértésének, kölcsönös tiszteletének és együttműködésének fejlesztése érdekében, függetlenül etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási hovatartozásuktól,

elismerve a multikulturalizmust az ukrán társadalom értékeként, amely védelemre és megőrzésre szorul,

biztosítva az ukrán állampolgárok egyenlőségét, azok nemzetiségétől függetlenül,

elfogadja a jelen Törvényt az ukrán társadalom konszolidálása és a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó polgárok jogainak garantálása, az etnokulturális érdekeik és szükségleteik kielégítéséhez szükséges feltételek megteremtése érdekében.

 

  1. szakasz

Általános rész

 

  1. cikk. A nemzeti kisebbség (közösség) fogalma
  2. Nemzeti kisebbség (nemzeti közösség) – ukrán állampolgárok külön csoportja, akik nem ukrán nemzetiségűek és hagyományosan Ukrajna területén élnek, akiket közös etnikai, kulturális, vallási és nyelvi jellemzők egyesítenek, és akik nyelvi, kulturális, vallási identitásuk megőrzésére és fejlesztésére törekszenek.
  3. Az ukrajnai nemzeti kisebbségek (közösségek) az ukrán társadalom elválaszthatatlan, integrált és szerves részét képezik, melyek gazdagítják és megerősítik azt.

 

  1. cikk. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak védelméről szóló jogszabályok, valamint az ukrajnai nemzeti közösségekkel kapcsolatos állampolitika jogalapjai
  2. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak megvalósításával kapcsolatos kérdéseket Ukrajna Alkotmánya, a jelen Törvény, a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogaival és szabadságaival kapcsolatos egyéb törvények, továbbá Ukrajna hatályos nemzetközi szerződései szabályozzák, amelyek kötelező jellegét az Ukrán Legfelsőbb Tanács jóváhagyta.
  3. Amennyiben Ukrajna nemzetközi szerződése, amelynek kötelező jellegét Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa jóváhagyta, a jelen Törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat állapít meg, akkor a nemzetközi szerződés szabályait kell alkalmazni.

 

  1. cikk. Garanciák az ukrajnai nemzeti kisebbségek (közösségek) jogainak megvalósítása és/vagy érvényesítése terén
  2. Az állam biztosítja Ukrajna nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárainak (a továbbiakban: nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek) a jelen törvény 5. cikkében meghatározott jogokat.
  3. Az integrációs politika állami végrehajtása magában foglalja a nemzeti közösségekhez tartozó személyek akaratuk ellenére történő asszimilációjának politikájától és gyakorlatától való tartózkodást, valamint ezen személyek védelmét az ilyen asszimilációt célzó cselekményektől.
  4. Az állam a nemzeti közösségekhez tartozó személyek számára törvényben meghatározott módon biztosítja jogaik, szabadságaik és törvény által védett érdekeik védelmét.

 

  1. cikk. A diszkrimináció tilalma
  2. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek a törvény előtt egyenlőek és egyenlő jogi védelemre jogosultak.
  3. Tilos a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek közvetlen vagy közvetett megkülönböztetése. Nem minősül diszkriminációnak azok a cselekmények, amelyeknek legitim, objektíven indokolt célja van, és a nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személyek jogai és szabadságai gyakorlási lehetőségeiben fennálló jogi vagy ténybeli egyenlőtlenségek megszüntetésére irányulnak.

 

  1. szakasz

A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogai és szabadságai

 

  1. cikk. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogai és szabadságai
  2. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó ukrán állampolgárok számára etnikai származásuktól függetlenül garantáltak az Ukrajna Alkotmányában rögzített egyenlő polgári, politikai, szociális, gazdasági és kulturális jogok és szabadságok.
  3. Az állam garantálja Ukrajna valamennyi nemzeti kisebbségéhez (közösséghez) tartozó állampolgárának a jogokat:

1) az önazonosság kifejezésére;

2) az egyesülésre és a békés gyülekezési szabadságra;

3) a nézetek és meggyőződések, a gondolkodás, a beszéd, a lelkiismeret és a vallás kifejezésének szabadságára;

4) a politikai, gazdasági és társadalmi életben való részvételre;

5) a nemzeti kisebbség (közösség) nyelvének használatára;

6) az oktatásra, különösképpen a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvén;

7) a nemzeti kisebbség (közösség) kulturális identitásának megőrzése.

