II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából tartalmas történelmi és kulturális eseménynek adott otthont a Kárpátaljai Megyei Egyetemes Könyvtár Idegen Nyelvű Osztálya.
A szép számban összejött érdeklődőket Szlucky Éva osztályvezető köszöntötte.
– Öröm számunkra, hogy együtt emlékezhetünk II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójára, akinek az alakja nemcsak a magyar történelemben, hanem szűkebb hazánk múltjában is kiemelkedő jelentőségű – emelte ki, majd elmondta: eredetileg Zubánics László osztotta volna meg az ismereteit Rákócziról, de Kijevbe kellett utaznia, így Ruszin Valéria, a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeum történeti és helytörténeti osztályának vezetője vállalta át az előadást.
A szervezésbe az Ungvári Magyar Olvasóklub is besegített, melynek célja az, hogy olvasótalálkozókon kívül más érdekes eseményeket is szervezzenek az ungvári magyarságnak.
– Amikor láttuk, hogy egy ilyen jeles történelmi személy, mint II. Rákóczi Ferenc 350. születésnapját megünnepelték a várban, és ukránul hangzott el az előadás, arra gondoltunk, jó lenne magyarul is megtartani ezt az eseményt. Így jött az ötlet, s belekezdtünk a szervezésbe. Leginkább abban segítettünk, hogy meghívókat készítettünk, amit lehetett ismerősöknek, barátoknak küldeni, népszerűsítettük a szociális hálózatokon, és próbáltunk más érdekességeket betervezni, hogy ne csak előadás legyen – tudtuk meg Balogh Renátától, az Ungvári Magyar Olvasóklub ötletgazdájától és vezetőjétől.
Ruszin Valéria vidám, de tartalmas előadást tartott II. Rákóczi Ferenc életéről, családjáról, barátairól, politikai és kulturális örökségéről, valamint a kuruc szabadságharc jelentőségéről. Bemutatta a fejedelem családfáját, hangsúlyozva előkelő származását, valamint azt, hogy életútja számos ponton kapcsolódott Kárpátaljához. A résztvevők érdekességeket hallhattak Ungvár, Munkács, Beregszentmiklós történelmi szerepéről, s arról is, hogy a régió nemcsak Rákóczi életének, hanem a szabadságharcnak is fontos helyszíne és hátországa volt. Előadásában kitért arra is, hogy Bercsényi Miklós jelentős befolyással volt a fejedelemre, a kárpátaljai lakosság pedig nemzetiségtől függetlenül támogatta a kuruc mozgalmat.
Az esemény nagyszerű hangulatát színesítette Schreiner Sándor klarinét- és tárogatóművész előadása, aki korabeli kuruc dallamokat játszott tárogatón és aknaszlatinai születésűként mesélt a fúvós hangszerekről. Többek között megtudhattuk, hogy amíg Zrínyi Ilona nem lett a munkácsi vár úrnője, addig csak katonai fúvószenekar volt.
– Ő volt az első, aki megszervezte a nem katonai fúvószenekart. Aknaszlatinára telepített olyan német ajkú szakembereket, akik értettek a sóbányászathoz, és játszottak fúvós hangszereken. Így már közel 300 évre nyúlik vissza Aknaszlatinán a fúvószenekar története. Én is ezt a hagyományt folytatom, az egyik fúvós vagyok – mondta büszkén, és a tárogatót is ismertette, amely Rákóczi idejében nem így nézett ki, hanem mint egy nagy furulya, s várból várba bizonyos melódiákkal információkat közöltek vele, mert érces, kellemetlen hangzása volt, messzire elhallatszott, este pedig szórakozásra használták. Megemlítette a török befolyást, s azt, hogy a ma ismert formáját a hangszer a XIX. század végén nyerte el, és az új tárogató már lágyabb hangzást biztosít.
A program végén a vendégeket az alkalomhoz illően Rákóczi-túróssal kínálták, amelyet Szlucky Éva készített. Közben elhangzott, hogy a desszertnek semmi köze nincs a fejedelemhez. Rákóczi János szakácsmester és cukrász – aki a XX. század első felében élt és dolgozott – alkotta ezt az édességet, mely az 1958-as brüsszeli világkiállításon vált nemzetközileg is ismertté.
Rezes József, a Kárpátaljai Megyei Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Alapszervezetének elnöke kiemelte: fontosak az ilyen kulturális rendezvények Ungváron.
– A megyeszékhely magyarságának kell egy hely, kell olyan alkalmat adni, hogy összejöjjenek, hogy lássuk egymást, főleg, ha szép zenei aláfestés is van hozzá és történelmi előadás. Az ilyen kulturális eseményeket mindenféleképpen támogatni kell – hangsúlyozta, megköszönve a könyvtárnak és a Magyar Olvasóklubnak a szervezést, s biztosította őket, hogy a KMKSZ városi szervezetére mindig számíthatnak, a továbbiakban támogatni fogja a hasonló kezdeményezéseket, és közös rendezvényekkel fogják szórakoztatni az ungvári magyarságot.
