Ukrán gyerekek a magyar oktatási intézményekben

Határátlépések címmel indított podcastot a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI). A kéthetente megjelenő társalgások alatt a résztvevők Magyarország határain túl élő kisebbségeket érintő kérdésekről beszélgetnek a tudományterületi határokat átívelve.

A 25. jubileumi beszélgetés résztvevői Grexa Liliána ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló, valamint dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet (dr. habil., PhD) nemzetiségi ombudsmanhelyettes voltak. A beszélgetést Ferenc Viktória, a NPKI kutatója moderálta.

A 2022. februári Ukrajna elleni orosz támadást követően sok ukrán család menekült el az országban dúló háború elől. Magyarországra is sokan érkeztek, s habár az első időszakra jellemző menekülthullám alábbhagyott, a folyamat mára sem fejeződött be.

A háború elől külföldre menekülő családok gyermekeinek oktatása fontos megoldandó kérdéssé vált Magyarországon is, hiszen a tankötelezettség rájuk is kiterjed. A kezdeti hónapokhoz képest, amikor mind az iskolák, mind a szülők átmeneti helyzetként tekintettek a magyarországi tartózkodásra, mára nyilvánvalóvá vált, hogy tartósabb megoldásokra van szükség.

Grexa Liliána elmondása szerint a 2011-es magyarországi népszámlálási adatok szerint 7 500 körül volt az ukrán nemzetiséghez tartozó személyek száma az országban. A 2022-es orosz–ukrán háború kitörését követő őszi népszámlást követően ez a szám 25 000-re nőtt. Ők többnyire Budapesten, Pest, Fejér és Komárom-Esztergom vármegyékben telepedtek le.

A parlamenti szószóló azt is elmondta, hogy beszélgetőpartnere – dr. Sándor Erzsébet – rögtön megkereste őt, és azt kérdezte, hogy miben tud segítséget nyújtani az Ukrajnából érkező menekültek számára. „Emlékszem, hogy együtt kimentünk a pályaudvarra (Budapest, Keleti pályaudvar), ahol az ombudsmanhelyettes asszony beszélt a katasztrófavédelmisekkel és a segélyszervezetek vezetőivel, ami megerősített abban, hogy a lehető legjobb kezekben van a nemzetiségi ombudsmani kérdéskör” – emlékezett vissza Grexa Liliána.

A felmérések szerint jelenleg csak Budapesten 17 ezer olyan ukrán nemzetiségű gyerek van, akiknek oktatásban kellene részt venniük, ehhez képest országosan csupán 5 ezren iratkoztak be iskolákba. Ez 1 600 oktatási intézményt érint.

Problémaként említette még azt a gyermekekben megjelenő frusztrációt, amelyet a teljesen új környezet, kultúra és nyelv megtapasztalása váltott ki. Több olyan eset is volt, amikor az iskolákba beíratott ukrán gyerekek kényelmetlenül érezték magukat a többi diák között, aminek következtében többen is elhanyagolták a tanórákon való részvételt, és inkább választották a különböző szervezetek által kínált, iskolán kívüli ukrán nyelvű foglalkozásokat. Ami nem feltétlenül rossz dolog, csak sajnálatos módon nem ad olyan végzettséget bizonyító dokumentumot, amellyel a jövőben folytatni tudják a tanulmányaikat, legyen az Magyarországon vagy Ukrajnában.

Dr. Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes beszámolt a háború kitörése után felmerült kérdésekről és azok megoldásáról. Mi lesz a gyerekekkel? Hogyan tudják segíteni a családokat, mivel a legtöbb esetben nők és gyerekek érkeztek.

Egyik problémának tekinthető az az információs vakfolt, amely szerint az Ukrajnában online oktatásban való részvételt Magyarországon nem számítják be az iskolai előmenetel szempontjából. Továbbá kevés olyan szakember található az országban, aki nem csupán rendelkezik a megfelelő nyelvi tudással és szakmabeliséggel, de az oktatás mellett segíteni tudna a trauma feldolgozásában mind a gyerekeknek, mind a szüleiknek.

A teljes podcast meghallgatható a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Spotify-oldalán.