Dr. Zubánics László: „több kistérségben is reális esély mutatkozik arra, hogy önálló líceumi képzés induljon”
Fontos szakmai egyeztetésnek adott otthont az elmúlt héten a Beregszászi Járási Tanács, ahol a vidék magyarlakta kistérségeinek vezetői kerekasztal-megbeszélésen vitatták meg a közösséget érintő legfontosabb oktatási, nyelvhasználati és önkormányzati kérdéseket. A tanácskozáson dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a megyei tanács oktatási bizottságának elnöke, dr. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, az Ukrajnai Nemzeti Kisebbségek Társadalmi Szervezeteinek alelnöke, valamint Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) ügyvezető igazgatója is részt vett.
Szabó Sándor
A megbeszélés középpontjában a magyar nyelvű oktatás jövője, az akadémiai líceumok létrehozásának lehetősége, a szakképzés kisebbségi nyelven történő biztosítása, valamint a kétnyelvű feliratok és a nemzeti szimbólumok használatának szabályozása állt.
Líceumreform előtt a kárpátaljai magyar oktatás
Zubánics László elmondása szerint a tanácskozáson részletesen elemezték a Beregszászi járás magyarlakta kistérségeinek oktatási potenciálját. Orosz Ildikó ismertette azokat az adatokat, amelyek alapján felmérhető, hogy az egyes kistérségekben mekkora gyermeklétszámra lehet számítani a következő években.
„Képet kaptunk minden egyes kistérség helyzetéről a Beregszászi járásban, különösen ott, ahol magyar közösségek élnek. Megvizsgáltuk a várható gyermeklétszámot, a települések bevételeit, valamint az önkormányzatok által fenntartott intézmények működtetéséhez kapcsolódó pénzügyi tényezőket is”
– fogalmazott.
A megbeszélés egyik legfontosabb témája az akadémiai líceumok kérdése volt. A 2024 decemberében elfogadott megyei tanácsi határozat kijelölte azokat az intézményeket, amelyek az adott kistérségekben akadémiai líceumként működhetnének tovább. Azóta azonban több adat és körülmény is változott, ezért szükségessé vált a helyzet újbóli áttekintése. A teljes általános középfokú oktatásról szóló törvény értelmében a líceumi hálózat átalakításának előkészítését 2027. szeptember 1-jéig kell befejezni. Ez a végső határidő, ameddig a líceumoknak önálló jogi személyekké kell válniuk. 2027. szeptember 1-jétől az ukrajnai középiskolai képzés (10–12. osztály) teljes egészében átáll a szakosított középiskolai modellre, vagyis az akadémiai líceumok rendszerére. A reform egy 12 éves oktatási struktúrát vezet be, amelyben a diákok választható tanulmányi profilok (például STEM vagy humán irány) mentén folytatják tanulmányaikat, és ennek megfelelően mélyebb, szakirányú képzésben részesülnek.
Zubánics László szerint a demográfiai nehézségek ellenére több kistérségben is reális esély mutatkozik arra, hogy önálló líceumi képzés induljon.
„Ahhoz képest, hogy a demográfiai helyzet meglehetősen siralmas, majdnem minden olyan kistérségben, ahol jelenleg középiskolák működnek, valószínűsíthető, hogy elegendő utánpótlás lenne. A jelenlegi jogszabályok alapján több helyen létre lehetne hozni akadémiai líceumot”
– mondta.
A tanácskozáson úgynevezett A és B megoldásokról is szó esett. Az A változat azt jelentené, hogy az adott kistérség saját fenntartásban hoz létre akadémiai líceumot. A B változat pedig azoknak az önkormányzatoknak kínálna megoldást, amelyek nem kívánnak vagy nem tudnak önálló líceumot működtetni. Ezeknek az önkormányzatoknak szerződést kellene kötniük egy szomszédos kistérséggel vagy a Kárpátaljai Magyar Líceummal, amely biztosítaná a középfokú oktatási szolgáltatást.
