Mint már hosszú ideje, ma sem akarunk mást, mint hogy adják vissza azokat az anyanyelvünk használatához, oktatási intézményeink működéséhez kapcsolódó, alkotmányban rögzített jogainkat, amelyeket 2014-ig szabadon gyakorolhattunk. Hisz csak ezek garantálhatják a kárpátaljai magyar nemzetrésznek a szülőföldön való megmaradását, gyarapodását, hangzott el a KMKSZ XXXV. közgyűlésén. A fórumon, melynek a Rákóczi Főiskola adott otthont, a több mint 33 ezres tagsággal bíró szervezetet 189 küldött képviselte. A résztvevők egyperces néma főhajtással adóztak a mögöttünk hagyott egy esztendő alatt elhunyt KMKSZ-tagok, valamint a fegyveres konfliktusban odahaltak emlékének.
A realitások talaján állva szembe kell néznünk azzal a szomorú ténnyel, hogy mind az EU országaiban, mind Ukrajnában vannak olyan érdekcsoportok, amelyek elkötelezettek a háború folytatása mellett, mutatott rá elnöki beszámolójában Brenzovics László, aki online kapcsolódott be a közgyűlés munkájába. Így aztán nekünk ennek megfelelően kell stratégiánkat kidolgozni, megmaradásunk és jövőnk biztosítása érdekében. Jóleső érzéssel nyugtázhatjuk, hogy a sok-sok nehézség ellenére működnek intézményeink, iskolahálózatunk, civil szervezeteink, a kárpátaljai magyar nyelvű média, egyházaink, papjaink hatékonyan végzik a hívek lelki gondozását. Hatalmas nyomás nehezedik önkormányzatainkra, képviselőinkre, ám ennek ellenére a határmenti térség fejlesztése annak mindkét oldalán folyamatos, mutatott rá az elnök. Míg az ország keleti felében az értelmetlen pusztítás zajlik, addig mi folyamatosan építkezünk: átadásra vár a jánosi hulladéklerakó, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum új épülete, a főiskolások pedig hamarosan birtokukba vehetik a város szélén létesített uszodát. Komoly fejlesztések zajlanak az ugocsai Tiszaháton is. Mindezek anyaországi forrásokból valósulnak meg, akárcsak a Szülőföldön magyarul program, tanáraink, orvosaink, lelkészeink, művelődési dolgozóink támogatása. Köszönet érte Magyarország nemzeti kormányának, amelynek segítségére mind intézményeink további működtetéséhez, mind korábban szerzett jogaink visszaállításához, mind a magunk elé kitűzött célok eléréséhez továbbra is nagy szükség lesz.
Az elmúlt évtizedek történései világosan bebizonyították, hogy az etnikai alapú politizálásnak létjogosultsága van itt, a Kárpát-medencében, fogalmazott köszöntőjében Szilágyi Péter, a Nemzetpolitikai Államtitkárság helyettes államtitkára. A térségben élő magyaroknak joguk van arra, hogy egyedül fogalmazzák meg vágyaikat, törekvéseiket, s közösen tegyenek ezen célok megvalósítása érdekében. A magyarországi politikus elismerően szólt a KMKSZ-nek a kárpátaljai magyarság érdekében végzett három és fél évtizedes eddigi munkájáról. Az itteni magyar nemzetrész minden viszontagság ellenére él és élni akar, s ehhez a jövőben is széles körű támogatást biztosít az anyaország, zárta beszédét Szilágyi Péter.
A kárpátaljai magyarok sziklaszilárd hittel őrzik apáik örökségét, s a nehézségek ellenére bizakodással tekintenek a jövőbe, mondta Ferenc Viktória, az EU parlamenti képviselője, aki online csatlakozott a tanácskozáshoz. És aki a továbbiakban beszámolt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a hozzá hasonló elveket valló képviselőtársaival együtt tesz az ukrajnai jogszűkítő intézkedések megszüntetéséért. A képviselőtől megtudtuk, hogy most azon dolgoznak, hogy az Ukrajnának szánt forrásokat ne csupán fegyvervásárlásra, az ország mindennapi működtetésére költsék, hanem fordítsanak abból az itt élők mentális egészségének javítására is. Hisz oly sok a rászoruló. Az emberi és kisebbségi jogok betartása nem csupán üres szólamokra kell, hogy épüljön, hanem azoknak konkrét tettekben szükséges testet ölteniük, vallja a politikus.