  1. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jelen cikk 2. részében meghatározott jogainak felsorolása nem kimerítő. Az ilyen személyeket Ukrajna törvényei más jogokkal és szabadságokkal is felruházhatják.
  2. A nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személy Ukrajna területén egyénileg, illetve más, a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek közösen is gyakorolhatja a jelen törvény által biztosított jogokat és élvezheti a szabadságjogokat.
  3. A nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személy köteles betartani Ukrajna Alkotmányát és törvényeit, megvédeni állami szuverenitását és területi integritását, tiszteletben tartani az ukrán nyelvet, az ukrán nemzet kultúráját, hagyományait, szokásait és vallási identitását, valamint elősegíti a nemzeti kisebbség (közösség) integrációját az ukrán társadalomba.
  4. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak érvényesítése és/vagy védelme a nemzetbiztonság, az ország területi épsége és a közrend biztosítása, a zavargások vagy bűncselekmények megelőzése, a közegészségügy, az egyének jogainak és szabadságainak védelme érdekében a jogszabályoknak megfelelően korlátozható, amennyiben ilyen korlátozásra egy demokratikus társadalomban szükség mutatkozik. A jogok és szabadságjogok védelme és/vagy gyakorlása során tilos népszerűsíteni vagy a propagálni Ukrajnában a terrorista (agresszor) állam és szervei, az orosz náci totalitárius rezsim, az orosz náci totalitárius rezsim katonai inváziójának jelképeit, a terrorista (agresszor) állam hatóságairól és cselekedeteiről pozitív imázst kialakítani, ami igazolja vagy elismeri az Orosz Föderáció, mint terrorista állam jogos fegyveres agresszióját Ukrajna ellen.

 

  1. cikk. Az önazonossághoz való jog
  2. Ukrajna minden állampolgárának, aki valamely nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozik, joga van szabadon eldönteni, hogy egy kisebbséghez (közösséghez), vagy több nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozónak kell tekinteni, s az ebből fakadó döntése, vagy a jogok gyakorlása nem lehet az illető kárára. Senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy egy nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozónak nyilvánítsa magát. Amennyiben valakinek igénye merül fel a nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személyek számára biztosított jogok gyakorlására, akkor elegendő kifejezni e jogok gyakorlásának szándékát.
  3. Ukrajna állampolgárainak bármilyen formában történő kényszerítése hovatartozásuk elismerése, illetve nemzeti kisebbségekhez (közösséghez) való tartozásuk megtagadása vagy megváltoztatása céljából tilos.
  4. Ukrajna minden állampolgárának joga van családnevéhez, utónevéhez és apai nevéhez, figyelembe véve annak a nemzeti kisebbségnek (közösségnek) a szokásait, amelyhez az illető tartozik. Azoknak a polgároknak, amelyek nemzeti hagyományaiban nem szokás az apai név feltüntetése, jogukban áll a személyazonosságot, az ukrán állampolgárságot vagy a személy különleges státuszát igazoló okiratokban csak a családi nevet és az utónevet, az anyakönyvi kivonatban pedig az apa és az anya nevét feltüntetni.

 

  1. cikk. Az egyesülési és a békés gyülekezés szabadság
  2. Mindenkinek joga van nemzeti közösségi egyesületek létrehozására és az azokban való részvételre a nemzeti közösségek érdekeinek kifejezése, védelme és előmozdítása érdekében, az ukrán társadalomba való teljes integrációjuk biztosításával.
  3. A nemzeti közösséghez tartozó személy részvétele vagy részvételének hiánya egy nemzeti közösség nyilvános társulásában nem szolgálhat a jogainak korlátozása alapjául.