Az UMDSZ elnöke szerint ilyen köztes megoldás merülhet fel többek között a Nagybégányi, Tiszaújlaki, Aknaszlatinai, Nagyszőlősi és Viski kistérség esetében is. Ezeken a helyeken a kommunális tanintézmények gimnáziumi szinten működnének tovább, míg a felsőbb, líceumi képzést szerződéses alapon más intézmény látná el. Szóba jöhetnek önkormányzati fenntartású és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola által 2023-ban alapított, több helyszínen működő Kárpátaljai Magyar Líceumi magánoktatási hálózat.
A líceumok működtetésének feltételeiről is szó esett. A tanácskozáson elhangzottak szerint az induláshoz legalább két osztályra és három szakirányra lehet szükség, a minimális osztálylétszám pedig nyolc fő körül alakulhat. Zubánics László ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezeknek a feltételeknek a pontos jogszabályi hátterét még tisztázni kell.
„Sok olyan kérdés van, ami egyelőre nem világos. Az idei néhány hónap éppen arra lesz jó, hogy ezeket pontosítsuk. Konkrét számokkal kell dolgoznunk: tudnunk kell, mekkora gyermeklétszám áll rendelkezésre, és milyen feltételekkel lehet elindítani a képzéseket” – emelte ki.
A megbeszélésen a finanszírozás kérdése is hangsúlyosan megjelent. Az általános iskolák esetében jelenleg a 45 fős létszámhatár számít meghatározónak: ha egy iskola ez alá kerül, akkor teljes egészében az önkormányzat saját forrásaiból kell finanszírozni a működését. A líceumi osztályok esetében azonban még nem tisztázott, hogy milyen gyermeklétszámtól jár majd állami oktatási szubvenció, és mennyit kell a helyi költségvetésből biztosítani.
Zubánics László szerint ezért is fontos, hogy az önkormányzatok ne mondjanak le könnyen a középiskolai képzésről.
„Ha lehet, egyetlen önkormányzat se mondja azt, hogy nem szeretne középiskolai képzést biztosítani. Kiadása így is, úgy is lesz: vagy saját intézményben, vagy egy másik fenntartó által működtetett intézményben kell biztosítani a diákok továbbtanulását”
– fogalmazott.
A tanácskozáson külön téma volt a kis létszámú osztályok engedélyezése is. Zubánics László elmondta, hogy beadvány készül annak érdekében, hogy a magyar közösség esetében – a hegyvidéki településekhez hasonlóan – lehetőség legyen kisebb létszámú osztályok indítására is. A résztvevők a román közösség példáját is vizsgálják, és május végéig saját javaslatot kívánnak kidolgozni, amelyet az államfő elé is eljuttatnának.
Kisebbségi nyelvű szakképzés jogi akadályokkal
A szakképzés ügyében szintén fontos problémára hívták fel a figyelmet. Bár a vonatkozó törvény előírja, hogy kisebbségi nyelvű osztályokat is lehet nyitni, a megyei tanács tulajdonában lévő szakközépiskolák alapító okirataiban jelenleg még nem szerepel az a lehetőség, hogy kisebbségi nyelveken is folyhat oktatás.
„A törvény előírja a kisebbségi nyelvű osztályok megnyitásának lehetőségét, az alapító okiratok viszont jelenleg azt tartalmazzák, hogy a szakiskolákban kizárólag az ukrán a tanítás nyelve. Ezt mindenképpen módosítani kell”
– hangsúlyozta.
Hozzátette: fontos lenne elérni, hogy a szakképző intézmények legalább a közismereti tantárgyakat kisebbségi nyelven oktathassák. Mint mondta, ha a szakmai tárgyak esetében ez nem is valósul meg azonnal, a középfokú tanulmányokhoz kapcsolódó tantárgyak magyar nyelvű oktatása alapvető jelentőségű lenne.
