Megújult a nagygejőci református templom orgonája
„Dicsérjétek az Urat hangos énekszóval, zengedezve mindenféle hangszeren!” – olvashatjuk a zsoltárokban. Az ének és annak hangszeres kísérete nem csupán dísze az istentiszteletnek, hanem a közösségi hit megélésének egyik legmélyebb formája is. A nagygejőci református templomban hosszú hallgatás után újra felcsendülhetett az orgona hangja: a több mint százéves hangszer átfogó felújításon esett át. A munkálatok hátteréről, a hangszer múltjáról és újjászületéséről Bodnár Miklós, a Nagygejőci Református Gyülekezet lelkipásztora beszélt lapunknak.
Varga Brigitta
A helyi lelkipásztor elmondása szerint az orgona története egészen a 20. század elejéig nyúlik vissza. A hangszer 1913-ban került a templomba, mégpedig az akkori gyülekezeti énekkar ajándékozta a közösségnek, amit az orgonán található felirat is tanúsít. Készítője Kerékgyártó István debreceni orgonaépítő mester volt, aki egy különleges, kísérleti neumatikus rendszerű hangszert alkotott. Mint kiderült, az orgona nem csupán egyetlen műhely terméke: több helyről származó alkatrészekből állították össze, sőt, a felújítás során előkerült feliratok és újságdarabok arra utalnak, hogy vasúton, Szürte érintésével érkezhetett Nagygejőcre. Egyes elemei még Salzburgból származnak, ami tovább növeli a hangszer különlegességét.
– Az elmúlt évtizedek azonban nem bántak kíméletesen az orgonával – avatott be a részletekbe Bodnár Miklós. – A hangszer legalább másfél évtizeden át teljesen használaton kívül állt. A toronyba szerelt turbina egy tűzoltótömlőhöz hasonló csőrendszeren keresztül juttatta a levegőt a légzsákba, ami ugyan működött, de rendkívül hangos volt – már messziről jelezte, ha az orgona megszólalni készül. Ebben az időszakban egy idős gyülekezeti tag autodidakta módon tanult meg játszani rajta, és hosszabb ideig szolgálta is a közösséget, ám a hangszer állapota egyre romlott.
A hibák sorra jelentkeztek, végül a 2000-es évek derekán teljesen elnémult, és hosszú éveken át érintetlenül állt a templomban.
Elsőre az is felmerült, hogy a légzsák megsérült, megjavítása komoly költséggel járt volna, ám végül kiderült, hogy a probléma gyökere máshol keresendő. A belső szerkezet számos ponton sérült volt: a csövek szétestek, a szelepek nem működtek, és több olyan alkatrész is akadt, amelyet korábban papírból vagy ideiglenes anyagokból készítettek. Ezek az idő múlásával elhasználódtak, megrepedtek, és már nem tudták biztosítani a megfelelő légáramlást. Bár a hangszer külsőre nem tűnt menthetetlennek, belül szinte teljes felújításra szorult.
A gyülekezet ez idő alatt sem maradt zenei kíséret nélkül: egy elektromos orgona szolgálta az istentiszteleteket. Amikor Bodnár Miklós 2021-ben a közösség élére került, napirenden volt a régi hangszer felújításának gondolata. A presbitérium többször is foglalkozott a kérdéssel, hiszen mindannyian érezték, hogy a templom egyik fontos, értékes darabja vár megújulásra. A kezdeményezés végül támogatók segítségével kapott lendületet, és megkezdődhetett a konkrét tervezés.
– A felújítás előkészítése 2025 elején indult el, amikor Schreiner Sándor orgonamesterrel egyeztetve részletes költségvetést készítettünk. A munkálatok összege mintegy 6000 euróra rúgott, ami egy ilyen, kisebb létszámú gyülekezet számára komoly kihívást jelentett. A szükséges forrás azonban több helyről, egyházi és világi támogatók összefogásával végül mégis összejött, így megnyílt az út a kivitelezés előtt. A felújításhoz hozzájárult a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, a beregszászi és ungvári magyar konzulátus, az AgroLucski, az AgroSzvoboda, a Pakobó Kft.
A tényleges munkálatok során hamar kiderült, hogy a feladat korántsem egyszerű. Az orgona különleges, kísérleti jellegű felépítése miatt számos váratlan probléma merült fel.
Több mint három évtizede nem nyúltak hozzá, így a belső szerkezet számos ponton elhasználódott. A papírból készült szelepek elszakadtak, a csövek eltörtek, a faelemek az idő múlásával kitágultak, ami megnehezítette a pontos illeszkedést. A hangszer bonyolultsága miatt a javítás során más szakemberek véleményét is ki kellett kérni, hiszen nem egy hagyományos felépítésű orgonáról van szó. Az alkatrészeket egy pécsi műhelyből rendelték meg: új légzsák, széldoboz, orgonamotor, szabályozó egységek és különféle bőrelemek érkeztek. A beszerelés azonban nem ment egyszerűen: a motor elhelyezése például új megoldásokat igényelt, ezért a rendszert részben át kellett alakítani. Egy helyi asztalos segítségével készültek el azok a faelemek, amelyek lehetővé tették az alkatrészek pontos illesztését.
A munkálatok hónapokon át tartottak, és több szakaszban zajlottak. Először az alapvető működést állították helyre, majd fokozatosan következtek a finomhangolások. Bár karácsonyra már megszólaltatható lett volna az orgona, bizonyos hangok még hiányoztak, így a teljes helyreállítás tovább folytatódott. Végül 2025 tavaszára, március végére jutottak el oda, hogy a hangszer ismét teljes értékűen használhatóvá vált. Azóta minden istentiszteleten megszólal, bár az apróbb igazítások még ezt követően is folytatódtak.
– A megújult orgona első megszólalása különleges pillanat volt a gyülekezet életében. Az avató ünnepséget április 19-én tartottuk, ahol nemcsak hálát adtunk a felújításért, hanem be is mutattuk a hangszert. Sokakat mélyen megérintett az élmény, még az idősebb gyülekezeti tagok is olyan gazdag hangzást hallhattak, amilyet korábban soha. Csunda Olga orgonaművész közreműködésével a hangszer minden regisztere megszólalt, megmutatva annak teljes hangzásvilágát. A mindennapokban ma már ismét a régi orgona szolgálja az istentiszteleteket. Kántorunk számára nem jelentett nehézséget az átállás, hiszen a billentyűk kezelése hasonló az elektromos hangszerhez, bár a pedál használata külön gyakorlatot igényelne. Ennek ellenére az orgona már most is gazdagabb, teltebb hangzást biztosít a gyülekezeti éneklésnek.
A felújítás ugyanakkor nem jelenti a munkák végét a gyülekezet életében. Bodnár Miklós arról is beszélt, hogy számos további tervük van: szeretnék felújítani a gyülekezeti házat, amelynek tetőszerkezete rossz állapotban van, valamint a templom külső és belső renoválása is időszerűvé vált. Mint fogalmazott, az orgona példája is azt mutatja, hogy kitartással és hittel a legnagyobb feladatok is megvalósulhatnak.
A lelkipásztor végül hangsúlyozta: mindehhez türelemre és Istenbe vetett bizalomra van szükség. A közösség imádságban hordozza terveit, és bízik abban, hogy a megfelelő időben minden szükséges feltétel megadatik majd a további megújuláshoz.
