Irodalmi találkozó a beregszászi konzulátuson.
Magyarország Beregszászi Konzulátusa, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) közös szervezésében tartották meg a soron következő Irodalmi kilátó című zenés irodalmi-művészeti délutánt a külképviselet Munkácsy Mihály termében. A mostani alkalom különleges volt, ugyanis születésnapja alkalmából a 75 éves Vári Fábián László Kossuth- és József Attila-díjas költőt méltatták.
Hegedűs Csilla
A megjelenteket Gyebnár István első beosztott konzul köszöntötte, majd átadta a szót Vida Lászlónak. A külképviselet vezetője azokat az alkotókat és szerkesztőket üdvözölte, akik elhozták legfrissebb műveiket, gondolataikat. Vári Fábián Lászlót pedig kiemelten köszöntötte születésnapja alkalmából. Mint mondta, a magyar szó, a kultúra és az irodalom az a bástya, amelyet semmilyen vihar nem dönthet le, amíg vannak, akik védik. Vári Fábián László ennek a bástyának az egyik legfőbb őrzője. – Külképviseletünk arra törekszik, hogy a diplomáciai konzuli tevékenység mellett helyet adjon a kárpátaljai magyar kisebbség legfontosabb kulturális fórumainak. Közéjük tartozik az Irodalmi kilátó, amely több, mint egyszerű könyvbemutató, vagy író-olvasó találkozó – hangsúlyozta a diplomata. – Amikor a konzulátus kapuit megnyitjuk a szépirodalom előtt, azért tesszük, mert hisszük, hogy a kultúra az az elszakíthatatlan kötelék, amely összeköti az egymástól elszakított nemzetrészeket.
És amely erőt ad a külhoni magyar honfitársainknak a túléléshez, különösen a mostani nehéz időkben. A kárpátaljai magyar irodalom mindig is bátor volt, tollal küzdött a szülőföldön való megmaradásért. Az Irodalmi kilátó műhelyében ma is ez a szellemiség uralkodik – tette hozzá Vida László.
Dupka György, a MÉKK elnöke kiemelte, rendhagyó az alkalom, hiszen a megannyi új kiadvány mellett meglepetésként mutathatják be Vári Fábián László születésének 75. évfordulójára összeállított bibliográfiai adattár és eseménykrónika című könyvet. Kárpátaljai írók, költők 204 oldalon méltatják a költészetét. – Csapatmunkával állítottuk össze a Vári Fábián László életét bemutató könyvet, amely igen ritka dolog, hiszen ebben többen részt vettek, mindenki a maga területén gyűjtötte össze az anyagokat. A könyvet jómagam és Zubánics László, a KMMI elnöke állítottuk össze, rajtunk kívül „megszólal” még Marcsák Gergely, Zékány Krisztina, Szlucky Éva – jegyezte meg Dupka György.
Az előszóban Zubánics László a következőképpen fogalmaz:
„Vári Fábián Laci bátyánk, átérezve a kimondott és s leírt szó erejét, az elmúlt évtizedekben sokat tett azért, hogy nem csupán saját munkásságát, de kishazánk, Kárpátalja értékeit is eljuttassa a nagyvilág minden, erre kíváncsi olvasójához…
Vári Fábián László nemcsak költőként, hanem szervezőként és közéleti szereplőként is fontos szerepet vállalt a kárpátaljai magyar kulturális életben. Munkássága hozzájárult ahhoz, hogy a régió irodalma kapcsolatban maradjon az egyetemes magyar irodalommal, miközben megőrizze sajátos helyi karakterét. Ez a kettősség – a regionális kötődés és az összmagyar kulturális horizont – alkotásainak egyik legfőbb értéke.”
Az alkalmon részt vett Kulin Ágnes, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának (RIT) elnöke is, aki szintén köszöntötte az ünnepeltet. Mint mondta, a képzőművészet és az irodalom sokszor egybeforr, s az ő életében is fontos szerepet játszik az irodalom: prózákat ír. Vári Fábián László pedig építő kritikával élt, segített neki, így az ő írásai is megjelennek az Együtt-ben.
Az Együtt folyóirat új számát Vári Fábián László főszerkesztő mutatta be. Emlékeztetőül elmondta, 2002-től évi négy szám jelent meg az Együttből, 2009-től, amióta ő a folyóirat főszerkesztője, évi hat számot jelentetnek meg belőle.
– Örömteli tény, hogy a lapot mindig meg tudjuk tölteni kellő színvonalú anyaggal. Az egyik lényeges gondolat a folyóirattal kapcsolatban az, hogy nemcsak kárpátaljai, Kárpátaljáról elszármazott írók kapnak benne fórumot, hanem azok is, akik Kárpátaljával foglalkoznak: vidékünk múltjával, kultúrtörténetével, néprajzával.