Mélységesen együtt érzünk Ukrajna szenvedő népével és a túlélésükért küzdő kárpátaljai magyarokkal, hangsúlyozta üdvözlő beszédében Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Aki megemlékezett a felvidéki magyarokról, akiket jogfosztottá tettek a Benes-dekrétumok, s akiknek a kitelepítése 1947-ben ezekben a napokban kezdődött el. Az ő példájuk is azt mutatja, hogy csak egymásba kapaszkodva, jogainkért közösen, elszántan küzdve tudunk eredményeket felmutatni. A mai helyzet különösen nagy kitartást, hitet és erőt kíván mindannyiunktól.
Bennünket, beregieket csak a határ választ el egymástól, minden más – hagyományaink, gyökereink, mentalitásunk – összeköt, mutatott rá Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke, aki eredményesnek nevezte a határon átnyúló gazdasági együttműködést, s reményét fejezte ki, hogy ez a folyamat a jövőben újabb lendületet vesz.
Köszöntötte a fórum résztvevőit és az általa képviselt közösség tagjainak szolidaritásáról biztosította a kárpátaljai magyarokat Szilágyi Dóra, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség ügyvezető alelnöke, Kopasz József, a CSEMADOK alelnöke, Varga Tibor, a Felvidéki Magyar Szövetség képviselője. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke levelében azt fejtette ki, hogy a délvidéki magyarok pontosan tudják és átérzik, milyen küzdelmet vív a kárpátaljai magyarság a túlélésért.
Zubánics László, az UMDSZ elnöke fontosnak tartja, hogy az itteni magyarság közéleti szereplésével, s azzal, hogy hallatja hangját minden minket érintő kérdésben, erőt és egységet mutat. A képviselők, érdekvédelmi szervezeteink aktivistáinak a jelenléte, munkája azt üzeni a többieknek, hogy kitartunk, s hogy számíthatunk egymásra.
Az önkormányzatokban jelenleg válságmenedzselés zajlik, jegyezte meg Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere, a Határmenti Önkormányzati Társulás elnöke. Óriási erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy közintézményeink működjenek. Ehhez a munkához nagy szükség van a különböző érdekvédelmi és humanitárius szervezetek együttműködésére, és természetesen a lakosság összefogására is.
A hagyományoknak megfelelően idén is átadták a Fodó Sándor-díjat és a Fodó Sándor ösztöndíjat. A díjak átnyújtásakor Sin József, a KMKSZ alelnöke úgy fogalmazott, hogy az elismerésekkel nem csupán az a célunk, hogy Fodó Sándor szellemi örökségére emlékezzünk és emlékeztessünk minden magyart, hanem hogy a közöségünkért végzett elkötelezett munka tovább folytatódjon. Idén Fodó Sándor-díjban részesült Szajkó Renáta viski orvos, Iván Éva derceni pedagógus, Tóth László esperes, a Nagyberegi Református Líceum lelkipész-igazgatója. Fodó Sándor ösztöndíjban részesült Gábor Anna, a Rákóczi Főiskola diákja. Tovább bővül a hűségdíjasok köre, azoké a KMKSZ-aktivistáké, akik évtizedek óta gyümölcsöző munkát fejtenek ki a szervezetben. Hűségdíjban részesült Orosz Ildikó, a Rákóczi Főiskola és a KMPSZ elnöke, Tóth Margit (Beregrákos), Seder Ilona (Borzsova), Roják Mária (Császlóc), Rácz János (Tiszacsoma), Gortvay Gizella (Korláthelmec) és Bence Rudolf (Tiszaújlak).
A küldöttek a fórum végén nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között az áll, hogy „a KMKSZ Közgyűlése fontosnak tartja, hogy az európai normáknak megfelelően megvalósuljon a kisebbségek jogainak maradéktalan biztosítása, ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják az Alkotmányban biztosított jogaikat. Kívánjuk, hogy Ukrajna legyen olyan európai, demokratikus jogállam, melyben tiszteletben tartják az emberi és nemzetiségi jogokat. A kárpátaljai magyar közösség a háborús viszonyok ellenére is szeretne megmaradni szülőföldjén, és töretlenül bízik a béke eljövetelében.”
Zárszavában Brenzovics László köszönetet mondott mind Magyarország kormányának, mind a Kárpát-medence különböző részében működő szervezeteknek azért a nagyfokú együttérzésért, amelyet közösségünk nap mint nap tapasztal. Mi pedig folytatjuk küzdelmünket, hogy embernek, magyarnak szülőföldünkön megmaradjunk, mondta.