 

  1. cikk. A nézetek, vélemények, világnézet és vallás kifejezésének szabadsága
  2. Minden nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó embernek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, valamint a gondolkodás, a világnézet és a vallás szabadságához. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyeknek joguk van szabadon információt gyűjteni, tárolni, felhasználni és terjeszteni nemzeti kisebbségük (közösségük) nyelvén szóban, írásban vagy egyéb módon – választásuk szerint.
  3. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személynek lehetősége van bármilyen vallás gyakorlására, de egyetlen vallást sem gyakorolhatnak, egyéni vagy kollektív vallási kultuszt és rituális szertartást vallási tevékenységet folytathat, vallási szervezetet hozhat létre a jogszabályban meghatározott eljárás szerint.

 

  1. cikk. Részvétel a politikai, gazdasági és szociális életben

A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyeknek joguk van választani és jelöltként indulni az államhatalmi képviselőtestületekbe vagy a helyi önkormányzati szervekbe való választásokon, továbbá joguk van az egyenlő részvételhez az állam gazdasági, társadalmi és kulturális életében, többek között azokat a kérdéseket illetően, amelyek azon közösség kultúrájának, hagyományainak és identitásának megőrzésével és népszerűsítésével kapcsolatosak, amelyhez ők tartoznak.

 