De elsősorban a felnövekvő fiatal nemzedéknek igyekeztünk az Együttben fórumot biztosítani. Jöttek is szép számmal, voltak, akik kiemelkedtek, voltak, akik naggyá nőttek a folyóirat égisze alatt. Ma is olyan alkotóink vannak, akikre odafigyel a magyar olvasóközönség.
Az Együttet meg kell őrizni, hiszen ennek a nemzettöredéknek, amelyet kárpátaljai magyarságként emlegetünk, kultúrája jelentős részét képezi. És ha nyomtatásban nem is jut el sokakhoz, az online változatát több ezren olvashatják – hangsúlyozta Vári Fábián László.
A rendezvényen bemutatásra kerültek a Kárpátaljai Magyar Könyvek és a KMMI-füzetek sorozat újabb kiadványai, szó esett a kárpátaljai irodalmi, művészeti élet aktuális kérdéseiről. Az ünnepségen Marcsák Gergely verséneklő lépett fel.
– Milyen történések, események voltak azok, amikor úgy döntött: tollat ragad? – kérdeztük Vári Fábián Lászlót.
– Amikor az ember eléri életének 75. évét, vissza kell, hogy gondoljon a múltjára, az addigi életére. Hetvenöt évesnek lenni nem egy különleges állapot, és az, hogy ma itt lehetünk, nem a 75 év, hanem az, amit ötven év alatt alkotni tudtam. Engem a költészet ifjúkoromban fogott meg, tizenévesen jónéhány vers mélyen hatott rám, de akkor még nem azt határoztam el, hogy költő leszek, hanem hogy én is megpróbálkozom a versírással. Eleinte a nagy klasszikusokra figyeltem fel, de amikor már gondolkodni tudtam fiatal pályakezdő alkotóként, már azok a kortársak hatottak rám, akikkel lelki rokonságot éreztem. Ide sorolnám Nagy Lászlót, a Kilencek költőcsoport alkotóit, Ratkó Józsefet.
Megpróbáltam az írásaimat úgy alakítani, hogy azok is hatni tudjanak majd az olvasóra. Mivel a népköltészettel és a balladaköltészettel rendkívül sokat foglalkoztam, azt hiszem, ez önkéntelenül rányomta a bélyegét az írásaimra.
S azok, akik odafigyelnek az írásaimra, szintén azt mondják, hogy a balladák hangját, lelkét viszont látják és hallják a verseimből. Mai napig fontosnak tartom, hogy úgy írjak, hogy az olvasó egy-két nap elteltével is szükségét érezze annak, hogy újraolvasson egy versemet. Így érkeznek hozzám az olvasói visszajelzések. Azt hiszem, az írásaimmal célt tudtam érni.
– Melyek a kedvenc, legmeghatározóbb témák?
– Engem egy időben úgy próbáltak beskatulyázni, hogy a történelmi versek írója vagyok, de ebben a tekintetben mindig olyan történelmi eseményeket választottam, amelyek megpróbálják az ember gondolkodását úgy befolyásolni, hogy tanulságot szűrjünk le azokból a bizonyos eseményekből a jövőre való tekintettel. Az egyik ilyen nagyon fontos történelmi esemény a Rákóczi szabadságharc.
Tiszaújlakon születtem, ahol emlékmű állt Rákóczinak. A szüleim, nagyszüleim elbeszéléseiből megannyi szép dolgot hallottam, amelyek mélyen a lelkembe vésték ezeket az eseményeket, ezt a fajta történelmi hagyományt.
Arra vállalkoztam a következő évtizedekben, hogy ezt próbáljam visszaadni a közösségnek, az olvasóimnak.
– Mit érez most?
– 2021-ben ugyanezen a helyen ünnepelhettem a 70-ik születésnapomat. Nem gondoltam, hogy ilyen hamar eljön a következő alkalom, öt esztendő múlva. Nagyon köszönöm mindenkinek, hogy ezt a találkozót megszervezték, a MÉKK-nek, a KMMI-nek, a RIT-nek, Marcsák Gergelynek, Shrek Tímeának, kiemelten a konzulátusnak. Hiszen amióta Beregszászon magyar konzulátus működik, azóta szüntelenül odafigyelnek a kárpátaljai kultúra eseményeire, a képzőművészetre, az irodalom működésére, alakulására. És rendszeresen helyet biztosítanak az irodalmi és művészeti eseményeknek. Hálásak vagyunk nekik ezért.
A kiadványok bemutatásával egybekötött születésnapi alkalom nagyon jó hangulatban telt. Az egybegyűltek együtt énekelték el az Éljen soká című köszöntő dalt, majd Vári Fábián László és neje felszelték a jelzésértékű, ízletes születésnapi tortát.
Isten éltesse Vári Fábián Lászlót!