Nyelvi jogok és kétnyelvűség: még sok a nyitott kérdés
A megbeszélésen a kétnyelvű feliratok és a nemzeti szimbólumok használata is napirendre került. Zubánics László szerint az igazságügyi minisztérium már elkészített egy törvénytervezetet, amely azonban több ponton további pontosításra szorul. A magyar közösség álláspontja szerint nem külön „kisebbségi jelképekről” van szó, hanem az össznemzeti szimbólumok használatáról.
„Mi nem saját, külön kisebbségi jelképeket használunk, hanem az össznemzeti jelképeinket. A lengyelek a lengyel, a szlovákok a szlovák, a magyarok a magyar, a románok pedig a román nemzeti szimbólumokat használják. Ezeknek a használatát kell megfelelően szabályozni”
– mondta.
A kétnyelvű feliratok ügyében Zubánics László különbséget tett az utcanévtáblák és a helységnévtáblák között. Az utcanévtáblák esetében az önkormányzatoknak van döntési jogkörük, ugyanakkor a kivitelezés pénzügyi terhet jelent számukra. A településnévtáblák és toponímák (helynevek) esetében viszont a szabályozás még nem teljes körű, különösen a hagyományos kisebbségi nyelvhasználat szerinti településnevek alkalmazása terén.
„A jogszabályi forma és a hagyományos használat között jelentős különbség van. Például Beregszász esetében a törvény szerinti átírás és a közösség által használt hagyományos magyar név nem ugyanaz. Ezt a kérdést mindenképpen rendezni kell”
– mutatott rá.
A hivatali kisebbségi nyelvhasználat kérdése szintén nyitott terület. A tanácskozáson elhangzott: várhatóan valamilyen arányhoz, vagyis az adott kisebbség helyi részarányához kötik majd azt, hogy egy lakos milyen feltételekkel fordulhat kisebbségi nyelven az önkormányzathoz, és az önkormányzatnak milyen módon kell erre reagálnia. Ehhez azonban helyi tanácsi határozatokra is szükség lesz.
Folytatódhatnak a szakmai egyeztetések Beregszászban
A kerekasztalon gazdaságfejlesztési témák is megvitatásra kerültek. Szó esett a különböző pályázati lehetőségekről, a bátyúi ipari park bővüléséről, valamint az Aknaszlatina és Máramarossziget közötti ukrán–román határátkelő és híd fejlesztéséről. Elhangzott, hogy a híd műszakilag már elkészült, és várhatóan előbb a személygépkocsik és autóbuszok, később pedig a teherforgalom előtt is megnyílhat. A jelenlegi fahíd a tervek szerint továbbra is megmarad, elsősorban gyalogos, illetve helyi közlekedési célokra.
Zubánics László úgy véli, a beregszászi egyeztetés bebizonyította, hogy nagy szükség van a hasonló szakmai fórumokra.
„A tervezett egy óra helyett jóval hosszabbra nyúlt a beszélgetés, ami azt mutatja, hogy van igény az ilyen jellegű közös gondolkodásra. Valószínűsíthető, hogy lesz folytatás, akár havi rendszerességgel is”
– mondta.
A felvetett kérdések egy része várhatóan az Ukrajnai Nemzeti Kisebbségek Tanácsának következő ülésén is napirendre kerülhet. Jelezte: május 21-én, a nemzeti kultúrák sokszínűségének napjához kapcsolódó programon is lehetőség nyílhat arra, hogy a kisebbségi közösségek képviselői tovább egyeztessenek ezekről az ügyekről.
A beregszászi szakmai találkozó így nem csupán egyszeri egyeztetés volt, hanem egy olyan folyamat kezdete is lehet, amelyben a kárpátaljai magyar közösség önkormányzati, oktatási és nyelvhasználati kérdései konkrét javaslatok formájában kerülhetnek a döntéshozók elé.