  1. cikk. A nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvhasználati joga
  2. Minden nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személynek joga van a közössége nyelvének szabad és akadálytalan használatához, privát és nyilvános használatban, szóban és írásban, az ukrán jogszabályokba nem ütköző formában.
  3. A nemzeti kisebbségek (közösségek) képviselőinek nyilvános rendezvényei (gyűlések, konferenciák, tüntetések, kiállítások, tanfolyamok, szemináriumok, képzések, megbeszélések, fórumok, egyéb rendezvények) az adott nemzeti kisebbség (közösségek) nyelvein folytathatók.
  4. A nemzeti kisebbségek (közösségek) civil egyesületei által szervezett vagy társszervezett kulturális, művészeti, szórakoztató és látványossági rendezvényeket a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvén lehet lebonyolítani. Az ilyen rendezvények kíséretét (konferansz) a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvein lehet biztosítani. A rendezvény közönségének kérésére a szervező gondoskodik az államnyelvre való szinkrontolmácsolásról, szinkronizálásról vagy más fordításról. A kulturális, művészeti és szórakoztató rendezvényekkel kapcsolatos hirdetmények, plakátok, egyéb tájékoztató anyagok a szervezők döntése alapján a nemzeti kisebbség (közösség) nyelvén sokszorosíthatók, figyelembe véve Ukrajna „Az ukrán, mint államnyelv alkalmazásának biztosításáról” című törvénye 23. §. harmadik és ötödik részében foglalt követelményeket.
  5. A tömegtájékoztatási eszközökben (médiában) a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvei a törvénynek megfelelően használhatók. A nemzeti kisebbségeknek joguk van a törvénynek megfelelően létrehozni saját tömegtájékoztatási eszközöket létrehozni.
  6. A nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvén az állami és/vagy helyi költségvetés terhére megjelent kiadványokra nem vonatkozik „Az ukrán, mint államnyelv alkalmazásának biztosításáról” című törvény 26. cikke első részének első bekezdésében előírt követelmény. A nemzeti kisebbségek (közösségek) jogainak érvényesítésére létrehozott szakosodott könyvesboltokra nem vonatkoznak „Az ukrán, mint államnyelv alkalmazásának biztosításáról” című törvény 26. cikke második részének első bekezdésében foglalt követelmények.
  7. A nemzeti kisebbségekhez (közösséghez) tartozó személy kérésére a nemzeti kisebbség (közösség) nyelve felhasználható sürgősségi segítségnyújtáshoz, amennyiben ez elfogadható a segítséget nyújtó személyek számára.
  8. A helyi önkormányzati szervek, kommunális vállalkozások államnyelven megfogalmazott hivatalos cégtáblái, feliratai az adott területi közösségen belül az érintett helyi önkormányzati szervek határozata alapján a nemzeti közösségek nyelvein is alkalmazhatóak jobb oldalon, vagy alul.
  9. Az általános jellegű tájékoztatás (hirdetmények, különösen azok, amelyek szerződéskötésre vonatkozó nyilvános ajánlatot tartalmaznak, táblák, útmutatók, üzenetek, feliratok és egyéb nyilvánosan közzétett szöveges, vizuális és hanginformációk, amelyeket árukkal, munkálatokkal, szolgáltatásokkal, bizonyos gazdasági egységekkel, tisztviselőkkel, a vállalkozások vagy a hatóságok tisztviselőivel, helyi önkormányzatok tisztviselőivel kapcsolatos korlátlan tájékoztatásra használnak vagy használhatnak) az államnyelv mellett a nemzeti kisebbség (közösség) nyelvén is megjelenhet az érintett területi közösségen belül.
  10. Azokon a településeken, ahol hagyományosan a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek élnek, vagy ahol a lakosság jelentős részét alkotják, megengedett az állami nyelven készült és a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvén megjelentetett választási anyagok terjesztése.
  11. A nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának sajátosságainak megfelelően, különösen, de nem kizárólag, bármilyen topográfiai adatszolgáltatás, a hatóságokkal való kommunikáció, ideértve a sürgősségi segítségnyújtást is, azokon a területeken, ahol hagyományosan nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek élnek, vagy ahol a lakosság jelentős részét alkotják, az ilyen személyek kérésére, és ha az ilyen kérés valós igényeket elégít ki, az Ukrajna Miniszteri Kabinetje által jóváhagyott módszertan alapján történik – amely a Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezmény főbb rendelkezésein alapul.
  12. cikk. Az oktatáshoz való jog
  13. A nemzeti kisebbségek (közösségek) oktatáshoz való jogának megvalósítása menetét „Az oktatásról” szóló Ukrán Törvény és ezen a területen meghozott egyéb törvények határozzák meg.
  14. Az állam biztosítja a pedagógiai és tudományos-pedagógiai dolgozók képzését és továbbképzését a nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelveiből.
  15. A magánszemélyek és/vagy jogi személyek költségén létrehozott, teljes középfokú oktatást nyújtó magánoktatási intézmények, különös tekintettel a nemzeti kulturális szervezetek és a nemzeti kisebbségek (közösségek) képviselői által alapított magánoktatási intézmények jogosultak az oktatási folyamat nyelvének szabad megválasztására. Kivétel képeznek a közpénzből részesülő oktatási intézmények. Az intézmények a maguk részéről kötelesek gondoskodni arról, hogy a tanulók az állami normáknak megfelelően elsajátítsák az államnyelvet.

 

  1. cikk. A nemzeti kisebbségek (közösségek) kulturális identitásának megőrzése
  2. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogosultak:

1) megőrizni és fejleszteni nyelvi, kulturális és vallási identitásukat, felhasználni kulturális örökségük vívmányait, megőrizni és gyarapítani kulturális örökségüket.

2) A nemzeti közösségekhez tartozó személyeknek joguk van a kulturális identitásuk népszerűsítésével kapcsolatos események megünneplésére.

  1. Az állam támogatja és elősegíti:

1) a nemzeti kisebbségek (közösségek) történelmi emlékhelyeinek azonosítását és rendezését, biztosítja az ukrajnai nemzeti közösségek szellemi örökségének védelmét. A nemzeti kisebbségek (közösségek) Ukrajna területén található történeti, kulturális és vallási emlékei az ukrán nemzeti kultúra részét képezik.

2) a nemzeti kisebbségek (közösségek) kulturális és művészeti rendezvényeinek megtartását, és támogatja azok amatőr művészeti csoportjait.

 

III. szakasz

Az ukrajnai nemzeti közösségekhez tartozó személyek jogainak és szabadságainak megvalósításával kapcsolatos állami politika

 

  1. cikk. Az ukrajnai nemzeti kisebbségekkel (közösségekkel) kapcsolatos állami politika
  2. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyekkel kapcsolatos állami politika célja:

a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak megvalósításával kapcsolatos állami politika a következő elveken alapul:

1) a nemzeti kisebbségek (közösségek) etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása fejlesztésének elősegítése;

2) a nemzeti kisebbségek (közösségek) az ukrán társadalomba való integrációja az emberi és állampolgári jogok és szabadságok elismerése mentén;

3) az interetnikus tolerancia és kölcsönös tisztelet légkörének megteremtése az ukrán társadalomban;

4) a nemzeti egység megerősítése és az ukrán társadalom multikulturalizmusának biztosítása.

  1. A nemzeti kisebbségek (közösségek) életében az állami politika a következő elvek mentén valósul meg:

1) a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak védelme, mint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmének szerves része;

2) a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyekkel szembeni diszkrimináció megelőzése;

3) a nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személy nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozásának szabad megválasztásához és visszaállításához, az önazonossághoz és identitásának kifejezéséhez való jogának elismerése;

4) a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogaik és érdekeik szabad gyakorlásának biztosítása etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzése és fejlesztése érdekében;

5) a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek inkluzív bevonása, ideértve közéleti egyesületeiken keresztül történő bevonást is, a nemzeti kisebbségekkel (közösségekkel) kapcsolatos állami politika kialakításába és végrehajtásába minden szinten;

6) a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek integrációja az ukrán társadalomba az emberi és állampolgári jogok és szabadságok elismerése alapján;

7) a nemzeti kisebbségek (közösségek) erőszakos asszimilációjának megelőzése;

8) az idegengyűlölet megnyilvánulásainak, faji, etnikai, vallási ellenségeskedés szításának ellensúlyozása,

9) az etnikumok közötti és etnopolitikai konfliktusok megelőzése, a nemzeti kisebbségek (közösségek) más államok általi felhasználása a lakóhelyük autonómiája és Ukrajna dezintegrációja érdekében.

10) kölcsönös tisztelet, kölcsönös megértés és együttműködés Ukrajna területén élő valamennyi személye között, etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási identitásukra való tekintet nélkül.

  1. Az állam a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak védelmét és érvényesülését az állampolitika területén tett intézkedésekkel garantálja, amelyek célja önazonosságuk és identitásuk megőrzése, támogatása és fejlesztése, illetve az ukrán társadalomba való beilleszkedésük.

 

  1. cikk. Az ukrajnai nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak megvalósítását célzó állami politika végrehajtásának pénzügyi biztosítása
  2. Az ukrajnai nemzeti kisebbségek (közösségek) jogainak és szabadságainak megvalósítására irányuló állami politikával kapcsolatos intézkedések végrehajtásának biztosításához szükséges kiadások Ukrajna állami költségvetéséből külön költségvetési program, a helyi költségvetések és a törvény által előírt egyéb források keretében történnek.
  3. A nemzeti kisebbségek (közösségek) közéleti egyesületeinek programjai, projektjei, működésének biztosításához pénzügyi támogatásban részesülhetnek Ukrajna állami költségvetése, a helyi költségvetései terhére a Miniszteri Kabinet által jóváhagyott mechanizmusnak megfelelően.
  4. A nemzeti kisebbségek (közösségek) civil szövetségeinek tevékenységéhez szükséges, az ukrán állami költségvetésből biztosított finanszírozás összegét évente határozzák meg az állam pénzügyi lehetőségeinek figyelembevételével, a rendezvények korábbi évek eredményei alapján történő konkretizálása útján.

 

  1. cikk. A végrehajtó hatalom központi szervének hatásköre, amely biztosítja az állami politika alakítását és végrehajtását a nemzeti közösségek jogainak és szabadságainak megvalósítása terén
  2. A végrehajtó hatalom központi szerve, amely biztosítja az állami politika alakítását és végrehajtását a nemzeti közösségek jogainak és szabadságainak megvalósítása terén:

1) gondoskodik az állami politika megvalósításáról a nemzeti kisebbségek (közösségek) területén;

2) összefoglalja a nemzeti kisebbségekkel (közösségekkel) kapcsolatos jogalkalmazási gyakorlatot, javaslatokat dolgoz ki a jogalkotási és egyéb normatív jogi cselekmények javítására;

3) jogszabályban meghatározott jogkörének keretei között jogszabályozási tevékenységet végez a nemzeti kisebbségek (közösségek) területén.

  1. A végrehajtó hatalom központi szerve, amely a nemzeti kisebbségek (közösségek) területén az állami politika végrehajtását biztosítja:

1) gondoskodik az állami kisebbségügyi politika végrehajtásáról;

2) hatásköri keretek között ellenőrzi a nemzeti kisebbségekre (közösségek) vonatkozó jogszabályok betartását, beleértve Ukrajna nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését a nemzeti kisebbségek (közösségek) témakörében;

3) statisztikai információkat gyűjt és elemzéseket készít az Ukrajnában működő nemzeti kisebbségek (közösségek) közéleti egyesületei számáról és típusairól;

4) intézkedik a nemzeti kisebbségek (közösségek) identitásának megőrzéséről, fejlesztéséről, kulturális, nyelvi, információs és egyéb igényeik kielégítéséről;

5) együttműködik a végrehajtó hatalom központi és helyi szerveivel, valamint a helyi önkormányzati szervekkel a nemzeti kisebbségek (közösségek) ügyében;

6) konzultációt folytat a nemzeti kisebbségek (közösségek) közéleti egyesületeinek képviselőinek részvételével a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek törvényben meghatározott jogaival és szabadságaival kapcsolatos kérdésekben;

7) figyelemmel kíséri a hatáskörébe tartozó nemzeti kisebbségek (közösségek) közéleti egyesületeinek tevékenységét;

8) megszervezi a nemzeti kisebbségek (közösségek) témájában végzett tudományos kutatások lebonyolítását, valamint kapcsolatot tart a hazai és külföldi kutatóintézetekkel, oktatási intézményekkel az ilyen kutatások végzésével kapcsolatos tapasztalatcsere céljából;

9) kapcsolatokat létesít és tart fenn külföldi államok illetékes szerveivel, amelyek hatáskörébe tartozik a nemzeti kisebbségekkel (közösségekkel) kapcsolatos politika végrehajtása;

10) elősegíti Ukrajna nemzetközi együttműködésének kiterjesztését más államokkal a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak érvényesítése terén;

11) gyakorolja a törvényben meghatározott egyéb jogköröket.

  1. A végrehajtó hatalom központi szerveiről szóló ukrajnai törvénynek megfelelően a nemzeti kisebbségek (közösségek) témakörében az állami politikát végrehajtó központi végrehajtó szerv konzultatív és tanácsadó testületet hoz létre, amelybe az országos nemzetiségi szervezetek képviselői tartoznak. Emellett szükség esetén egyéb állandó vagy ideiglenes konzultatív és tanácsadó testületek is létrehozhatóak.

 

  1. cikk. A Krími Autonóm Köztársaság Miniszteri Tanácsának és a helyi végrehajtó szerveknek a nemzeti közösségek jogainak és szabadságainak megvalósítása terén való állampolitika végrehajtására vonatkozó hatásköre
  2. A Krími Autonóm Köztársaság Miniszteri Tanácsa és a helyi állami közigazgatási szervek az érintett közigazgatási-területi egységen belüli biztosítják az ukrajnai nemzeti közösségekre vonatkozó jogszabályok, valamint a nemzeti közösségek nemzeti és kulturális fejlesztésével kapcsolatos állami és regionális program végrehajtását. E feladatok teljesítése érdekében a Krími Autonóm Köztársaság Miniszteri Tanácsa és a helyi állami közigazgatások szükség esetén a nemzeti közösségek ügyeivel foglalkozó strukturális alegységeket hozhatnak létre.

 

  1. cikk. A helyi önkormányzati szervek hatásköre a nemzeti közösségek terén való állami politika végrehajtása terén
  2. A nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak megvalósítása érdekében a helyi önkormányzatok:

1) hozzájárul a nemzeti kisebbségek (közösségek) kultúrájának és etnikai identitásának megőrzéséhez és fejlesztéséhez a nemzeti kisebbségek (közösségek) közéleti egyesületei, nemzeti-kulturális társaságai tevékenységének támogatásával;

2) megvalósítják a területi közösségek, járások, régiók társadalmi-gazdasági és kulturális fejlesztésének tervezését, figyelembe véve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek etnikai, kulturális és egyéb szükségleteit, valamint identitásuk megőrzésének és fejlesztésének, a jogok és szabadságok védelmének és megvalósításának szükségességét;

3) gyakorolják a törvényben meghatározott egyéb jogköröket.

 

  1. cikk. Tanácsadó testületek
  2. A nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személyek jelen törvényben biztosított jogainak és szabadságainak érvényesítését figyelembe kell venni a helyi államigazgatási szervek, önkormányzati szervek, illetve azok hatáskörével kapcsolatos kérdések megoldása során. A tisztségviselők a nemzeti kisebbségi testületek (közösségek) országos szervezetei kezdeményezésére tanácsadó, egyéb kisegítő testületeket (a továbbiakban: tanácsadó testületek) alakíthatnak, amelyekben jelen vannak a nemzeti kisebbségek (közösségek) közéleti egyesületeinek képviselői.
  3. A helyi államigazgatási szervek, önkormányzati szervek és tisztségviselőik a nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személyek jelen törvényben biztosított jogainak és szabadságainak érvényesítésével kapcsolatos kérdésekben hozott határozattervezeteket tanácskozás keretében meg kell vitatniuk a tanácsadó testületekkel. A tanácsadó testületek javaslatai és észrevételei ajánló jellegűek, és az érintett testületek és tisztviselők számára kötelező azok megfontolása.

A benyújtott javaslatok elbírálásának eredményéről a helyi államigazgatási szervek, önkormányzati szervek és tisztségviselőik a beérkezéstől számított tíz napon belül kötelesek tájékoztatni az illetékes tanácsadó testületeket.

  1. A megalakulás rendjét, a főbb tevékenységi irányokat, tevékenységi formákat, a tanácsadó testületek jogkörét a róluk szóló, az érintett szervek vagy azok tisztségviselői által jóváhagyott szabályzat határozza meg.

 

  1. cikk. A nemzeti kisebbségek (közösségek) központja
  2. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek érdekeinek figyelembevétele, a nemzeti kisebbségek (közösségek) egyesületei tevékenységének előmozdítása érdekében a Krími Autonóm Köztársaság Miniszteri Kabinetje, a megyei, a Kijev és Szevasztopol városi államigazgatási szervek a kisebbségi országos egyesületek kezdeményezésére létrehozzák a megfelelő közigazgatási-területi egység Nemzeti Kisebbségek (Közösségek) Központját (a továbbiakban: Nemzeti Kisebbségek (Közösségek) Központja). A Nemzeti Kisebbségek (Közösségek) Központ létrehozásának és működésének rendjét a végrehajtó hatalom központi szerve határozza meg.
  3. A Nemzeti Kisebbségek (Közösségek) Központjának működéséhez a Krími Autonóm Köztársaság Miniszteri Kabinetje, a megyei, Kijev és Szevasztopol városi államigazgatási szervek megfelelő helyiségeket biztosítanak. A Nemzeti Kisebbségek (Közösségek) Központja működésének anyagi támogatását a Krími Autonóm Köztársaság Miniszteri Tanácsának strukturális alosztálya, a megyei, a Kijev és Szevasztopol városi államigazgatási szervek végzik.

A Nemzeti Kisebbségek (Közösségek) Központjában tarthatják a nemzeti kisebbségek (közösségek) ügyében tanácsadó testületek üléseit is. A nemzeti kisebbségek (közösségek) hagyományos lakóhelyein a nemzeti kisebbségek (közösségek) közéleti szövetségei kezdeményezésére a községi, települési és városi tanácsok létrehozhatják az adott területi közösség Központját.

  1. A Nemzeti Kisebbségi (Közösségi) Központ helyiségeit, illetve egyes részeit, valamint annak telkét kereskedelmi célra használni tilos.

 

  1. szakasz

Nemzetközi együttműködés és a nemzeti közösségek külföldi kapcsolatai

 

  1. cikk. Nemzetközi együttműködés a nemzeti közösségek terén
  2. Ukrajna elősegíti a nemzetközi együttműködés fejlesztését a nemzeti kisebbségek (közösségek) jogainak és érdekeinek biztosításával és védelmével kapcsolatos ügyekben, különösen az e területen kötött többoldalú és kétoldalú megállapodások megkötésével és végrehajtásával.
  3. Az állami hatóságok hatáskörük keretein belül együttműködnek más államok és nemzetközi szervezetek érintett szerveivel a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak védelme terén, közreműködnek a nemzetiséget érintő kérdések megoldásában többek között államközi párbeszéd révén.
  4. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek jogainak és szabadságainak biztosításával foglalkozó kétoldalú kormányközi bizottságok tagjai lehetnek.

 

  1. cikk. A nemzeti kisebbség (közösségek) külföldi kapcsolatai
  2. A nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) és a nemzeti kisebbségek (közösségek) közéleti egyesületeihez tartozó személyek kapcsolatot tarthatnak fenn az anyaországok képviselőivel, az Ukrajnán kívüli nemzeti kisebbségi egyesületekkel, részt vehetnek az érintett nemzetközi civil szervezetek tevékenységében. Az ilyen személyek, valamint a nemzeti kisebbségek (közösségek) közéleti egyesületei a törvényben meghatározott eljárás szerint támogatásban részesülhetnek külföldi államtól, magánszemélyektől, állami egyesületektől, alapítványoktól és egyéb külföldi intézményektől.
  3. Tilos a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyeknek, a nemzeti kisebbségek (közösségek) közéleti egyesületeinek együttműködése és támogatása olyan külföldi államokkal és magánszemélyekkel, más államok civil szervezeteivel, nemzetközi civil szervezetekkel, alapítványokkal, ill. egyéb külföldi intézmények, amelyek célja Ukrajna függetlenségének felszámolása, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, az állam szuverenitásának és területi integritásának megsértése, biztonságának csorbítása, az államhatalom jogellenes megszerzése, háborús propaganda, erőszak, felbujtás etnikumok közötti, faji, vallási ellenségeskedés, emberi jogok és szabadságjogok megsértése.

 

  1. szakasz

Záró és átmeneti rendelkezések

  1. Jelen törvény hat hónappal a kihirdetését követően lép hatályba, kivéve a jelen fejezet 4. bekezdését, amely a kihirdetését követő napon lép hatályba.
  2. Érvényét veszti „Az ukrajnai nemzeti kisebbségekről” szóló törvény (Verhovna Rada Közlönye, 1992, 36. szám, 529. cikk, későbbi módosításokkal együtt).
  3. Megállapítandó, hogy Ukrajnában a hadiállapot ideje alatt és annak megszűnését (megszüntetését) követő hat hónapon belül a 7. cikkben meghatározott azon nemzeti kisebbségek (közösségek) jogait a békés gyülekezési jog 14., 18. 19. §-a alapján ideiglenes korlátozás alá esnek jelen törvény 20. cikkelyének harmadik részében és végrehajtásában és védelmében, akik etnikai származásuk alapján egy Ukrajnában és/vagy nemzetközi szervezetek által terrorista államként elismert államhoz (agresszor állam) tartozónak vallják magukat, amely agressziót követ el Ukrajna ellen.

 

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *